Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-328

46 328. országos ülés 1908 joggal elvárhatják az államtól azt a figyelmet, a mennyi figyelmet tanúsítanak 25.000 fiumei olaszszal szemben. Mit látunk ezzel szemben 5 Azt, hogy az állam kulturális tekintetben és köz­oktatási szempontból annak a 25.000 fiumei olasz­nak az érdekeit sokkal többre becsüli a milliónyi nemzetiségek érdekeinél. Pedig a magyar állam szempontjából azoknak a milliókra menő nemzeti­ségeknek a megelégedettsége talán mégis fonto­sabb, mint annak a 25.000 olasznak az érdeke. Sajnálattal látom a sovinisztikus irányt felül­kerekedni, a mely irány a szabadsággal egyáltalá­ban össze nem fér és a mely a közoktatásügyet nem a kultúra szolgálatában akarja hagyni, hanem igyekszik a közoktatásügyet politikai ten­dencziák szolgálatába helyezni, a mely politikai tendenczia, mint az egyik előttem felszólaló kép­viselő kinyilatkoztatta, a magyarosítást akarja szolgálni. T. ház! Nem arról van szó, hogy az állam nyelvét meg kell tanulni. (Felkiáltások : De arról van szó ! Zaj.) Bocsánatot kérek, nemcsak erről van szó. Némelyek ugyan önök közül ezt mondják, mások azonban, mint Fábry Károly képviselőtársam mondta, azt mondják, hogy nem­csak ez a tendenczia, hanem a magyarosítás a tendenczia. Horváth József (marosujvári) : Az is! Vlád Aurél: No lássa kérem, az is! (Zaj. Elnök, csenget..) Én azt hiszem, hogy az a tendenczia, a mely ezen irányzatoknak szolgál, egyáltalában nem fogja előmozdítani ennek az országnak a kon­szolidáczióját. Sajnálattal tapasztaljuk, hogy kü­lönösen a jelenlegi közoktatásügyi miniszter ur alatt, eltérőleg az eddigi hagyományos állásjDonttól, törvényeinkbe kulturális szempontból a jog­egyenlőtlenség elve lett beiktatva. (Zajos ellen­mondás.) és pedig az 1907. évi XXVII. t.-cz.-be. Azt hiszem, nagyon könnyen be lehet igazolni épen azon törvény egyes intézkedéseivel, hogy itt voltakép a jogegyenlőtlenség lett törvénybe iktatva. Ugyanis az 1907 : XXVII. t.-cz. nagy figyel­met fordít arra, hogy a magyar fajhoz tartozó minden egyes gyermek a maga anyanyelvén nyerjen oktatást, de ezzel szemben az összes állami népiskolákban, továbbá a községi iskolák­ban a.nem magyar ajkú gyermekeknek tömegeit úgyszólván kizárja a saját anyanyelvükön való oktatás kedvezményéből. (Ellenmondás.) Bocsá­natot kérek, én nem ismerek egyetlen egy oly állami népiskolát, a melyben a nemzetiségiek nyelvén történnék a tanítás. Kovács Ernő: Hát a nemzetiségeknek adott segélyek! Vlád Aurél : En épen azt akartam hang­súlyozni, hogy eltérve az 1868 : LIV. t.-cz. azon intézkedéseitől, a melyek értelmében az oktatás a nem magyar ajkú nemzetiségekre vonatkozólag egészen az akadémiai kiképzésig állami feladat­ként van kijelölve azzal, hogy a saját anyanyelvén nyerjen az illető gyermek oktatást, eltérve és szakitva ezen elvvel a jogegyenlőség rovására egy május 20-án, szerdán. egészen más elv iktattatott a törvénybe. Azt hiszem, ha ezzel az irányzattal, ezzel a törvénynyel szemben azt a gyakorlatot helyezzük ellentétbe, melyet az állam a 25.000 fiumei olaszszal szemben követ, nagyon is a mi hátrányunkra esik az össze­hasonlítás. Már pedig, ha azok politikai súlyát tekintjük, a nem magyar ajkú nemzetiségeket még sem lehet velük összehasonlítani. Bármennyire fontosnak tartom is a fiumei olaszok poziczióját, még sem tartom olyan fontosnak, hogy kultúrai szempontból, népoktatási szempontból és közép­iskolai szempontból ne kívánhassunk legalább annyit, mint a mennyit jelenleg ők élveznek, és nagyon helyes, hogy élveznek. A minap jelent meg egy, a kormány által támogatott román nyelvű lapban, tehát úgy­szólván, félhivatalos lapban, az u. n. mérsékelt románok programmja. Elnök : Bocsánat, ez nem tartozik ide, mél­tóztassék a tárgyhoz szólani. Vlád Aurél ." Nagyon is jól tudom én azt, hogy ez nem tartozik ide,(Felkiáltások, balfelől: Akkor minek beszél róla ?) de a mennyiben ez a programm a közoktatásügyre vonatkozik, azt hiszem, talán mégis ide tartozik . . . Szász Zsombor: De ha jól tudja, hogy nem tartozik ide! Vlád Aurél: ... és a tárgygyal összefüggés­ben van ebben a vonatkozásban. Elnök : Ebben a vonatkozásban beszélhet a képviselő ur. Tessék. Vlád Aurél : Ebben a vonatkozásban a követ­kező követelések álhttatnak fel a mérsékeltek részéről, a kiknek szócsöve Moldován Gergely, kolozsvári egyetemi tanár. Először : a törvényhozás ne akadályozza meg a már létező kultúrintézmények fejlődését, másod­szor, az állami elemi iskolákban, a hol a román anyanyelvű tanulók száma a 30%-ot meghaladja, a román nyelv tanítása eme tanulókra kötelezővé tétessék, harmadszor : a vallástan román anya­nyelven tanittassék. Én azt hiszem, ezek eléggé mérsékelt követel­mények, és ha ezeket a jelenlegi gyakorlattal össze­hasonlítjuk, ugy látjuk, hogy még ennyit sem élvezünk jelenleg, mint a mennyit itt követelnek. Nálunk az állami népiskolában teljesen hiányzik az anyanyelvi oktatás. Továbbá az sem áll, hogy az összes iskolákban a vallás az illető gyermek anyanyelvén taníttatik. A középiskolákban inkább. Veress József: Épen ott tanítják az anya­nyelvén ! Vlád Aurél: Tudok konkrét esetet, igy pl. a szászvárosi református gimnáziumba csak ugy fogadják be a gyermeket, hogyha a szülő írásban, vagy nem tudom hogyan beleegyezését adja, hogy a vallásoktatás ne történjék a gyermek anyanyelvén. Ha ebből a szempontból vizsgálom a jelenlegi miniszter ur politikáját, én azt a jogegyenlőséggel összeférőnek nem tartom, és azzal egyáltalában megelégedve nem vagyok. Szóbahozatott az 1898,

Next

/
Oldalképek
Tartalom