Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-346

156 346. országos ülés 1908 június 16-án, kedden. földünk egy részét bocsátjuk áruba ; gondoskodnunk kell tehát arról, hogy a talaj azon tápanyagai, a melyek az emelkedő exporttal évről-évre kivándorolnak, más oldalról pótoltassanak, a mit teljes mértékben csak az álattenyésztés fejlesztésével érhetünk el. (Ugy van!) Helyes gzadasági politika mellett az állattenyésztés fejlesztésének egyik elengedhetetlen feltétele, hogy azt olyan irányban vigyük előre, hogy minél jövedelmezőbb legyen, hogy a gazda az állattenyésztést ne mintszükség es rosszat, hanem mint olyan jövedelmi forrást tekintse, a melyből a gazdaságában termesztett növények egységárai hatványozott mértékben megtérülnek. Á statisztika adataiból látjuk, hogy mig a külföldi nyugati államokban az állattenyésztés fejlődése az utóbbi időben rohamosan halad előre, addig nálunk, a hol a viszonyok nagy átlagban az állattenyésztésnek jobban megfelelnek, a haladás nem volt olyan rohamos, bár tagadhatatlan, hogy az utolsó tiz évben a szarvasmarhatenyésztés nemcsak mennyiségileg, de minőségileg is nagy haladást mutat. A földmivelésügyi miniszter ur tárgyalás alatt lévő törvényjavaslata egyrészt a törvény erejével biztosit ja mindazon üdvös intézkedéseket, a melyek a földmivelésügyi kormány tevékenységében már eddig is elsőrangú szerepet játszottak és ezáltal azokat a politikai változandósága alól kiveszi, másrészt oly uj intézkedéseket tartalmaz, a melynek keresztülvitele az állattenyésztés fejlődését nagyban elő fogja mozditani. Az állattenyésztés fejlődését nagyban előmozdította a földmivelésügyi minisztérium ingyenes segélye mellett a köztenyésztésre szükséges apaállatok beszerzése, a mi által a köztenyésztés emelésére a szakértelem biztosíttatott, s a mihez nagyban hozzájárult az igy beszerzett ajiaállatok vételárának kamatmentes előlegezése, méltánylást érdemlő esetekben a vételár 20 százalékának elengedése és az apaállatoknak az elhullás vagy kényszerlevágás esetére leendő állami biztositása. A földmivelésügyi miniszter ur olcsó kölcsönadása a kisgazdáknak alkalmat nyújtott tenyészanyag beszerzésére. Az eddigi működés konzekvenciája, hogy most a miniszter ur az öt év alatt esedékes törlesztéses kölcsönök kamattörlesztésének könnyítését is czélba vette. Mert a tapasztalás azt mutatja, hogy a kisgazdák a kamatot pontosan fizetik, de a tőkevisszafizetéseiméi bizonyos nehézségek merültek fel. A tenyészanyag díj ázásától is nagy eredmények várhatók, különösen akkor, ha a földmivelésügyi minisztérium az állatdij ázások keresztülvitelét rendeleti utón ugy szabályozza, hogy azon állatoknak eladását, a melyek jutalommal lettek ellátva, megnehezítse és igy lehetetlenné tegye, hogy az értékes tenyészanyagot az országból kivigyék. Uj intézkedésként lett a javaslatba véve Budapest székesfőváros területén egy tenyész- és haszonállat-vásár tartására szolgáló állandó jellegű telepnek létesítése. A mellett különösen fontos rendelkezése a javaslatnak a közlegelők létesítésére, azoknak örökáron való megvételére, üszőborjuk felnevelésére szolgáló zárt legelőterületeknek létesítésére és havasi legelők megszerzésére szolgáló törlesztéses kölcsönök kamatterhének törlesztését czélzó intézkedések. Hogy hazánkban az állattenyésztés mindez ideig nem tudott oly rohamos léptekben előrehaladni, a mint azt a külföldön a nyugati államoknál látjuk, az aránylag azon szerencsétlen viszonyoknak tudható be, hogy mig az Alföld gazdáinál meg volna az akarat és képesség az állattenyésztés rohamos fejlesztéséhez, addig az Alföld mostoha klimatikus viszonyai ennek útját állják. Elévülhetlen érdemnek tartom tehát a javaslat azon rendelkezését, a mely a klimatikus viszonj^ok ama mostohaságát áthidalandó, a sik vidék gazdájának is lehetővé teszi, hogy az állattenyésztéssel nagyban foglalkozhassak. (Helyeslés.) Ezáltal az Alföld gazdaközönségének is lehetővé tétetik az állattenyésztés nagyban való emelése azáltal, hogy nyáron, a midőn rendes körülmények között az Alföldön az állatállományt a zsákból kell tartani, annak a havasi legelőkön megfelelő olcsó és páratlanul egészséges ellátást tudunk adni, télen pedig az Alföldnek hogy ugy mondjam predesztinált gabonatermeléséből előállott hulladéktakarmány előnyösen értékesíthető legyen. Fontos rendelkezése a javaslatnak, hogy mert a köztenyésztés a nyomásos gazdálkodási rendszer megszűntével legelő hiányában az állattenyésztést igazán nagyban fel nem karolhatta, most ezt segélyezési legelő területeknek megszerzésével teszi lehetővé. (Helyeslés.) Mindez intézkedések megvalósítására a földmivelésügyi miniszter ur kéri, hogy az 1895. évi XLVII. és az 1904. évi XIV. t.-czikkel létesített szarvasmarha tenyésztési alap országos állattenyésztési alappá alakittassék és ezen négy és fél millió korona felhasználásával annak állagának fentartása mellett,ennek 112.000 korona évi kamatjövedelmét, továbbá az 1908. évi állami költségvetésben felvett, a szarvasmarhatenyésztés emelésére és apaállatok tenyésztésére beállított három és fél millió korona rendes kiadással szemben 2'7 millió korona rendes bevételen felül maradó 800.000 koTonát és ugyancsak az 1908. évi állami költségvetésben különböző czimek alatt felvett összegeket, mint az állatdij ázásokra 400.000 koronát, havasi legelők és mintatelepek létesítésére 50.000 koronát és közlegelők megszerzésének segélyezésére 200.000 koronát, összesen 650.000 koronát, vagyis összesen 1,562.000 koronát, a mely az 1908. évi állami költségvetésben teljes fedezetet talál, ezen törvényjavaslat rendelkezéseinek végrehajtására fordíthassa. Ezek után bátor vagyok a javaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadásra ajánlani. Zlinszky István jegyző: Laehne Hugó! Laehne Hugó: T. ház! A függetlenségi és 48-as párt megbizásából van szerencsém tisztelettel kijelenteni, hogy a szőnyegen forgó javaslatot