Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-340
18 3k0. országos Illés 19Ó8 június 5-én, péntekéit. lalkozó bizonyos váUalkozói nyereséget túllép, akkor már uzsoráskodik. Ezt a gondoskodást én eddig a magyar áUam, a magyar kormányok által vállalatba adott közmunkáknál, telj esitvényeknél a szerződések kikötéseiben eddig nem láttam és tapasztaltam. Hogy ez a jövőben megváltozzék, bátor vagyok a következő inditvány elfogadását a t. háztól kérni (olvassa) : »Inditvány. A képviselőház utasítja a kereskedelemügyi és pénzügyi kormányokat, hogy a m. kir. államvasutak hálózatán szükséges építkezések végzésére, az államvasutaknál és állami vasgyárakban szükséges beruházások eszközlésére, valamint a szükséges forgalmi eszközök szállítására csak olyan vállalatokkal, vállalkozókkal, gyárakkal kössenek szerződést, a kik kötelezik magukat arra, hogy a kormányok által megállapítandó, az illető szakmának szervezkedett munkásai részéről meghatározott legkisebb munkabér fizetésére magukat szerződésileg kötelezik.« (Felkiáltások: Ez nem lehet! Zaj.) Akkor, t. államtitkár ur, mikor a köznek javára van, mikor ezáltal ezer és ezer munkást itt tarthatunk Magyorországon, én még a diktatúrát is elfogadom és aláirom, ha arról van szó, hogy ez a diktatúra egyes kapzsi és tisztességes polgári nyereséggel meg nem elégedő vállalkozók megszorítására szolgál. T. képviselőház ! Másik nagy panaszom az, hogy ezen építkezéseknél, elsősorban az államvasutak és az államvasutak kezelésében levő viczinális vasutak építkezésénél a közegészségügyi és az ott dolgozó munkások kulturális szükségleteit semmi tekintetben nem respektálják. Több mint 200.000 kubikos munkás van Magyarországon. Ez a 200.000 kubikos munkás ugy él, mint a vándormadár, vagy mint a kóborló czigány. Kubik Gyula: Dehogy ugy él. Mezőfi Vilmos: Ha itt dolgozik, egy hét múlva már az országnak másik részén dolgozik. Ezeket a kubikos munkásokat kiteszik valahol az országút ama része mellett, a mely országútnak töltéseket emelnek . . . Olay Lajos: Becsületes kenyérkereset. Mezőfi Vilmos : . . . a hol a sineket elhelyezik, s ott ezek a munkások a földbe vájják magukat, (Ellenmondás.) a trogloditáknak alkalmas barlangokba, ott húzódik meg a kubikos az ő feleségével és gyermekével. Olay Lajos: Hol ? Lányi Mór : Micsoda túlzások ezek ! Mezőfi Vilmos: Ez nem túlzás. Ez tény. A földből építenek maguknak kunyhókat a kubikos munkások. (Zaj.) Thaly Kálmán : Természetes ! Olay Lajos: Túlzás! Mezőfi Vilmos*. Nem túlzás. Tény, hogy földkunyhókat építenek; bár elismerem, olyan vállalkozók is vannak, a kik fabódékat építenek a kubikosok számára, de nagyrészt földkunyhókban jaknak. Csitáry Béla: Hisz az egészséges, jó. (ügy van!) Farkasházy Zsigmond: Itt kapaczitálásnak nincs helye ! Mezőfi Vilmos: Nem hiszem, hogy a képviselő ur egy éjjelt is töltene abban az egészséges kunyhóban, mert az sem nem praktikus, sem nem egészséges. Bizonyos, hogy a kubikosok a legelhagyatottabb, legnyomorultabb életviszonyok közt tengődnek akkor, mikor a vasúti töltések mentén munkástelepeken laknak. De nemcsak erre akarom a t. ház figyelmét felhívni, hanem arra is, hogy a kubikos odaveszi abba a földből épült, összetákolt kunyhóba a feleségét és iskolaköteles gyermekeit. Ezek a gyermekek nélkülöznek minden oktatást és ezek szolgáltatják jórészét azon analfabétáknak, a kiket a kultuszminiszteri tárcza tárgyalásánál rendesen kimutatnak. Ezek felnőnek minden iskolázás nélkül, nem törődik velük senki, nem törődnek sem lelkiszükségleteikkel, sem egészségügyi szükségleteikkel. Tudom, hogy e kubikosokat kötelesek a vállalkozók a betegsegélyző pénztárba beíratni. De e téren a legnagyobb visszaélések vannak. Lakott községtől, várostól óriási távolságban van a kubikmunkás telep. Ott orvos nincs. Ha megbetegszik a kubikos : a vállalkozó vagy munkaadó . . . Elnök: Kérem a t. képviselő urat, szíveskedjék inkább a tárgyhoz szólni. Ez nem tartozik a tárgyhoz. (Mozgás.) Bocsánatot kérek, egészen higgadtan megállapítom. Most a beruházási javaslatról van szó. Ez érdekes téma, de nem tartozik a javaslathoz. Mezőfi Vilmos: T. ház ! Ebből a 237 millióból uj vasúti vonalakat, uj építményeket létesít a kormány, s én arra nézve vagyok bátor indítványt tenni, hogy a kereskedelemügyi kormány, a mikor a váUalkozókkal ezen építményekre szerződést köt, terjeszsze ki gondoskodását a munkásokra is. Elnök: Természetes. Feltétlenül áll, hogy a munkálatokkal kapcsolatos a munkások ügye is, de üyen tág fejtegetése a kubikosok szocziális helyzetének nem tartozik e javaslathoz. A határokat meg kell tartanunk, mert különben a tárgyalásoknak a házszabály értelmében való vezetése nem lehetséges. Mezőfi Vilmos: Akkor tehát nem folytatom fejtegetésemet, csak indítványomat vagyok bátor előterjeszteni, mely igy szól: A képviselőház utasítja a kereskedelemügyi kormányt, hogy a m. kir. államvasutak hálózatán szükséges földmunkák végzését ne egyes vállalkozókra bizza, hanem magukra az egymással szövetkezett kubikos földmunkásokra, hogy a vállalkozók nyeresége maguké a kubikos munkásoké legyen. A mennyiben ez egyelőre nem volna lehetséges, utasítja a ház a kereskedelemügyi kormányt arra, hogy csak oly vállalkozókkal kössön földmunkák végzésére szerződést, a kik kötelezik magukat arra, hogy a vállalatukban dolgozó kubikosok részére gondoskodnak