Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-347

184 3í7. országos ülés 1908 június 17-én, szerdán. községi adót fizetünk a községi iskolákra, a köz­igazgatási bizottság 4—5 év óta állandóan sürgeti ujabb tantermek felállítását és ujabb tanítók választását a hiányok pótlására. Ennek daczára évente legalább 150 gyermek marad iskoláztatás nélkül és Halász Eerencznek »Az állami népoktatás« czimű könyvében Kun­szentmárton községe ugy van odaállítva, mint egyike azon községeknek, a bol a népiskolák elhanyagolt állapotban vannak. Ezen bajok orvoslása végett már négy esz­tendővel ezelőtt megtettük a lépéseket a kormány­nál az iránt, hogy iskoláinkat államosítsa, vagy ha nem államosítja, akkor adja meg nekünk a községi iskolák czéljaira azt a pénzt, a mibe nekünk a községi népiskolai oktatás az 5%-on felül kerül. Négy esztendeje annak, hogy ez a kérdés húzódik, és azóta olyan elhanyagolt állapotban van Kun­szentmártonban a népiskolai oktatás, hogy arra igazán minden túlzás nélkül rá lehet mondani, hogy ázsiai állapot. Nagyon itt volna már az ideje annak, hogy ezeken a bajokon a miniszter ur segítsen, annál is inkább, mert mi, daczára annak, hogy tisztán parasztbirtokosokból álló magyar község vagyunk. a tandíjmentességet már régen behoztuk, ugy, hogy azt a kultúrpolitikát, a melyet a tegnap el­fogadott javaslatban a miniszter ur most valósit meg az egész országban, mi gyenge erőnkből már ezelőtt évtizedekkel megvalósítottuk és még azon törvény alapján sem kapunk most az államtól kár­pótlást a tandíj elengedéseért, mert a törvény azokra a községekre, a melyek régebben megszün­tették tandijukat, nem vonatkozik. Hogyha tehát az állapot igy marad, továbbra is fizetnünk kell a 25 vagy 30 vagy 35 %-os iskolai pótadót a tör­vény világos rendelkezése ellenére és iskoláink továbbra is abban a nyomorúságos állapotban lennének, mint eddig voltak. Ezen bajoknak az orvoslását kérem és remé­lem a t. kultuszminiszter úrtól, és abban a remény­ben, hogy meghallgatja igazságos panaszunkat, hogy végtére is segíteni fog ezeken a bajokon és végre-valahára ezen négy esztendős huza-vonának véget fog vetni, bátorkodom a következő inter­pellácziót előterjeszteni (olvassa) : »Interpelláczió a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz a kunszentmártoni népiskolák és népoktatás hiá­nyai miatt. »1. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy a kunszentmártoni népiskolák túlzsúfoltak ; egy-egy tanító sokkal több növendéket tanít és egy-egy tanterembe sokkal több növendék jár, mint a mennyit a törvény megenged ? »2. Van-e tudomása a miniszter urnak arról hogy különösen a túlzsúfoltság miatt a gyermek­betegségek igen gyakoriak a kunszentmártoni nép­iskolák növendékei között, ugy, hogy az iskolák a tanév igen nagy részében rendszerint zárva vannak? »3. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy a fenti okoknál fogva, s mert még igy is sok az iskolázatlan gyermek: több tanteremre és uj tanítói állásokra van szükség, a melyeknek fel­állítását a közigazgatási bizottság évek óta sür­geti ? »4. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy Kunszentmárton község adózó közönsége az állami adónak 1903. évben 25'5 százalékát, 1904—1905. tanévben 28"3 százalékát, 1905—906. tanévben 35.5 százalékát, 1907—907. tanévben 28*4 százalékát költötte tisztán az elemi községi népoktatás czéljaira, annak daczára, hogy tör­vény szerint az elemi községi iskola fentartásához a községi lakosok 5 százaléknál többel hozzájárulni nem tartoznak ? »5. Van-e tudomása a miniszter urnak arról, hogy ezen bajok megszüntetése végett a község iskoláinak államosítását már négy évvel ezelőtt kérte, s hogy bár ez a kérdés négy év óta napiren­den van, az állomositás kérdésében sem elutasitó­lag, sem helytadólag nem döntött a közoktatás­ügyi kormány 1 »6. Hajlandó-e a miniszter ur ezek után a kunszentmártoni községi iskolákat akként álla­mosítani, hogy 1908 szeptember havában az állami iskolák megnyíljanak ? »7. Hajlandó-e a miniszter ur Kunszentmár­ton községének ama korábban tett ajánlatát, hogy a dologi kiadásokat korlátlan mértékben fedezi, a személyi kiadások fedezésére pedig az állami adónak 5 százalékát adja az államnak elfogadni, mint olyat, melynél többre a község a községi iskolával szemben nem kötelezhető % »8. Hajlandó-e a miniszter ur arra az esetre, ha a kunszentmártoni népiskolákat nem államosí­taná, a községnek évi segéylként nyújtani azt az összeget, a mit az 5 százalékos iskolai adón felül költ a község elemi népiskoláira ?« Tisztelettel kérem a t. képviselőházat, méltóz­tassék interpellácziómat a vallás- és közoktatás­ügyi miniszter urnak kiadni. (Helyeslések a bal­középen.) Elnök : Az interpelláczió kiadatik a vallás­és közoktatásügyi miniszter urnak. Ki következik ? Szmrecsányi György: Hoffmann Ottó ! Hoffmann Ottó : T. képviselőház ! Ugy a kor­mány, mint a ház tagjainak távolléte folytán, nincsen értelme annak, hogy különben nagy­fontosságú interpellácziómat előtérjeszszem és igy kérem a t. házat, méltóztassék megengedni, hogy interpellácziómat a legközelebbi alkalommal ad­hassam elő. Egyúttal kérem a ház határozat­képességének konstatálását. Elnök : A képviselő urnak megfordítva kellett volna kérelmét előterjeszteni, azért elsősorban is a képviselő urakat fogom megszámláltatni. Kérem a jegyző urakat, hogy a képviselő urakat megszámlálni szíveskedjenek. (Megtörténtje.) A jegyző urak jelentése szerint csak 31 képviselő lévén jelen, igy a ház nem határozatképes, ezért az ülést egy negyedórára felfüggesztem.

Next

/
Oldalképek
Tartalom