Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.

Ülésnapok - 1906-345

3Í5. országos ülés 1908 június 15-én, hétfőn. 123 mint magánosok által fentartott iskolákat. (Halljuk ! Halljuk! balfelől.) Ez magában véve nem volna sérelmes, mégis bátor vagyok valamire figyelmeztetni a t. házat és különösen az igen t. kultuszminiszter urat. Ha ezek a hitfelekezeti iskolák, a melyek igy a magánosok által fentartott iskolák sorába iktattatnának, akkor bizonyos anomália és inkonzekvenczia áll be és pedig azért, mert az 1868 : XXXVIII. t.-czikk 128. §-a ezekről az iskolákról ugy intézkedik, hogy ki vannak véve az illető felekezeti vagy egyházi hatóság jogköréből és át vannak utalva direkte a tanfelügyelők hatáskörébe. Ennélfogva lehetséges az, hogy épen egy határozottan és kifejezetten felekezeti jellegű iskola van kivéve ezen hatáskör alól. Ez oly dolog a mely némileg ellentétben áll a szabad iskola elvével, de ezen nézetem szerint könnyű segíteni és ha ugy ebben a tekintetben, mint talán más egyes tekintetekben is a törvényjavaslat részletes tárgyalásakor bizonyos dolgokat fogok indítványozni, azt abban a meggyőződésben és azon szándékból teszem, hogy az entente cordiale minél bensőségesebb legyen és hogy kulturális tényezőink minél egységesebben járhassanak el népiskolai ügyünk fejlesztésében. Ezek megjegyzésével akartam kijelenteni, hogy a törvényjavaslatot a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. (Élénk helyeslés, taps és éljenzés. A szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : Ki következik szólásra ? Szent- Királyi Zoltán jegyző: Goldis László ! Goldis László : T. képviselőház ! (Halljuk l) A vitának ezen előrehaladott stádiumában rövidre szabom azon indokok felsorolását, a melyek ugy. engem, mint azt a pártot, a melyhez tartozni szerencsém van, arra késztetik, hogy a szőnyegen levő törvényjavaslatot el ne fogadjuk. (Halljuk !) Mielőtt a törvényjavaslatra vonatkozó megjegyzéseimet előadnám, engedje meg a t. ház, hogy előttem felszólalt némely képviselőtársam szavaira reflektálhassak. (Halljuk !) Mindenekelőtt nem hagyhatom megjegyzés nélkül, t. ház, az igen t. szász nemzetiségi országgyűlési képviselő uraknak az ujabb időben nemcsak itt, hanem e házon kivül is szokásba jött azt a módszerét, hogy azon czélból, hogy a magyarságot vagy legalább az állam vezetőit abban a meggyőződésben megerősítsék, hogy a szász nemzetiség tagjai hű fiai ennek a hazának, más népek hazafiságát le akarják fokozni. Különösen előttem szólott Gresskowitz t. képviselőtársam ugy állította a t. ház elé a kérdést, hogy a szász nép léte Erdélyben ott a magyar államiság létének egyik feltétele. Szórói-szóra azt mondotta, hogyha a szászság a nagy román tengerben elvész, akkor kétségessé válik az, hogy vájjon Erdély továbbra is Magyarországhoz tartozhatik-e. Tehát ez a kérdés ugy van itt feltéve, hogy Erdélynek Magyarországhoz való tartozását a szász nép biztosítja. Egy hang (a jobboldalon ): Azt nem mondta. Goldis László : Ugy vau odaállítva ez a kérdés, mint hogyha Erdély a szász nép nélkül Magyarországra nézve el volna veszve. Hát én igazán őszintén mondom, hogy a legnagyobb tisztelettel vagyok a szász nép iránt, ennek kifejezést adtam többször is, több alkalmakkor kifejeztem a román nép köszönetét a szász néppel szemben, a meiy néptől a románok igen sokat tanultak, igen sok előnyben részesültek és egészen őszintén mondom, a román nép ezért hálás fog lenni és sohasem fogja elfelejteni azon jótéteményeket, a melyeket kulturális szempontból a szász néptől nyert. Hanem az ellen határozottan tiltakozom, hogy szász testvéreink a román népet arra használják fel, hogy mintegy mumus gyanánt mutassák be a magyarságnak, hogy aztán az oláhságtól való félelmükben a magyarok támogassák a szász népet. Azt hiszem, hogy az államnak érdeke, hogy az ország összes népei boldogulásukat találhassák ebben az országban, a nélkül, hogy egyik a másik pusztítására törekednék. Ezen megjegyzés után áttérhetnék a törvényjavaslatra vonatkozó megjegyzéseimre, de nem tehetem ezt a nélkül, hogy mindenekelőtt egy bizonyos aggályt ne fejezzek ki az igen t. kormánynyal szemben azért, mert az utolsó időben azt láttuk ... (Zaj balról.) Elnök (Csenget) : Csendet kérek ! Goldis László : . . . hogy a törvényjavaslatoknak egész sorozatát méltóztatik a ház elé bocsátani tárgyalás végett olyan időben, a mikor arra a tárgyalásra az idő előrehaladt volta következtében nagyon rövid idő áll rendelkezésre. A szőnyegen lévő törvényjavaslat is csak folyó évi június 6-án . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Goldis László : ... lett a házhoz benyújtva és már két napra rá a bizottságban is tárgyalva lett és pár nap múlva tárgyalásra került a ház előtt. Pedig a ház minden oldaláról hangsulyoztatott, hogy ez a törvényjavaslat igen fontos ügyet akar rendezni, oly fontos ügyet, hogy ennek az érdekében, amint látom, az egész külföldi sajtót is informálták olyan irányban, hogy milyen óriási dolog történik a magyar képviselőházban, hogy egy nagy , eszmét akar törvénybe iktatni a mostani kormány, az elemi népoktatás ingyenességét. Elismerem, hogy igen fontos dolog, hanem ép azáltal lekicsinyeljük, hogyha ilyen fontos törvényjavaslatot ilyen hamarosan, a nélkül, hogy a közvélemény megérlelődött volna minden kivánság tekintetében, ide a ház elé terjesztjük. Megengedem, hogy nincs senki az országban, a ki a népiskolai oktatás ingyenességét ne fogadná el, erre vonatkozólag tehát nem látom szükségesnek a közvélemény megérlelését, azonban igenis vannak ennek a törvényjavaslatnak más oly intézkedései, a melyek különféle érdekeket érintenek és ezekre nézve igen szükségesnek és kívánatosnak tartottam volna, hogy ezek az intézkedések a közvéleményben előbb megérlelődtek volna, már csak azért is, mert akkor lehetővé lett volna, hogy esetleg kiküszöböljünk némely hibákat, a melyeket talán most nem lá16*