Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-339

339. országos ülés 1908 június k-én, csütörtökön. 429 teljes tudatában van azon fontosságnak, melylyel ezen vasutak átalakítása a székesfőváros közönségére és a közgazdaságra bir. A mi a képviselő ur panaszát illeti, hogy a személy- és életbiztonság, mint magát kifejezte, veszélyeztetve van azon a szentendrei vonalon, méltóztassék megengedni, hogy azon a nyomon induljak el, a melyen a t. képviselő ur indult el már a pártértekezlet alkalmával. Azt állította ott, hogy a sűrű balesetek onnan származnak, hogy egyetlen ép talpfa sincs, hogy borzasztó állapotban van forgalombiztonság szempontjából a vasút és balesetek nap-nap után fordulnak elő a felépítmény alkalmatlan volta miatt. Én rögtön vizsgálatra kértem fel a vasúti és hajózási főfelügyelőséget, és az eredmény az, hogy a főfelügyelőségnek június 1-éről kelt jelentése szerint — csak azt a részt olvasom, mely a t. képviselő ur panaszára vonatkozik — »beható vizsgálat alapján meggyőződtünk róla, hogy habár a pálya állapota nem épen mintaszerű, de a forgalom biztonságát veszélyeztethetőnek nem mondható, az alépítmény és műtárgyak állapota kielégítő, azokon javítást igénylő nagyobb mérvű hiányok nem észlelhetők.« Később az a kifogás következik, hogy a kavicsolás hiányos, de intézkedett a főlelügyelőség, hogy a helyenként laza kavicsolás tömörittessék és kiegészíttessék. Azok a balesetek, melyeket a képviselő ur emlit azon a vonalon, egészen más természetűek. A traszirozás volt ugyanis elhibázva akkor, mikor építették; rövid sugarú vonalakat, igen rövid sugarú görbületeket készítettek, a melyekből a szilárd tengelylyel biró gőzüzemű mozdony nagyon könnyen kisiklik. Ezen a bajon azonban változtatni fog az önműködő alvázzal biró villamos kocsi, a mely alkalmazkodik a görbülethez, a melynél tehát ez a hiány többé előrordulni nem fog. (Helyeslés.) Ez a magyarázata annak, a mit t. képviselő ur felhoz. Végül Pető t. képviselő urnak arra az észrevételére, hogy a forgalmi eszközökre megállapított 2,670.000 korona kevés, bátorkodom utalni az általa is már idézett szakaszára az engedélyokiratnak. Felesleges, sőt káros volna, a tőkebefektetés szempontjából nagyobb mérvű kötelezettséget róni a társulatra, mint a mennyi a forgalom kezdetén okvetlenül szükséges. A minisztérium vasúti műszaki osztálya, mely ezt az összeget és a kocsik számát megállapította, egy 5—6, esetleg 10 évre terjedhető forgalomnövekedést vett számítási alapul és igy jutott az összegre, mely itt az engedélyokiratban fel van véve. Minthogy azonban az engedélyokirat 20. §-a megadja a kormánynak a jogot, hogy a kereskedelmi miniszter bármikor a forgalom mindenkori igényeihez képest a vállalatot kötelezhesse a forgalmi eszközök szaporítására, ennélfogva meg van adva a kereskedelmi miniszternek a jog, a mód és a kötelesség is, hogy a mindenkori forgalom igényeihez képest követelje a forgalmi eszközök szaporítását is. Ekként minden igénynek megfelelvén az előterjesztett törvényjavaslat, illetőleg az engedélyokirat, másrészt mód lévén arra, hogy a kormány a maga befolyását teljes mértékben érvényesítse, kérem a t. házat, méltóztassék a javaslatot, mint a mely a székesfőváros szocziális érdekeit is van hivatva szolgálni, változatlanul elfogadni. (Általános élénk helyeslés.) Elnök : Az előadó ur nem kívánván szólni, a tanácskozást befejezettnek nyilvánitom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a most tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház a törvényjavaslatot általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadja. Következik a részletes tárgyalás. Felkérem Dudits Endre jegyző urat, szíveskedjék a törvényjavaslat czimét felolvasni. Dudits Endre jegyző (olvassa a törvényjavaslat czimét.) Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat czimét elfogadni, igen vagy nem % (Igen!) Ha igen ! akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat czime változatlanul elfogadtatik. Következik az 1. §. Dudits Endre jegyző' (olvassa az 1. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az első szakasz változatlanul elfogadtatik. Következik a 2. §. Dudits Endre jegyző' (olvassa a 2. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat 2. §-át változatlanul elfogadni, igen vagy nem 1 (Igen I) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a 2. §. változatlanul elfogadtatik. Következik a 3. §. Dudits Endre jegyző' (olvassa a 3. §-t). Elnök: T. ház! Miután a közlekedésügyi bizottság szövegezése nem nyomatott ki, szükséges ismertetni azokat a változtatásokat, a melyeket a közlekedési bizottság a miniszteri javaslattal szemben indítványoz. Nevezetesen három módosítást hoz javaslatba a bizottság. Az egyik módosítás vonatkozik az engedélyokirat 9. §-ára és azt czélozza, hogy a hatodik bekezdésben a két-két rendes személyvonat helyett 12—12 rendes személyvonat vétessék fel. A második módosítás az, hogy a 9. §. 13. bekezdése akként szövegeztessék, hogy : >>A feladott utipodgyász után szabad siűy nem követelhető.* A harmadik eltérés pedig az, hogy az engedélyokirat 22. §-ából a »kizárólag« szó kihagyassék. Én természetesen a közlekedési bizottság javaslatára fogom a kérdést feltenni, s azért voltam bátor ismertetni az eltéréseket, mert a közlekedési bizottság szövegezése külön nem