Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-340
3íŰ. országos ütés Í9Ö8 június 5-én, pénteken. \i Ezekből látható, hogy a velünk gazdasági és kereskedelmi viszonyban álló államok lázas sietséggel sietnek utvonalaikat kiépíteni és azok teljesítőképességét a maximumra emelni. Ha ezen nagy világversenyben mi sem akarunk a [" stagnáczió álláspontjára helyezkedni, fel kell vennünk a versenyt és a rendelkezésünkre álló eszközökkel az államvasutak teljesítő-képességének fokozására kell sietnünk. Ha az általam említett gazdasági érvek mellett még figyelembe veszszük azt, hogy a mostani beruházásokra kért összegek, eltekintve a gazdasági és kulturális szempontoktól, nagyon jövedelmező vállalatba fektettetnek be, mi által a vállalat teljesítő-képessége csak fokoztatik, örömmel fogadhatjuk a kereskedelemügyi miniszeter ur jelen törvényjavaslatát. (Helyeslés.) Gazdasági életünk, különösen az utóbbi időben, igen sokat szenvedett az államvasutak kellő teljesítő-képességének hiánya miatt, mert épen abban az időben, mikor gazdasági érdekeink leginkább megkívánták volna a forgalom gyors lebonyolítását, álltak elő nehézségek, melyek azután sok esetben valósággal zsibbasztólag hatottak egész államéletünkre. Mindnyájan ismerősek vagyunk a vaggonhiány czime alatt ismeretes forgalmi zavarokkal. Ez a vaggonhiány sajnos épen akkor szokott kisérteni, mikor leginkább és legsürgősebben volna szükségünk arra, hogy gazdasági produktumainkat elszállítsuk, aratás után; szóval akkor, a mikor arra van szükség, hogy az államvasutak minél gyorsabban, minél jobban elégítsék ki gazdasági életünk kívánalmait. Ha a baj mélyére tekintünk, ugy azt látjuk, hogy ez a vaggonhiánynak nevezett forgalmi zavar nem is annyira a szükségelt kocsik kiánya folytán áll elő, hanem ennek oka az állomások gyér befogadó képessége ; kevés sínpár lefektetése és a főbb vonalak kettős vágányhiánya. Tehát a baj nem tisztán a kocsik hiánya folytán állott elő, hanem az egész berendezkedés gyér teljesítő képességére vezethető vissza. Megtörtént például, hogy abban az időben, midőn az ország északi és északkeleti vidékein óriási kocsiszükséglet volt, addig Dombóvártól Fiúméig tele voltak az állomások üres kocsikkal. Es mindannak daczára, hogy az ország egyes vidékein óriási kocsi szükséglet állott elő, nem volt képes az állam vasút a rendelkezésre álló üres kocsijait kellő vágányok hiánya miatt a szükségleti helyekre juttatni. A kereskedelmi miniszter ur beruházási programmjának teljes keresztülvitelével a bajok gyökeréig kíván nyúlni; alapjában kívánja az egész államvasuti berendezkedéseket az emelkedő forgalomnak megfelelően kiszolgáló képessé tenni. Jelen törvényjavaslatban nagyobb összeg vétetett fel a pályaudvarok befogadóképességének fokozására, továbbá állomási épületek, raktárak és biztosító felszerelések kibővítésére. Ki akarom itt emelni, hogy a Budapesten végrehajtandó építkezésekre a javaslat 20,800.000 KÉPVH. KAPLÓ. 1906 1911. XX. KÖTET. koronát vesz fel. Ez az összeg nem csupán átmeneti jellegű, hanem mintegy alapját fogja képezni az államvasuti pályaudvarok kérdése végleges rendezésének. A két állomás — a nyugati és a keleti pályaudvar — a város fejlődése folytán már valósággal beleékelődött a város közepébe és ezen kérdés megoldása ugy városrendészeti, mint közegészségügyi és közigazgatási szempontokból feltétlenül sürgős szükséget képez. Ezen okokon kivül sürgeti e kérdés megoldását az államvasuti üzemnek nagymérvű felszaporodása és fokozása is. (Helyeslés. Halljuk !) Elkerülhetetlenül szükséges a fiumei pályaudvarnak és kikötőnek vasúti berendezésekkel való kiegészítése, a mi összesen 11,990.000 koronát fog igénybe venni. A forgalom akadálytalan lebonyolítása szempontjából elsőrendű fontossággal bir némely fővonal második vágányának teljes kiépítése ; ilyenek : Rákos-Ujszász, Czegléd—Szolnok, Bukkari— Fiume, Váralj hátszeg—Petrozsény, a melyekre összesen 12,420.000 koronát vesz fel a javaslat. Ugyanezen szempontok teszik szükségessé néhány másodrangú vonal elsőrangúvá tételét, a melyek közül a Szabadka—bajai vonal kiépítését van szerencsém kiemelni. Ez a vonal azért bir közgazdaságunkra nagy fontossággal, mert ez lesz hivatva bekapcsolni a nagy magyar Alföldet a fiumei forgalomba. (Helyeslés.) Természetszerűleg a vonalak fejlesztésével kapcsolatban a forgalmi eszközöket és felszereléseket is szaporítani kell. Ezen szempontokból a javaslat vontatóerők szaporítására 49,150.000 K-t, személy- és teherkocsikra pedig 41,781.000 K-t fordít. (Elénk helyeslés.) A felszerelések ily nagymérvű előállitása szükségessé teszi, hogy az állami vasgyárak és egyéb üzemek is kellő mértékben fejlesztessenek, már csak azért is, hogy az államvasutak szükségleteit kellő mértékben és időben fedezhessék. A kereskedelemügyi miniszter ur ezzel ki akarja azt kerülni, hogy a sürgősen előállott nagy szükségletek egy részét külföldön szerezze be, (Elénk helyeslés.) szóval minden tekintetben a a magyar ipar pártolását tűzte ki czélul. (Elénk helyeslés.) örvendetes jelenségként kell konstatálnom, hogy a jelen törvényjavaslat igazán dicséretes szocziális és humanitárius intézkedéseket ölel fel. (Halljuk !) Ezúttal is tanújelét adja a miniszter ur azon igazán örvendetes szocziális érzékének, a melyet egy alkalommal sem mulaszt el, midőn a vasúti alkalmazottak helyzetének javitásáról és egészségének megőrzéséről van szó. (Elénk helyeslés.) A mozdony- és vonatkísérő személyzet és a munkások részére lakótanyákat és fürdőberendezéseket kivan létesíteni. Erre 1,300.000 koronái vett fel. Azt hiszem, hogy nem kell ezen intézményeknek üdvös voltát bővebben ismertetni. A lakótanyák arra szolgálnak, hogy a szegény, munkáról kifáradt ember legalább azt a néhány rendelkezé-