Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-352

304 352. országos ülés 1908 június %-én, szerdán. cscréptégla részben csak akkor fog kivitelképessé válni, ha az áruk egy hajózható folyó segélyével lesznek külföldre szállíthatók. Ebből a szempont­ból az Olt-folyó, ha teljesen hajózható volna, igen jelentékeny előnyökkel kecsegtetne. Kubik Gyula : Hiszen az Olt legnagyobb része Romániában folyik. Gratz Gusztáv; Épen ebben rejlik fontos­sága. Kubik Gyula: Azt mi nem szabályozhatjuk! Gratz Gusztáv: Hisz én azt kérem a kor­mánytól, hogy a kereskedelmi szerződési tárgya­lások közben hasson oda, hogy egyezményileg biztosittassék az Olt folyó szabályozása. Még nagyobb jelentőségre tehetne szert azt Olt folyó a jövőben, a Duna-Tisza csatorna kiépitése után, ha a Maros és Olt folyó között csatornát lehetne létrehozni, a mivel egy nagy transzverzális viziutat kapnánk, a mely Dévénytől a verestoronyi szorosig szelné át az országot. Erről ma még nem lehet beszélni, ma ez utópia, de ez a terv sem megvalósíthatatlan. Ma már azzal is nagyon sokat nyernénk, ha az Olt folyó Fogarastól vagy esetleg Alsórákostól kezdve haj óz­hatóvá tétetnék. Az Olt-folyó szabályozásának is megvannak az anteaktái. Ezen kérdésben is történtek érint­kezések, tárgyalások Romániával és bátor vagyok csak arra utalni, a mit e részben Baross Gábor egyik rendeletében emiitett, a midőn azt mondta, (olvassa) : »Részemről azon nézetben vagyok, hogy az Olt-folyó hajózhatóvá tétele az erdély­részi vármegyék közgazdasági viszonyaira, külö­nösen az ottani kincstári vasmű- és szénbánya­telepekre kiváló fontossággal birna, mivel az ez által a Dunáig nyert olcsó közlekedési ut az ország királyhágóntuli részei érdekelt vidékeinek kiviteli forgalmát, főleg nyersterményekben és tö­megárukban jelentékenyen megkönnyítené. Ezen nézetemnek adtam a m. kir. miniszterelnök úrhoz múlt évi január hó 3-án 50085 ex 1886. sz. a. inté­zett átiratomban is kifejezést, kívánatosnak je­lezvén, hogy az Olt-folyó Romániában fekvő sza­kaszának rendezési kérdése a Romániával meg­újítandó kereskedelmi szerződés megkötésére vo­natkozó tárgyalások alkalmával szóbahozassék. Gondoskodni fogok arról, hogy e kérdés alkalmas időben tanulmány tárgyává tétessék.« Előmunkálatok tényleg történtek is. Bethlen András volt földmivelésügyi miniszter kidolgoz­tatta az Olt folyó magyar szakaszának szabályo­zására vonatkozó tervezeteket, viszont Baross Gábor azzal a tervvel foglalkozott, hogy egy na­gyobb kikötőt fog létesíteni Szebenmegye déli részében, a mely mintegy Erdélynek egy miniatűr Fiuméjává volna alakitható. Mindezen tervek Baross halála után elkallódtak, senki nem foglal­kozott velük. Most, a román kereskedelmi szer­ződési tárgyalások közeledtével, talán itt volna az ideje, hogy ezen nagy gondolatokra visszatér­jünk és hogy megvalósulásuk Románia hozzájáru­lásával, a mely ehhez elkerülhetetlenül szükséges, biztosittassék. Bátor vagyok a következő interpellácziót intézni a miniszterelnök úrhoz (olvassa) : Szándé­kozik-e az igen t. miniszterelnök ur odahatni, hogy a Romániával közelebbről meginditandó kereskedelmi szerződési tárgyalások során a Veres­torony-szoroson át vezető közvetlen nemzetközi vasut-csatlakozás létrehozatala és az Olt folyó­nak szabályozása és hajózhatóvátétele biztosit­tassék ?« Elnök : Az interpelláczió ki fog adatni a mi­niszterelnöknek. Ki következik ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Nagy György ! (Halljuk ! Halljuk ! Mozgás és derültség.) Nagy György: T. képviselőház ! (Halljuk! Halljuk !) Egy nagyon szomorú ügyből kifolyólag kívánok interpellácziót előterjeszteni, a melyhez az elhangzott komikus kórus egy cseppet sem talál. (Halljuk !) Interpelláczióm a szamosujvári állami főgim­názium érettségi botrányának ügyére vonatkozik. Ezen érettségi botránynak előzménye az, hogy Kunz Elek tankerületi főigazgató az érettségi vizsgálat idejét 1908 június 24-ére tűzte ki. (Mozgás.) Elnök : Csendet kérek ! Nagy György : Időközben minden fontosabb és elfogadható megindokolás nélkül dr. Mártonffy Lajos, a főgimnázium igazgatója tudomására hozta az érettségire jelentkezett ifjaknak, hogy a főigazgató a megjelölt időben nem fog meg­jelenni és ezért a vizsgálat idejét június 4-ére, tehát húsz nappal korábbi időre tűzte ki, mint tervezve volt. A készülés idejéből tehát húsz napot vettek el az érettségi vizsgára jelentkezett ifjaktól. (Mozgás. Elnök csenget.) A tankerületi főigazgató június 4-én sem jelent meg ott, hanem megjelent helyette dr. Krecsméry Károly nagy­kikindai igazgató; az érettségi vizsgát megtar­tották és az eredmény az volt, hogy 24 tanuló közül 12, tehát az összes jelentkezőknek 50%-a megbukott. (Mozgás.) T. ház ! Már magában véve az a tény, hogy az érettségire jelentkezőknek 50%-a elbukik, nem olyan egyszerű dolog, a mint itt Bedőházy t. kép­viselőtársam állitja, a midőn azt mondja, hogy ez megtörténhetik. Igazságos eljárás szerint ennek nem szabad megtörténnie. (Ügy van !) Hibásnak tartom azt a tanári kart, a mely 8 esztendőn át tanított növendékeknek 50%-át buktatja meg azon az érettségin, a mely csak sallangja, czafrangja a tanításnak. Az ilyen tanári kart nem tar­tom méltónak arra, hogy foglalkozzék az oktatás nemes kérdésével, mert a ki ilyen könnyelműen itéli meg nyolez esztendőn át a növendékek szel­lemi képességét, az elvesztette a közönségnek, a szülőknek, és elvesztette a jövő tanuló generá­cziónak bizalmát. (Helyeslés.) A gyakorlatból men­dom, hogy erős, kemény gerinezű tanári kar mel­lett, a mely szereti a gondozására bizott növendé­keket, a legrosszabb kormánybiztos mellett is

Next

/
Oldalképek
Tartalom