Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-341

2G Hl. országos ülés 1908 június 10-én, szerdán. nak hozzá javaslatómhoz, méltóztassanak fel- » állani. (Megtörténik.) A többség hozzájárul javaslatomhoz. Még egyre akarom a t. ház tagjait figyelmez­tetni. (Halljuk ! Halljuk !) Arra t. i., hogy a ház­szabályok 261., 262. és 264. §-ait a ház tagjainak nagy többsége egyáltalán nem veszi figyelembe. (Ugy van í) A házszabályok 261. §-a ugyanis azt mondja, (Halljuk! Halljuk!) hogy eltávozásra 15 napig tartó engedélyt adhat az elnök, de kosz­szabb időre az engedély a háztól kérendő. (Igaz! ügy van !) E szerint tehát csak engedélylyel távoz­hatik bármelyik képviselő is. Én most már közel 25 éve óta vagyok tagja ennek a háznak, de enge­dély nélkül sohasem maradtam el és ha csak egy fél napra is kellett elmaradnom, engedélyt kértem. (Éljenzés.) A 264. §. még azt is mondja — és erre mél­tóztassanak figyelni — hogy azon képviselőket, kik "az ülésből 15 napnál hosszabb időre engedély nélkülJtávol^vannak, távollétük idejére napidij nem illeti meg mindaddig, mig távollétüket nem igazolják. E szerint ezen esetben névsorolvasásra szükség nincs, hanem ha az elnök megfigyeli és konstatálja, hogy valaki 15 napnál tovább van engedély nélkül távol, egyszerűen elnöki hatás­körénél fogva letiltja az illető képviselőnek napi-, illetőleg tiszteletdijait mindaddig, mig az illető nem igazolja magát. Ezeket azért voltam bátor felemlíteni, mert tévedésből a naplóba a névsorolvasás eredménye bevétetett, pedig azt csak ma kellett volna a hozandó határozathoz képest bevenni és mert a távolvoltak közül mindössze négyen vannak engedélylyel távol és pedig a háztól nyert engedély alapján Nóvák Aurél, elnöki engedélylyel pedig Bedőházy János, Illyés Bálint és Justh Gyula (Derültség.) Engedelmet, ne méltóztassék ezen nevetni, mert én Návay Lajos alelnök urnak jelentettem be távozásomat, mert én magamnak nem adhatok engedélyt. Egyik-másik képviselő urnak tetszett ezen mosolyogni, kötelességem volt tehát ezt meg­jegyezni, mert sohasem távoztam a háztól még egy fél napra sem a nélkül, hogy az illetékes ténye­zőtől engedélyt ne kértem volna. (Helyeslés.) Következik az indítvány- és interpellácziós könyvek felolvasása. Dudits Endre jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincsen. Az interpellácziós könyvben azonban "a következő bejegyzések foglaltatnak: Hoffmann Ottó interpelíácziój a a belügyig és honvédelmi miniszter urakhoz, a m. kir. csendőrség létszám­hiánya és nyugdíjtörvénye tárgyában ; Hoffmann Ottónak a miniszterelnök úrhoz intézett inter­.peUácziója az amerikai görög-katholikus magyar püspökség felállítása iránt és dr. Gyúró Surmin urnak interpelíácziój a a kereskedelemügyi miniszter úrhoz, a választói szabadság tárgyában. Elnök : T. ház, be kell jelentenem, hogy a jegyzőkönyvet Zlinszky István fogja vezetni, a javaslatok mellett felszólalókat Szent-Királyi Zoltán, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Dudits Endre jegyző ur fogja jegyezni. Javaslom a t. háznak, hogy az interpellá­cziókra félkettőkor térjünk át. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor határozatképen kimondom, hogy az inter­pellácziókra félkettőkor fogunk áttérni. Következik a közönséges bűntetteseb kölcsö­nös kiadatása iránt Paraguay köztársasággal Buenos-Ayresben 1907. évi október hó 16. napján kötött államszerződés beczikkelyezéséről szóló tör­vényjavaslat (írom. 790, 881) harmadszori olvasása. Szent-Királyi Zoltán jegyző (olvassa a tör­vényjavaslatot). Elnök: Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most felolvasott törvényjavaslatot harmadszori olvasásban elfogadni: igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása iránt Paraguay köztársasággal Buenos-Ayresben 1907. évi októ­ber hó 16-ik napján kötött államszerződés beczik­kelyezéséről szóló törvényjavaslat harmadszori olvasásban is elfogadtatott. Javaslom a t. ház­~nak, hogy ezt a javaslatot tárgyalás és szives hozzájárulás czéljából tegyük át a főrendiházhoz. (Helyeslés.) , , Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzá­járulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Következik a magyar királyi államvasutak hálózatán szükséges épitkezési beruházások és a beszerzendő forgalmi eszközök költségeinek, to­vábbá az állami vasgyárak beruházási költségei­nek fedezéséről szóló törvényjavaslat {írom. 821, 878) folytatólagos tárgyalása. Ki következik ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Báró Thorocz­kay Viktor ! B. Thoroczkay Viktor: T. képviselőház! Azt hiszem, alig van valaki ebben a házban közöttünk, a ki, ha az ország közlekedési viszonyait figye­lemmel kiséri, be ne látná azt, hogy az államvasuti beruházásokra feltétlenül szükség van. Hiszen már annak idején, a mikor boldogalt Baross Gábor kereskedelemügyi miniszter jónak látta behozni a zóna-tarifát, voltak szakértők, a kik kijelentették, hogy a forgalomnak a zónatarifa folytán való megnövekedése feltétlenül maga után fogja vonni a közlekedési eszközöknek 10—20 éven belül való elrongálását. Most már látjuk, hogy ezeknek a szakértőknek némileg igazuk volt, mert senki sem mondhatja, hogy az államvasutaknál a szállítás körül hiányok nem mutatkoznak. Pl. a tömeges szállításoknál, aratás, cséplés után a gabona sok­szor hetekig, hónapokig raktárakban hever, mert az államvasutak nem képesek annyi kocsit rendel­kezésre bocsátani, a mennyi a raktáron lévő gabo­nát elszállíthatná és ha van is elegendő kocsi, tekin­tettel arra, hogy kettős sínpár nincsen, á gabona sokszor hetekig elvesztegel kisebb állomásokon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom