Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-346
142 346. országos ülés Í908 június 16-án, kedden. Vázsonyi Vilmos: A baj csak az, hogy e javaslatban nem mutatkozik annak a jele, hogy a képviselő ur ezt a programmot ma is állja, illetve hiába állja a képviselő ur most is ezt a programmot, mert ugy látszik, hogy a kultúrpolitikának elintézése még sem ő tőle függ. Oiay Lajos : Nem is mondtam, csak a haladást emelem ki! Vázsonyi Vilmos: Ez a javaslat, a mint leszek bátor egész röviden ráutalni, olyat akar, a miben nemcsak hogy nincs lépés az állami népoktatás felé, de sőt ez a kultúrpolitika egyenesen megakadályozza azt, hogy eljussunk az állami népoktatáshoz. Abból a büszke jelszóból: »állami kötelező ingyenes népoktatás,« megvalósult a jmpiron a kötelező népoktatás már régen, az ingyenes népoktatás meg fog valósulni, legalább a tandij elengedésével, ezen javaslat következtében, ellenben ez a javaslat az állami népoktatáshoz nemcsak nem viszi közelebb az országot, sőt attól eltávolítja. Nagyon egyszerű e tétel bizonyitása. A felekezeti iskolák az ország leggyengébb iskolái. (Zaj a baloldalon.) Zakariás János: Fogalma sincs róla ! Vázsonyi Vilmos: A felekezeti népiskolák, igenis — ismétlem — az országnak leggyengébb iskolái, szemben az államiakkal (Ellenmondások.) és szemben a községi iskolákkal (Eüenmondások és zaj.), de szemben a különféle más iskolákkal is. Hencz Károly : Talán a zsidó-iskolákkal ? Vázsonyi Vilmos : Nem bánom azt sem, engem az nem érdekel. (Zaj.) Én, ha államosításról beszélek, akkor az összes felekezeti iskolákról beszélek. Ezt talán megérti a képviselő ur. Nem kivánok exterritorialitást semmi tekintetben, mert azt talán még sem lehet félremagyarázni, vagy félrecsavarni, hogy ha valaki az állami oktatás hive, akkor minden felekezetre egyaránt kiterjed figyelme és minden felekezet iskolája egvaránt érdekli. (Zaj.) T. ház ! A statisztika az itt felhangzó ellenmondást megczáfoja. Méltóztassék elolvasni, figyelembe venni a közoktatás állapotáról szóló jelentéseket, és ott, igenis, meg fogják találni azok a t. képviselő urak, a kik olyan zajosan ellenmondanak, annak a ténynek a megerősitését, hogy a felekezeti iskolák között van arányszám szerint a legtöbb osztatlan iskola, hogy az osztatlan iskoláknak perczentuácziója a felekezeti iskoláknál a legnagyobb (Zaj balfelöl.) szemben az állami iskolákkal. Thaly Ferencz: Mondja azt, hogy az oláh iskoláknál! (Zaj.) Vázsonyi Vilmos: Az ellenmondó urak meg fogják találni azt, hogy ezen tanintézeteknek fentartási költsége aránytalanul csekélyebb, mint az állami és községi iskoláké, mert azoknak tanügyi felszerelése és a szükséges eszközökkel való ellátása sokkal szegényebb, mint akár az állami, akár pedig a községi iskoláké. Végül pedig meg fogják találni azt az eredményt is, hogy azok az iskolák, a melyben sem magyar nyelven nem adnak elő, sem pedig a magyar nyelvet kielégítő eredménynyel nem tanítják, majdnem kizárólag a felekezeti iskolák, (ügy van ! baljelől.) mert 3089 felekezeti iskola van, melynek 300 ezernél több tanítványa van, s a magyar nyelv tanításának semmiféle eredménye nincs. (Felkiáltások a baloldalon : Ez igaz !) Laehne Hugó: Ezen akar segíteni ez a javaslat ! Olay Lajos: Ezért fogadjuk el a javaslatot! Vázsonyi Vilmos : Majd reá fogok térni, hogy a javaslat ezen mennyiben segit, mennyiben nem. T. ház ! Azt hiszem, ezek az adatok igenis, meggyőzhetnek mindenkit arról, hogy a felekezeti iskolák sem a kultúra szempontjából. . . (Zaj.) Zakariás János: Altalánosságban nem lehet mondani! Vázsonyi Vilmos: .... sem pedig nemzeti szempontból nem állanak azon a magaslaton, a melyen az állami iskolák vagy pedig a községi iskolák vannak. Tehát megnyugtató . . . (Zaj és ellenmondás a baloldalon. Felkiáltások : A román iskolák I Általánosságban nem lehet mondani!) Kérem, hiszen csak átlagról beszélhetünk. A felekezetek nem hibásak abban, hogy ez az eredmény, mert eszközeik szegényessége kizárja, hogy az eredmény más legyen. Lahne Hugó: Azért adunk eszközt! Vázsonyi Vilmos: Másfelől pedig nem is akarnak hizonyos vidékeken más eredményt elérni, különösen a magyar nyelv tanítása szempontjából. (Ugy van! a baloldalon. Mozgás a középen.) Világos tehát, hogy a felekezeti oktatás sem a kultúra terjesztése szempontjából, sem a magyar nyelv általánosítása szempontjából, sem pedig nemzeti szempontból általában, kielégítő eredményt fel nem mutat. (Ellenmondások. Zaj.) T. ház ! Ha valaki kétségbevonja ezt, rámutathatok még egyszerűen arra, hogy az eddigi eredményekért, a közoktatásnak, a népoktatásnak eddigi állapotáért nem az állam, sem pedig a községi iskolák — a melyek elenyészően csekély számban vannak, szemben a felekezeti iskolákkal — a felelősek. Ha tehát ebben az országban az analfabéták száma még ma is 41 százalék, a hat éven felüli lakosságot véve, ha ebben az országban még több mint félmillió tanköteles gyermek nem jár az iskolába, vájjon olyan fenhangon és annyi büszkeséggel lehet-e beszélni a felekezeti oktatás nagy eredményéről .és nagy vívmányairól, . . . (Mozgás. Halljuk ! Halljuk !) A mikor az iskoláknak 77%-a felekezeti, a mikor a tanulóknak 78%-a nyer oktatást felekezeti iskolákban ? Azt hiszem tehát, hogy abból a szomorú eredményből, hogy az analfabéták száma még olyan nagy az országban és hogy a tanköteles gyermekek olyan nagy száma még nem jár iskolába, elsősorban — legalább 78% erejéig — a felekezetek vehetik ki a részüket, (Mozgás és ellenmondások) mert a felekezeteké lévén az oktatás joga, a tanulók 78%-ára vonatkozólag
