Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-347

168 317. országos ülés 1908 június i7-én, szerdán. csolni ellenem, — hogy a t. képviselő urnak, ha nein is tagja valamely bizottságnak, módjában állt észrevételeit a bizottságban megtenni. (Helyeslés. Zaj balfelől). Nagy György: Nincs szavazati jogom! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Wekerle Sándor miniszterelnök: A házszabályok 128. §-a ezt mondja (olvassa) : »Azon törvényjavaslatokra vonatkozólag, melyek előkészítő tárgyalás végett bizottsághoz utasíttattak, minden képviselő, habár nem tagja a bizottságnak, nyújthat be indítványt vagy módosítást az illető bizottság elnökénél, ki azokat a bizottsági tárgyalás folyama alatt előterjeszti és a bizottság az illető képviselőt meghallgathat] a.« (Igaz! Ugy van !) A t. képviselő urnak tehát, ha nem is tagja az igazságügyi bizottságnak, módjában lett volna mindennemű módosítását vagy indítványát már a bizottság előtt érvényre juttatni, vagy legalább is megtenni. (Helyeslés.) Engedelmet kérek, ha valaki jogokkal akar élni, első feltétel az, hogy tudja, mikép kell e jogokkal élni. (Igaz! Ugy van !) Ezért nem fogadhatom el azt az észrevételt vagy szemrehányást, hogy itt bárminemű inparlamentáris eljárást követünk. Mi a parlamentarizmus azon szabályai szerint jártunk el, melyeket a képviselő ur nem ismer. (Élénk helyeslés és taps.) Ezért ajánlom indítványom elfogadását. Hammersberg László jegyző: Bozóky Árpád! Bozóky Árpád: A miniszterelnök ur azt mondja, hogy Nagy György képviselőtársam nem tudja a házszabályt, mikor ellenzi azt, hogy ez a törvényjavaslat most visszaadassék az igazságügyi bizottságnak. Hivatkozik a miniszterelnök ur a 129. §-ra, mert, ha nem is mondta meg a számát, (Felkiáltások balfelől: Megmondta!) de ebben a szakaszban van az, a mire hivatkozott. A 129. § ezt mondja (olvassa) : »Midőn valamely állandó vagy szakbizottság jelentését a ház elébe terjeszti, a miniszter, az indítványozó képviselő, vagy a bizottság előadója indítványozhatja, hogy a kérdés az osztályok mellőzésével egyenesen a házban tűzessék napirendre.« Annak az indítványozása tehát, hogy valamely törvényjavaslat ne az osztályokhoz küldessék, hanem valamely bizottsághoz, a 129. § szerint akkor van helyén, mikor beadják a törvényjavaslatot. Ebből azonban nem az következik, hogy a tárgyalásoknak későbbi folyamán, különösen akkor, mikor megállapította már a ház azt, hogy az igazságügyi bizottság nem tudott e törvényjavaslattal kellőleg elbánni, a ház az osztályokhoz ne küldhesse a törvényjavaslatot. Én már a miniszterelnök ur beszédéből és az általános hangulatból megállapíthatom, hogy az igazságügyi bizottság ennek a törvényjavaslatnak hibáit nem fedezte fel; tehát ahhoz a bizottsághoz, mely nem látta meg ennek a törvényjavaslatnak a hibáit egészen felesleges ismét visszaküldeni ezt a törvényjavaslatot, (Zaj baljelól.) mert hisz a bizottság most is ugyanazon tagokból áll. Miután tényleg szükség van erre, hogy ezt a törvényjavaslatot átdolgozzák, mielőtt az a ház elé kerülne és miután szomorúan tapasztaljuk, hogy itt a képviselőházban úgyszólván semmiféle hibákat nem lehet korrigálni, mert az igazságügyminiszter ur kijelentette egyszer, hogy veszedelmes dolog, hogy a házban csináljunk törvényjavaslatokat : nem marad más hátra, mint az, hogy ezt a törvényjavaslatot az osztályokhoz utasítsuk. Épen azért magam és a balpárt jelenlevő tagjai nevében indítványozom, hogy az 567. sz. törvényjavaslat az osztályokhoz utasíttassák vissza. Nagy György: Félreértett szavaim helyreigazítására kérek szót. Elnök: A képviselő ur félreértett szavait kívánja röviden helyreigazítani. Nagy György: A ki köztem és a miniszterelnök ur közt a házszabályokat nem jól tudja, az nem én vagyok. (Zajos derültség.) Elnök : Ez nem helyreigazítás, ez polémia. Polémiát nem folytathat a képviselő ur, csak félreértett szavait igazithatja helyre. (Elénk felkiáltások : Röviden!) Nagy György: Nagyon jól tudom, hogy a bizottságokban minden képviselőnek joga van arra, hogy indítványokat terjeszszen elő ; de a súlyt az adja meg, hogy van-e valamely képviselőnek, mint a bizottság tagjának szavazati joga. A miniszterek az országgyűlésen felszólalhatnak, indítványokat tehetnek, de épen azért, mert érzik, hogy a szavazati jog a parlamentarizmus korolláriuma, kénytelenek megszerezni a képviselői mandátumot is. Alighogy valakit kineveznek miniszternek, első dolga, hogy mandátumot szerezzen, hogy felszólalásának szavazatával adjon súlyt. Itt van a különbség. A miniszter felszólalásának a súlyát az adja meg, hogy a miniszter képviselő is és szavazati joggal is bír. Azért ne méltóztassék annyira kicsinyelni azt a tényt, hogy a függetlenségi és 48-as balpárt ki lévén zárva a bizottságokból, megfosztatott a szavazat súlyától. Elnök (csenget) : A képviselő ur már beszél néhány percze, de még félreértett szavait nem igazította helyre. Ezen czimen kért szót, más czimen nem engedhetek szót a képviselő urnak. Másodszor figyelmeztetem, és ha tovább is így folytatja, megvonom a szót. Nagy György : A miniszterelnök ur tévedett; ő magyarázta félre szavaimat. (Élénk derültség.) Most nem akarok vele vitatkozni... Elnök (csenget) : Nem is vitatkozhatik a képviselő ur. Nagy György: . . . majd lesz idő, hogy megmutassam, melyikünk tudja jobban a házszabályokat. A házszabályok értelmében feltétlenül és tökéletesen nekem van igazam és az általán elmondottak mindenben megfelelnek a házszabályok és a parlamentarizmus helyes értelmezésének. Ezt akartam elmondani.