Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-352
304 352. országos ülés 1908 június %-én, szerdán. cscréptégla részben csak akkor fog kivitelképessé válni, ha az áruk egy hajózható folyó segélyével lesznek külföldre szállíthatók. Ebből a szempontból az Olt-folyó, ha teljesen hajózható volna, igen jelentékeny előnyökkel kecsegtetne. Kubik Gyula : Hiszen az Olt legnagyobb része Romániában folyik. Gratz Gusztáv; Épen ebben rejlik fontossága. Kubik Gyula: Azt mi nem szabályozhatjuk! Gratz Gusztáv: Hisz én azt kérem a kormánytól, hogy a kereskedelmi szerződési tárgyalások közben hasson oda, hogy egyezményileg biztosittassék az Olt folyó szabályozása. Még nagyobb jelentőségre tehetne szert azt Olt folyó a jövőben, a Duna-Tisza csatorna kiépitése után, ha a Maros és Olt folyó között csatornát lehetne létrehozni, a mivel egy nagy transzverzális viziutat kapnánk, a mely Dévénytől a verestoronyi szorosig szelné át az országot. Erről ma még nem lehet beszélni, ma ez utópia, de ez a terv sem megvalósíthatatlan. Ma már azzal is nagyon sokat nyernénk, ha az Olt folyó Fogarastól vagy esetleg Alsórákostól kezdve haj ózhatóvá tétetnék. Az Olt-folyó szabályozásának is megvannak az anteaktái. Ezen kérdésben is történtek érintkezések, tárgyalások Romániával és bátor vagyok csak arra utalni, a mit e részben Baross Gábor egyik rendeletében emiitett, a midőn azt mondta, (olvassa) : »Részemről azon nézetben vagyok, hogy az Olt-folyó hajózhatóvá tétele az erdélyrészi vármegyék közgazdasági viszonyaira, különösen az ottani kincstári vasmű- és szénbányatelepekre kiváló fontossággal birna, mivel az ez által a Dunáig nyert olcsó közlekedési ut az ország királyhágóntuli részei érdekelt vidékeinek kiviteli forgalmát, főleg nyersterményekben és tömegárukban jelentékenyen megkönnyítené. Ezen nézetemnek adtam a m. kir. miniszterelnök úrhoz múlt évi január hó 3-án 50085 ex 1886. sz. a. intézett átiratomban is kifejezést, kívánatosnak jelezvén, hogy az Olt-folyó Romániában fekvő szakaszának rendezési kérdése a Romániával megújítandó kereskedelmi szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalások alkalmával szóbahozassék. Gondoskodni fogok arról, hogy e kérdés alkalmas időben tanulmány tárgyává tétessék.« Előmunkálatok tényleg történtek is. Bethlen András volt földmivelésügyi miniszter kidolgoztatta az Olt folyó magyar szakaszának szabályozására vonatkozó tervezeteket, viszont Baross Gábor azzal a tervvel foglalkozott, hogy egy nagyobb kikötőt fog létesíteni Szebenmegye déli részében, a mely mintegy Erdélynek egy miniatűr Fiuméjává volna alakitható. Mindezen tervek Baross halála után elkallódtak, senki nem foglalkozott velük. Most, a román kereskedelmi szerződési tárgyalások közeledtével, talán itt volna az ideje, hogy ezen nagy gondolatokra visszatérjünk és hogy megvalósulásuk Románia hozzájárulásával, a mely ehhez elkerülhetetlenül szükséges, biztosittassék. Bátor vagyok a következő interpellácziót intézni a miniszterelnök úrhoz (olvassa) : Szándékozik-e az igen t. miniszterelnök ur odahatni, hogy a Romániával közelebbről meginditandó kereskedelmi szerződési tárgyalások során a Verestorony-szoroson át vezető közvetlen nemzetközi vasut-csatlakozás létrehozatala és az Olt folyónak szabályozása és hajózhatóvátétele biztosittassék ?« Elnök : Az interpelláczió ki fog adatni a miniszterelnöknek. Ki következik ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Nagy György ! (Halljuk ! Halljuk ! Mozgás és derültség.) Nagy György: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Egy nagyon szomorú ügyből kifolyólag kívánok interpellácziót előterjeszteni, a melyhez az elhangzott komikus kórus egy cseppet sem talál. (Halljuk !) Interpelláczióm a szamosujvári állami főgimnázium érettségi botrányának ügyére vonatkozik. Ezen érettségi botránynak előzménye az, hogy Kunz Elek tankerületi főigazgató az érettségi vizsgálat idejét 1908 június 24-ére tűzte ki. (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy György : Időközben minden fontosabb és elfogadható megindokolás nélkül dr. Mártonffy Lajos, a főgimnázium igazgatója tudomására hozta az érettségire jelentkezett ifjaknak, hogy a főigazgató a megjelölt időben nem fog megjelenni és ezért a vizsgálat idejét június 4-ére, tehát húsz nappal korábbi időre tűzte ki, mint tervezve volt. A készülés idejéből tehát húsz napot vettek el az érettségi vizsgára jelentkezett ifjaktól. (Mozgás. Elnök csenget.) A tankerületi főigazgató június 4-én sem jelent meg ott, hanem megjelent helyette dr. Krecsméry Károly nagykikindai igazgató; az érettségi vizsgát megtartották és az eredmény az volt, hogy 24 tanuló közül 12, tehát az összes jelentkezőknek 50%-a megbukott. (Mozgás.) T. ház ! Már magában véve az a tény, hogy az érettségire jelentkezőknek 50%-a elbukik, nem olyan egyszerű dolog, a mint itt Bedőházy t. képviselőtársam állitja, a midőn azt mondja, hogy ez megtörténhetik. Igazságos eljárás szerint ennek nem szabad megtörténnie. (Ügy van !) Hibásnak tartom azt a tanári kart, a mely 8 esztendőn át tanított növendékeknek 50%-át buktatja meg azon az érettségin, a mely csak sallangja, czafrangja a tanításnak. Az ilyen tanári kart nem tartom méltónak arra, hogy foglalkozzék az oktatás nemes kérdésével, mert a ki ilyen könnyelműen itéli meg nyolez esztendőn át a növendékek szellemi képességét, az elvesztette a közönségnek, a szülőknek, és elvesztette a jövő tanuló generácziónak bizalmát. (Helyeslés.) A gyakorlatból mendom, hogy erős, kemény gerinezű tanári kar mellett, a mely szereti a gondozására bizott növendékeket, a legrosszabb kormánybiztos mellett is
