Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-329

M9. országos ülés 1908 május 21-én, csütörtökön. 81 Elnök". A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): 10. rovat. Az újvidéki internátus költségeire 3400 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Kérem a t. házat, méltóztatik-e az átruházási jogot a személyi járandóságok és a dologi kiadások között megadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, ugy kijelentem, hogy az átruházási jog megadatott. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : Rendkiviili kiadások. Átmeneti kiadások. A Délmagyorországi Magyar Közművelődési Egyesület által Szegeden felállítandó középiskolai internátus épitéséhez nyújtandó 200.000 K államsegély 3-ik részlete fejében 20.000 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Bevétel Rendes bevételek : 98.216 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Állami felsőbb leányiskolák. Rendes kiadások : XXI. fejezet, 17. czim. Rendldvüli kiadások : Átmeneti kiadások : X. fejezet, 11. czim. Beruházások : VI. fejezet, 6. czim. Rendes bevételek : IX. fejezet, 14. czim. Kiadás. Rendes kiadások. 1. rovat. Személyi járandóságok : 835.458 K. Vizy Ferencz ! Vizy Ferencz : T. ház ! (Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy lehetőleg nagy vonásokban előadjam a felsőbb leányiskolák mint a leánynevelés elsőrangú tényezőjének keletkezésére és szervezésére vonatkozó legfőbb adatokat. A felsőbb leányiskolák 1875-ben keletkeztek és keletkezésüket Molnár Aladárnak köszönhetik. Az első felsőbb leányiskola 1875-ben állíttatott fel. A szervezéskor a felsőbb leányiskolának középiskolai jellege veit és négy középiskolai osztályból és két évi továbbképző tanfolyamból állt. Egységesebb szervezetet Berecz Antal adott neki, azonban elkövette azt a hibát, hogy középiskolai jellegétől megfosztotta és népoktatási osztályba sorozta be. Ez történt 1885-ben és ez az állapot megmaradt egészen 1901-ig. Ezen idő alatt a négy alsó osztály egy egészen különálló egész volt és a ki elvégezte a hatodik osztályt-, a? átléphetett a tanítóképző harmadik évfolyamába. Ugyanebbe az időbe esik az internátusi igazgatónői állás szervezése is, a mikor is az a furcsa helyzet állott elő, hog}'' két igazgatója volt a felsőbb leányiskolának, és pedig az egyik az internátust vezette, a másik pedig a tanulmányi rendre ügyelt fel. Ez a tarthatatlan állapot az igen t. miniszter ur bölcsesége folytán 1907-ben megszűnt. 1893-ban a budapesti felső leányiskolánál kétévi továbbképző-tanfolyam szerveztetett abból a czélból, hogy az ü'etők, a kik ott befejezik a hat osztályt, még azután tetszésszerinti külön kiképzésben részesülhessenek, s általánosan műveltségüket fejleszthessék. 1895-ben Wlassics Gyula minisztersége alatt, megnyílik a nők számára az,egyetem. 1897-ben a a nőképző egyesület megnyitja a leánygimnáziumot, 1905-ben pedig a budapesti fe'ső leányiskolánál akkor engedélyeztetik számára az V. osztálylyal latin nyelvi tanfolyam, 1905-ben a VI. ker. állami felső leányiskola gimnáziumi tanfolyamot kap. Ha végigtekintjük ezen különböző szervezéseket, a melyekhez hozzátehetjük azt, hogy 1905-ben a VI. osztályt végzettek számára főzőtanfolyam szerveztett, azt látjuk, hogy általában a felsőbb leányiskola fejlesztéss nem megfelelő. Nagyon kérem az igen t. miniszter urat. hogy kegyeskedjék a felsőbb leányiskolái törvény megalkotására vonatkozólag törvényjavaslatot benyújtani és általában azt hiszem, hogy ha a felsőbb leányiskolák bizonyos szakképzettséget is adnának, ezzel ezen iskolák semmit sem vesztenének, sőt nyernének. Azt hiszem, hogy a nemzetiségek sem kerülnék annyira ezen iskolákat, hogy ha kellő szakképzettséget nyújtanának. Általában a leánynevelő intézeteknél igen nagy súly helyezendő arra, hogy haszontalan lózengőket ne neveljenek a munkás nemzet nyakára. Máskülönben a tételt elfogadom, és mégegyszer kérem a t. miniszter urat, kegyeskedjék a felsőbb leányiskolái törvényt megalkotni. Elnök: Szólásra senki sincsen feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. Az előadó ur nem kivan szólni. Kérdem a t. házat: méltóztatik-e a tételt megszavazni ? (Igen !), Akkor kijelentem, hogy a tétel megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : 2. rovat. Dologi kiadások 548.000 K. Elnök: A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) .- 3. rovat. Községi és felekezeti felsőbb leányiskolái tanerők illetményeinek kiegészítésére 50.000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : 4. rovat. Az orsz. nőképző-egyesület által fentartott »Veres Pálné felsőbb leányiskola« segélyezésére 15.000 K. Elnök : Kérdem a t. házat: hogy az átruházási jogot a személyi járandóságok és a dologi kiadások között meg méltóztatik-e adni ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az átruházási jog megadatik. A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Adami felsőbb leányiskolák tanszerbeli felszerelésére 6000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa) : 2. rovat. Az állami felsőbb leányiskolák és internátusok bútorának és felszerelésének kiegészítésére 9000 K. Elnök : A tétel meg nem támadtatván, megszavaztatik. KÉPVH. NAPLÓ. 1906—1911. XIX. KÖTET. 11