Képviselőházi napló, 1906. XX. kötet • 1908. junius 5–julius 10.
Ülésnapok - 1906-344
3í4. országos ülés 1908 június 13-án, szombaton. 99 tételt megszavazni és ez az újvidéki szerb felekezeti gimnáziumnak a szubvencziój a volt. Es mit tett az akkori kormány, mely még nagyon liberális volt a nemzetiségekkel szemben ? Azt mondta, hogy megadjuk a szubvencziót, csak azt követeljük, hogy a magyar államnak befolyása legyen a tanárok kinevezésére. A Bach-korszakban, ezen abszolút korszakban teljesen respektálták az újvidéki szerb felekezeti gimnázium autonómiáját, a patronatus legfőbb hatóságát és a magyar kormány ezt nem respektálta, hanem befolyásolni akarta a tanárok kinevezését. Ehhez azonban az államnak nincs joga, mert Magyarország történelme bizonyítja, hogy a felekezeteknek szerzett jogaik vannak. Emiitettem a szerb egyházi autonómiát. Mai nap a hivatalos kifejezés az : hogy szerb nemzeti egyházi kongresszus, szerb nemzeti egvházi választmány, alapítvány ; egy fillért sem lehet a bíróságnál perelni, ha felperes nem e kifejezéseket használja. A felekezeti és nemzetiségi autonómia, ez történelmi tény és nagyon jó, hogy igy volt, mert ha nem igy volna, akkor a magyarságnak vége volna, mert nem lett volna meg az az ereje a bécsi volleitásokkal szemben ! (Élénk ellenmondások bálidéi.) Meu; téves az a felfogás, hogy az állam magának arrogálja azt a jogot, hogy egy népfaj javára szabad neki más népfajok kultúráját megsemmisítenie ; ezt nem szabad, mert mi nem vagyunk sporadikus gyarmat, hanem autochton népek, a kik milliókra számitnak. (Zaj. Ellenmondások.) Minden népnek joga van ahhoz, hogy saját kultúráját fejleszsze és ha önök a tiszta egységes magyar állam czimén a többi népfajok kultúráját tagadják, akkor bűnt követnek el az általános kultúra ellen. Ezért ellenségesek Nyugat-Európában a vélemények Magyarországgal szemben. Beszéltem egy jeles angol publiczistával, a Times-nak első vezércikkírójával ; azt gondoltam, nincs tájékozva nemzetiségi viszonyainkról. (1 azonban azt mondta, hogy tudja, hogy Magyarország hasonlít aSwizzerlandhoz; tehát nem kellett, sokat informálnom, mert tudta a viszonyokat, tudta, hogy a magyar kultúrpolitika a nemzetiségek: románok, tótok, szerbek, szászok ellen irányul. Pedig ez a circumspecta natio sincs megelégedve e törvényjavaslattal, de nem. is lehet, mert a magyar állam századokon keresztül respektálta a szászok autonómiáját is, a mint respektálta a szerbek és románok felekezeti autonómiáját is. De nem akarom ezen témát fejtegetni, csak egyet mondok : Magyarország jövője érdekében óvakodni kell, hogy a közvélemény Európában az legyen. hogy r Magyarország egy második Maczedónia ! (Mozgás.) Súlyos politikai viszonyok vannak ma Európában, nem tűrik meg a demokráczia elvei ellen, hogy egy népfaj a másikon uralkodjék. (Zaj. Elnök csönget.) A magyar fajnak meg kell hajolnia a demokráczia előtt és a demokráczia alajjján lehetetlen olyan törvényeket meghozni, mint a miniszter ur tavalyi és mostam törvényjavaslata. Hiszen ez a törvényjavaslat csak porhintés a müveit Európa szemébe, inert ez nem ingyenes oktatást, hanem a magyarosítást akarja elérni, az a czélja, hogy a többi népfajok elnemzetisitessenek. De el méltóztatnak felejteni, hogy Magyarországot nem lehet másképen teremteni, mint a hogy azt az Úristen megteremtette. Pedig a legújabb áramlat, egy olyan áramlat, a milyen Magyarországon még soha sem volt, egyszerűen össze akarja cserélni Magyarország természetét a nyugati államok természetével, a mi pedig képtelenség. (Zaj. Elnök csenget.) Azt mondám, hogy a magyar fajnak meg kell hajolnia a demokráczia előtt: fél századdal ezelőtt mondotta a híres Toqueville, a kinek művét: de la democratic en Amerique az igen tisztelt kultuszminiszter ur nagyon jól ismeri, hogy a demokráczia győzelmet fog aratni nem csak Amerikában, de Európában is. Ugy is van, a fajok és az osztályok uralmának ideje lejárt. Nincs kifogásunk ellene, hogy a magyar faj a demokráczia alapjára álljon, érvényesüljenek a magyar nép egyetemének törekvései. De épen azért nem fogadok el olyan választási törvényt, a melyről a miniszterelnök ur azt mondta, hogy azzal akarja felépíteni a magyar faj szupremácziáját. Ez nem demokráczia. (Zaj. Elnök csenget.) Majd meglátjuk, milyen választási törvény lesz az, de ha bizonyos föltételekhez köti a választói jogosultságot, akkor az nem általános választói jog. A választói jog kérdése a most napirenden lévő tárgygyal nincs ugyan szoros összeköttetésben, de annyi összeköttetésben mégis van, hogy demokratikus parlamentben olyan törvényjavaslatokat, mint a kultuszminiszter ur tavalyi és mostani törvényjavaslata, beny T ujtani nem lehet. (Mozgás. Elnök csenget.) Ezzel szemben én azt mondom, és az a legbensőbb meggyőződésem, t. ház, hogy ez a parlament, a mely faji és osztályuralom alapján van szerezve, haldokol, és az általános szavazati jog megvalósítása után ilyen parlament nem exisztálhat. Ha pedig jönnek az általános szavazati joggal, és azt épen ebből a szempontból megítélve fogják megalkotni, hogy szupremáczia legyen, akkor az az általános szavazati jog nem lesz egyéb, mint a veneziai signoria uralmának biztosítása. (Zaj a baloldalon.) Azt mondám, t. ház, hogy egy demokratikus parlamentben olyan törvényjavaslatokkal, mint a tavalyi és a mostani törvényjavaslat, fellépni nem volna képes senki. A mostani parlament haldokló parlament. Maga kívánja Ő felsége, hogy lássa, mi az a Magyarország, vájjon Magyarországon csak a magyar fajnak az érdekét szabad-e előmozdítani, avagy kell és kötelessége az államnak a többi fajoknak is érdekeit nemcsak kulturális, hanem politikai igényeit is kielégíteni. En megéltem azt az időt, t. ház, a mikor ezen kérdésekről szó volt. Megéltem, hogy az első időben, a mikor az alkotmányosság helyreállott, milyen Ígéreteket tettek. Hiszen azok a magyar államférfiak, a kik regenerálták Magyarországot, nagyon jogosnak találták azt, hogy a nem magy r ar ajkú népek is résztvegyenek az állami életben, 13*
