Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-352
35%. országos ülés 1908 június 2í-én, szerdán. 287 Farkasházy Zsigmond: Nincs se miniszter, se előadó ! Hoitsy Pál: Nem kell kiáltozni; itt van az előadó ! BoZÓky Árpád : Ezt a kérdést nem könyvekből, nem röpiratból, nem ujságczikkekből, és — hála Istennek — nem is a miniszterelnök ur előadásából ismerem, hanem a gyakorlatból. Nagy György: Az ilyen beszédet meg kellene hallgatnia a miniszternek ! Farkasházy Zsigmond: Se miniszter, se előadó ! Elnök : Nagy György és Farkasházy Zsigmond képviselő urakat kérem, ne zavarják a szónokot! Nagy György: Ez a legelemibb követelménye a parlamentarizmusnak! (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Bozcky Árpád : Egy liter törkölypálinkának kifőzése tehát, a mint mondottam, az adó és a kifőzési költség számitásával, de a fuvarozási költség és a tűzrevaló számítása nélkül 35—40 krba kerül. Már most, miután az a pálinka 50—55%-os volt, egy olyan liter pálinkának kifőzési költsége, a mely száz fokos lenne, — azonban ilyen gyümölcspálinkát nem lehet termelni —• épen kétszer akkora, vagyis 70—80 kr. lett volna. Ha tehát az a Msüstös megtartotta a törvényszabta követelményeket, ha az a kisgazda olyan adót fizetett, a hogy azt a törvény előírta, már akkor is az általányozással körülbelül tul van azon a mértéken, a mennyit a törvény megjelöl. Nagyon meggondolandó ezen kérdés elbírálásánál, hogy a czefrének és a törkölynek a szállítása milyen nehéz, és az én meggyőződésem szerint a miniszterelnök urnak összes érveléseit, a melyeket ő a kisüstök ellen és a nagy üstök mellett felhozott, ez a körülmény teljesen halomra dönti. A dolog t. i. ugy áll, hogy a czefrének és a törkölynek kifőzése ma csak ugy fizette ki magát, hogyha nagy szállítási költség nem volt, mert a gyakorlati ember tudhatja, hogy milyen nehéz a czefrének és a törkölynek szállítása. A törkölyt betapossák nagy hordókba, a hordó tetejére földet tesznek, hogy az ereje ki ne menjen és ezáltal 2—3 métermázsa súlyúvá lesz egy ilyen törkölyhordó, a melynek a szállítása bizony nagyon nehéz és költséges. Már most 20 kilométerre kell majd szállítani ezt a törkölyt, mert hiszen azt tervezi a miniszter ur, hogy egy nagy környéknek legyen egy üstje ; ha tehát ilyen nagy messzeségre kell ezt a czefrét fuvarozni, akkor a kisgazda annyival is inkább vissza fog riadni a törkölynek kifőzésétől, mert tudja, hogy még az adó is nagyobb lesz ezzel a törvényjavaslattal és nemcsak a szállitási költségek nagyobbodnak. Az én választókerületemben körülbelül 5—6000 hold szőlő van és a gyümölcstermelés is hála istennek ott szépen virágzik. (Folytonos zaj.) A kisüst meg ott annyi, hogy minden 10—15 hold szőlőterületre jut egy kisüst. A mellett, t. képviselőház, Kunszentmárton belterületén, megjegyezve, hogy 21.000 lakosa van a községnek és a szőlőktől 7 kilométernyire van a város területe —, mondom, ezen a belterületen egyetlen egy kisüstös tud csak megélni, mert a termelési hely, a hol a czefrét és a törkölyt összegyűjtheti, igen messze esik a kifőzési helytől. Minden 10—15 holdnyi területen van ugyan egy kisüst, ezek azonban nem tudnak megélni, mert a termelési hely messze esik az üsttől. Próbálták, de nem sikerült. Ha most megtörténik azután az, hogy egy ilyen nagy városban egyetlen egy nagy szeszfőzdét fogunk felállitani, akkor még kevésbbé tud majd megélni a kisüstös, mert annak a termelési képessége kisebb, mint a nagy üsté és a kisüstös nem lesz képes magának a kellő termelési anyagot beszerezni, mert messze esvén a kifőzési helytől, a kisüst a nagyobb költségeket nem lesz képes elbirni annyira, mint a nagyüst. Ha azt akarjuk, t. képviselőház, hogy a hulladék, a czefre, a mi másra nem való mint pálinkafőzésre, csakugyan kifőzés alá kerüljön és hogy közgazdaságunknak abból haszna legyen, hogy azt ne hajítsák ki a szérűre, mint értéktelen anyagot, akkor nem így kellene megcsinálni ezt a dolgot, hogy a kisüstöket megszüntetik, hanem még szaporítani kellene, hogy elérhessük azt az állapotot, hogy minden ilyen terméknek, czefrének, törkölynek stb. meglehessen a maga haszna. Ezt mutatj kérvény is, a melyet Tiszanagyrét községe adott be a kormányhoz ; ebben többek között a következőket mondja : »A szőlőinkből nyert törköly, borseprő, czefre kifőzésével oda jutottunk immár, hogy a tulmagasra emelt adófizetés mindig terhesebb lesz, azok kifőzése is lehetetlen már, a mi reánk nézve nagy csapást, károsodást jelent.« Már eddig is panaszkodtak azok a kisgazdák, a kik megtartották a törvény által előirt szabályokat és nem csalták meg az államot, hanem ugy főzték ki a pálinkát, mint becsületes emberek, a kik a törvény rendelkezéseit szem előtt tartják, hogy nekik eddig sem fizette ki magát a törkölyből, a czefréből való főzés, de ezentúl a tulmagas bérek és^magas fuvardíjak miatt még kevésbbé. Hogy pedig ennek igy kell állni, arra nézve előhozom még azt, hogy a gabonapálinkának, hogyha azt a gazdasági szeszgyár fogja előállitani, az ára nem sokkal fog magasabbra emelkedni a jelenlegi értéknél. T. i. különösen a túltermelésnél fogva és ezért, mert a törvény igen nagy kedvezményeket ad a gazdasági szeszfőzdéknek, én azt hiszem, hogy az adóemelést a termelő nem fogja megkapni a pálinka árából; ha talán a gazdasági szeszfőzők tulajdonosa meg fogja is kapni, mert az igen sok kedvezményt kap, azonban — a ho^y a gyakorlati emberek tudják —• a gabonapálinka leszorítja a gyümölcspálinka árát is és igy bizonyos, hogy a gyümölcspálinka ára nem fog oly arányban emelkedni, mint a milyen arányban emelkedik annak mostani termelési adója. Elnök: Méltóztassék folytatni! Ne méltóztassék olyan nagy szüneteket tartani.