Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-340

S4Ő. országos ülés 19Ó8 június 5-en, pénteken 23 előrehaladását elérni akarjuk. Es minthogy az igen t. miniszter ur javaslatában egész határozottan kijelenti, hogy ezeket a milliókat nem mint a múltban, ötletszerűen, hanem egy előre megállapitett, átgondolt és mérlegelt programm alapján akarja felhasználni és a gyakorlati tényezőknek a meghallgatását is igénybe akarja venni, ennélfogva kötelességemnek tartom az igen t. kereskedelmi kormányzatnak köszönetet kifejezni ezen elhatározásáért, továbbá a javaslatért^és azokért a javaslatokért általában, a melyeket a fiumei kikötő fejlesztése érdekében tesz azon őzéiből, hogy azzal az országot megerősítse, felfegyverezze, azokra a már nem távol álló küzdelmekre, a melyeket mint gazdaságilag önálló állam a külföldi versenynyel szemben majd meg kell vivnia. (Helyeslés). Megragadom ezen alkalmat t. ház, arra, hogy kérjem az igen t. kereskedelemügyi kormányzatot, hogy sürgős munkálatainak programmjába kegyeskedjék felvenni mint a kivitelre váró sürgős munkálatokat nemcsak a modern igények szerint való berendezett, emelő-gépekkel stb.-val ellátott sok raktár építését, hanem különösen az ogulin-bihácsi vonalnak a kiépítését is, a melyet a t. ház már megszavazott. Kérem azután az igen t. miniszter urat arra is, hogy az igen t. földmivelésügyi miniszter ur által javasolt Kulpa csatornának a kiépítésével egyidejűleg a vukovár—samáczi csatornát is kiépíttetni méltóztassék, miáltal az igen t. miniszter ur halhatatlan dicsőségű édesapjának, Kossuth Lajosnak egy zseniális inicziatiáváját, a vukovár— fiumei vasutat, vízi utón megvalósitandja. Kérem továbbá az igen t. kormányzatot, hogy Károlyváros és Fiume között minél előbb fektettesse le a sürgős és igen fontos második sínpárt. Ezenkívül pedig kegyeskedjék mielőbb a Fiumét Albániával, Levantéval és a Kelettel direkt tengeri vonalakkal összekötni, mert ott kereskedelmünk osztrák kezekben nyomorog, és immár még az amerikai liszt is képes a magyar őrleményekkel sikerrel versenyezni. (Helyeslés.) És ezen tengeri vonalak sürgős életbeléptetését, mint két évvel ezelőtt már volt szerencsém kérni, nyilvános versenytárgyalás kihirdetése alapján kérem, úgymint Angolországban és Olaszországban is szokásos, a mi bizonyára a legszebb eredménynyel fog járni. Immár nem odázható el, t. ház, a harmadik kikötőmedenczének, uj, kényelmes rakpartok kiépítése sem, továbbá az sem, hogy a kikötő sok daruval láttassék el. Szterényi József államtitkár: A vasút nem kikötő ! Zanella Richárd: De igen, a kikötő a be- és kirakási szolgálatra, mert ezek nélkül a kikötő forgalma igen nagy akadályokat szenved és azon kívül a külföldi hajókat is a kikötőnk elkerülésére bírja, a mi az állam közgazdaságára nagy károkat jelent. Sürgősen elintézendő továbbá a Delta-Brajdicza kérdése is, mert ott fakereskedelmünk igen sok milliója a legelemibb biztonságot nélkülözi nemcsak, de még a kereskedelmi, a bírói, s a közigazgatási védelmet is, miáltal a fakereskedelemnek fejlődése akadályt szenved, annál is inkább, hogy ezt a fejlődést ma már igen sok oldalról veszedelem fenyegeti. (Halljuk ! Halljuk !) Nem szándékozom, t. ház, itt ezen kérdésekről bővebben szólni, mert erre nincs most már elegendő idő, hanem e helyett még két dologra akarom a t. kereskedelemügyi kormányzatot kérni. Arra t. i., hogy igyekezzék az osztrák kormánynál oda hatni, hogy a fiiime—szentpéteri, illetve trieszti vonalon a vasúti szolgálat tökéletesebb és teljesebb legyen, mert az mégis tűrhetetlen állapot, hogy az osztrák vasutak, az ő kikötőjükre való tekintettel, Magyarország egyetlen kikötőjével ugy bánjanak el, mint egy utolsórangú viczinális állomással. Ez nemcsak a gazdasági recziproczitás, hanem Magyarország és Ausztria közti viszony szempontjából is tűrhetetlen. Kérem továbbá az igen t. miniszter arat, hogy kegyeskedjék az osztrák kormánynál lehetőleg oda hatni, hog}^ Asling és Sanct-Peter közt a vasúti csatlakozás megtörténjék azon czélból, hogy ily módon egyetlen kikötőnk a wocheimi vonalba bekapcsoltassék és Tirolhoz, Felső-Olaszországhoz és AlsóAusztriához közelebb hozassék. (Halljuk ! Halljuk!) A dalmát vasutakra vonatkozólag, minthogy azok már szerződésileg megállapittattak, sajnos, már nem lenne helyénvaló ellenvetéseket felvetni, — különben is bevárom az illető törvényjavaslat bemutatását — tisztelettel kérem az igen t. kereskedelemügyi kormányzatot, hogy azt ne a radolfsvert—möttling—károlyvárosi összeköttetéssel, hanem a rudolfsvert—gottschee—delniczei bekapcsolással méltóztassék eszközölni, mert ellenkező esetben nagyon félek, hogy a különben természetszerűen Fiamé felé gravitálandó forgalomnak egy nagy részét el fogjuk veszteni. A mi magukat a befektetéseket illeti, meggyőződtem arról, hogy azok igen lelkiismeretesen vannak áttanulmányozva, hogv azok a követelményeknek teljesen megfelelnek, de természetes, azok egyelőre csakis a múlt hibáinak javítására czéloznak. Ezen befektetések közül csak egyikmásikra akarok még rövid megjegyzést tenni. A daruk, mint már megemlitettem, feltétlenül szükségesek, annál is inkább, mert mig Triesztben 160 daru van, addig Fiaméban csak kettő. A mi Fiúméban a gyáraknak biztositott helyeket illeti, nagyon kérném az igen t. kereskedelemügyi kormányt, hogy gyáraknak a kikötő mellett egyáltalán ne adjanak ezentúl helyet. Szterényi József államtitkár: Nincs több hely! Zanella Richárd: Elhiszem, azonban igen t. államtitkár ur és igen t. ház, ha van hely gyárak részére, akkor méltóztassék már egyszer intézkedni abban az irányban is, hogy legyen Fiaménak is egy hely a városi fürdő feiálíitására. Az mégis csak nyomorúságos, ha nem nevetséges helyzet, hogy egy tengeri városnak ne legyen fürdője és ha lakosai fürdeni akarnak vagy Susákra