Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-353

353. országos ülés ÍÚ08 jiinius 25-én, csütörtökön. 321 rint 67-ről 94 K-ra emelkedik, tehát relatíve a konkurrenczia szempontjából még kedvezőbb helyzetbe jutnak. Ez áU a Msfőzdékre nézve. Nem áll ez azokra a főzelékre nézve, legalább nem ilyen arányban, a melyek a fokozott tételek szerint fognak megadóztatni. De hiszen engedelmet kérek, épen az a ezélunk, hogy a mig egyrészről a mezőgazdasági termeléssel közvetlen összefüggésben lévő úgynevezett néptermelést meghagyjuk kedvező viszonyok között, másrészről az ipari termelés azon részét, a mely valóságos ipari termelés jeUegével bir, szigorúbb feltételek szerint adóztatjuk meg. Farkasházy Zsigmond: Épen ez nem sikerült! Wekerle Sándor miniszterelnök: Méltóztassék csak egy kis türelemmel lenni képviselő ur, majd meglátja, hogy ez mégis sikerül. Ott igenis emeljük az adótételeket, de ott sem olyan nagyok azok az emelések. Ha méltóztatik az eredeti törvényjavaslat diszpoziczióját venni, körülbelül ugy állithatom fel a tételt, hogy a gyümölcsfőzdéknél a legmagasabb fokozás, — most nem ezekről a kisfőzdékről szólok — a melyet a valóságos ipari jelleggel biró gyümölcsfőzde fizet, ment volna az eredeti javaslat szerint körülbelül 60—61%-áig a valódi adótételnek az 1 K 40 fillérnek. Voltam bátor az általános vita folyamán jelezni, hogy némi könnyítéseket szándékozom itt is életbe léptetni, ugy hogy ezen könnyítések keresztülvitele után, ha a legszigorúbb általányozási feltételek állanak be, 56—57%-át fogja a gyümlöcstermelés fizetni a valóságos 1 K 40 filléres adótételnek. JM Most itt a megoldás nem abban van t. ház és t. képviselő urak, hogy mi leszállítjuk az adótételt. Vagy akarjuk komolyan a gyümölcstermelésből főzött szeszt valóságos korszem alapra fektetni vagy akarunk egy minősitettebb szeszfőzést, a mely képes a terméknek valódi értékét kivenni és ebből kifolyólag képes is & termék valódi értékét a termelőnek megadni. Es akkor, a mint bátor voltam említeni, nem dolgozhatunk 68.000 kisüsttel, akkor a 68.000 kisüst helyett (Zaj a haloldalon. Felkiáltások: Halljuk ! Halljuk !) kell felállítanunk olyan nagyobb főzdéket, a melyek képesek megfelelni annak, hogy a termelők a valódi értéknek megfelelő főzést eszközöljenek, hogy ne álljon be azon közgazdasági nagy veszteség, a mely most állott be, a mikor a termelők a legminimálisabb jövedelmet sem képesek kivenni; másrészről pedig gondoskodnunk kell arról, (Zaj.) hogy az a termelő is valódi értékét kapja meg árujának. (Helyeslés.) > • Ez czélom akkor, a midőn javaslatba hozom, hogy községi, szövetkezeti, vagy az áUam által fentartott főzdék állíttassanak fel, a melyeknek feladata lesz a termények értékét limitálni, limitálni az érdekelt szakkörök, gazdasági egysületek meghallgatása mellett és azután biztosítani a termelőt, hogy ezt a valódi értékét kapja meg az ő terményének. Mit tesz ez t. képviselőház ? Ez nemcsak annyit tesz, hogy financzialiter, hanem hogy főleg közgazdaságilag, sőt azt merném monKÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XX. KÖTET, dani, erkölcsileg is nagy előnyöket érünk el vele. Közgazdaságilag elérjük azt az előnyt, hogy kitermeljük az árut, illetőleg a termelő megkapja árujának valódi értékét; a mi pedig az erkölcsi előnyét illeti, ki figyelemmel kisérte a kisszeszfőzést és arra a tapasztalatra jutott, mint a milyen tapasztalatra jutottam én az ország számos vidékén, hogy az a szeszfőzés hetekig tartó mulatozásnak képezi künduló pontját és alapját, (Igaz ! Ugy van !) az tudja, hogy ha az illető termelő jól tudja értékesíteni az általa termelt gyümölcsöt és nem kénytelen maga hetekig főzni a szeszt és el is fogyasztani, ez erkölcsi tekintetben is előnyösen fog hatni. (Helyeslés.) Mindent el fogok arra nézve követni, hogy ezek a gyümölcsfőzdék, ezek a nagyobb gyümölcsfőzdék minél előbb felállíttassanak, hogy ezeket a közgazdasági és erkölcsi előnyöket minél előbb megvalósíthassuk, s legyenek meggyőződve a t. képviselő urak arról, hogy ezen gazdasági kérdéseknél nem fogok differencziát tenni az ország különböző vidékei között, hanem elsősorban ott fogom felállítani azokat, a hol azt a közérdek leginkább kívánatossá teszi, hol azt a termelés érdeke megkívánja. (Élénk helyeslés.) Ezzel kapcsolatban kell nyilatkoznom Farkasházy Zsigmond képviselő urnak több észrevételére. (Halljuk I Halljuk!) így mindjárt azt mondja, hogy az által, hogy olyan nagy lesz a különbség a gyümölcsfőzdék mésrékeltebb adója és az általános adótétel között, a czél nem lesz elérhető, mert mindenki továbbra is kisüstön vagyis általányozott üstökön fog, ha nagyban is, főzni és nem fog általában a kész termeivények után fizetett adók alapjára helyezkedni. (Zaj.) A t. képviselő ur általános tételeket állit fel a nélkül, hogy a törvenyj avaslatnak specziális intézkedéseit figyelembe venné. Ha a t. képviselő ur a törvényjavaslatban foglalt ezen intézkedéseket figyelembe venné, látná, hogy ez nem egészen az illetőknek a jóakaratára van hagyva, mert ha az évi termelés 200 litert meghalad, akkor ez a törvényjavaslat módot nyújt nekem arra, hogy számlálókészülékeket alkalmazhassak a töltésekre nézve. (Helyeslés.) Ha pedig tiz hektolitert elért a főzőüstnek töltési űrtartalma, akkor egyenesen azt követelhetem, hogy ő a kész termeivény után fizesse meg a fogyasztási adót. Ez azt teszi, t. képviselő ur, hogy igenis, a gyümölcstermelést minékünk agyszólván dédelgetnünk kell, előnyben kell részesítenünk magasabb mezőgazdasági érdekből. Ezt meg is teszszük, de ha az ipari termelésnek olyan terjedelme áll elő, a hol nem indokolt ezt a nagy differencziát fentartani, igenis, módunk van arra, hogy ezt a konkurrencziát megszüntessük (Helyeslés balfelől.) és követeljük, hogy a kész termel vény után fizessék meg az adót. (Helyeslés.) En szakszerűen csakis ezeket vagyok bátor felhozni. Nem akarok most bővebben bele menni abba, a mit Farkasházy képviselő ur itt a részletes tárgyalásnál is felemlíteni szokott, t. i. az ő jövedelmi számításába, hanem miután ma már 40 millióról 50 millióra emelte fel a bevételt (DerüU41