Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-346
346. ORSZÁGOS ULES 1908 június 16-án, kedden, Justh. Gyula elnöklete alatt. Tárgyai: A legutóbbi ülés jegyzökönyvének hitelesítése. — Elnöki előterjesztések. — Az elemi oktatás ingyenességéről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Az állattenyésztés fejlesztéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása. — Mentelmi ügyek tárgyalása. A kormány részéről jelen vannak: Wekerle Sándor, Darányi Ignácz, gr. Apponyi Albert, Giinther Antal, gr. Zichy Aladár, Josipovich Géza. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 5 perczlcor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezetni fogja Eaisz Aladár, a javaslatok mellett felszólalókat Zlinszky István, a javaslatok ellen felszólalókat Vertán Endre jegyző fogja jegyezni. Mindenekelőtt hitelesítjük a múlt ülés jegyzőkönyvét. Felkérem Raisz Aladár jegyző urat, szíveskedjék a múlt ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Raisz Aladár jegyző (olvassa az 1908. június 15-ikén tartott ülés jegyzökönyvét). Elnök: Kérdem a t. házat, van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen ? (Nincs!) Ha senkinek sincs észrevétele, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki. Bemutatom a Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének Szatmári Mór képviselő által benyújtott kérvényét a szeszgyáraktól elvonandó kontingens megváltási ára és a moslékkérdés tárgyában. Minthogy a szeszadóról szóló 896. számú törvényjavaslatot a pénzügyi bizottság már letárgyalta, javaslom, hogy ez a kérvény tétessék le a ház asztalára és annak idején a törvényjavaslattal együttesen nyerjen elintézést. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik az elemi népiskolai oktatás ingyenességéről szóló törvényjavaslat (írom. 885, 895) folytatólagos tárgyalása. Ki következik ? Zlinszky István jegyző: Teszelszky József! Teszelszky József: T. képviselőház! Az a körülmény, hogy a szőnyegen lévő törvényjavaslat tárgyalása alkalmával olyan tartalmú beszéd hangzott el, a mely, bár elismerem, tiszteletreméltó forrásból, mert hiszen a meggyőződés mélységéből fakadt, ezt a törvényjavaslatot a katholikus egyház érdekébe ütközőnek tüntette fel, késztet engem arra, hogy megokoljam álláspontomat és leadandó szavazatomat. Ez a törvényjavaslat 40 évi mulasztást pótol. (Igaz! Ugy van /) Korolláriuma ez az általános tankötelezettség elvének, mert a mint nem kötelezhető a hadkötelezettség teljesítése végett besorozott ifjú arra, hogy tandijat fizessen katonai kiképeztetéséért, épugy ha megköveteljük a szülőtől, hogy gyermekét iskolába küldje, s ha nem küldi, büntetésekkel sanyargatjuk, nem kívánhatjuk, tőle, hogy a mindenféle iskolai kiadások mellett még magas tandijat is legyen kénytelen fizetni. Ennek az anomáliának megszüntetésére hivatott ez a törvényjavaslat, tehát ebből a szempontból is üdvös és czélirányos. A köznapi élet is elegendő érvet hoz fel a javaslatnak üdvös és czélirányos volta mellett. Szolgáljon többek között e felhozott szavaim indokául a közélet mezejéről vett amaz állapot, hogy pl. igen sok helyen a tankötelesek nagy száma miatt az iskolafentartó hitközség egy osztott iskolát volt kénytelen létesíteni, nagyon természetesen igen nagy terhek mellett, a mely nagy terhek kiválóképen a tandíj magasságából állottak; már most volt akárhány olyan szülő, a kinek 3—4 tanköteles gyermeke volt, a ki után 60—80—100 koronát kellett volna, mint tandijat fizetni és így előállott az az eset, hogy inkább nem küldte iskolába az a szülő a gyermekeit, semhogy ilyen magas tandijat fizessen. Kérdem tehát, hogy hol nevelődnek azután az ilyen gyermekek ? Az utczán. Már pedig az utczán való felnevelkedés mit eredményez ?
