Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-339

420 33.9. országos ülés 1908 június i-m, csütörtökön. Sümegi Vilmos előadó: Nem kívánok szólni. (Helyeslés.) Elnök". Ha tehát szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik.e a most tárgyalás alatt lévő jelentést tudomásul venni, igen vagy nem ? (Igen I) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a jelentés tudomásul vétetik és hasonló czélból a főrendiházhoz áttétetik. Következik a budapesti h. é. vasutak részvénytársaság gőzmozdonyu vasutvonalainak villamos üzemre való átalakításának engedélyezéséről és a nevezett társaság vonalaira vonatkozó engedélyokiratnak és engedélyokirati függeléknek egyesítéséről (írom. 809,870) szóló és a kereskedelemügyi miniszter által beadott törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. (Halljuk ! Halljuk !) Kovács Pál előadó : T. képviselőház ! Ezzel a törvényjavaslattal kereskedelmi kormányunk ugy a budapesti lakosságnak, mint a közvetlen szomszédságban lakó és állandó lakással bíró lakosoknak különös kívánságát és óhaját teljesiti, a menynyiben ezek Tészére nagy mértékben előmozdítja a kényelmes és modern közlekedési eszközök igénybevételének lehetőségét, a mostani, régi gőzmozdonyu vasút használatával szemben, a mely már nem felel meg a modern kívánalmaknak (Ugy van!) T. ház ! A törvényjavaslat a közlekedésügyi bizottság jelentése kapcsán kiemeli, hogy 17,716.000 korona költséggel engedélyeztetik ezen vasút átépítése, a mi, tekintettel arra, hogy az anyagárak és a munkaerő jelenleg rendkívül drágák, teljesen indokolttá teszi ezen összeg nagyságát. Azonkívül indokolt, hogy az engedélyezési időtartam, tekintettel arra, hogy a régi társasági engedélyezési időtartam szintén 80 évben volt megállapítva, a mely időből a vasutak egy részénél csak 20 esztendő, másik részénél 9 esztendő, harmadik részénél pedig 7 esztendő járt le. szintén 90 évre állapittassék meg. Minthogy ezen nagyobb tőkebefektetés törlesztésére szükség van ilyen nagyobb időtartamra. Egyébként a bizottsági jelentésekben ki van emelve mindazon intézkedéseknek szükségszerűsége és indokoltsága, a melyek ezen törvényjavaslatban foglaltatnak. Ennélfogva tisztelettel ajánlom, hogy méltóztassék ezen törvényj avaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni azon módosításokkal, a melyeket a közlekedésügyi bizottság a pénzügyi bizottság hozzájárulásával előterjesztett. (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki szólni ? Dudits Endre jegyző: Szmrecsányi György! Szmrecsányi György: T. képviselőház ! (Halljuk ! Halljuk !) A közlekedésügyi bizottság jelentése elfogadásra ajánlja az előttünk fekvő törvényjavaslatot, különösen azzal az indokolással, hogy a fővárosnak és a főváros lakosságának érdeke és régi óhaja az, hogy ezen viczinális vasutak, a melyek a modern követelményeknek egyáltalában nem felelnek meg, mert azokon a közlekedés lassú és a tisztaság és közegészségügy szempontjából is kifogás alá esnek, (Ugy van!) villamos üzemekké alakíttassanak át. (Élénk helyeslés.) Megengedem, hogy ez ä törvényjavaslat, illetőleg a benne foglalt engedélyokirat már mindenesetre nagy haladást jelent a mostani állapottal szemben, azonban nem mulaszthatom el ezen javaslat tárgyalásakor a t. ház figyelmét felhívni arra, (Halljuk !) hogy itt tulaj donképen a főváros érdekét nem szolgálják oly mértékben, mint a hogy azt joggal meghivánhatnók, sőt megkövetelhetnék. (Helyeslés.) Ismerem a közlekedési viszonyokat az Óbudaszentendrei vonalom és a Duna partja mentén Visegrádig és Dömösig, tehát csak ezekről szólok minthogy a többi vonalakat nem ismerem. Itt a fővárosnak érdeke azt kívánja és azt hozná magával, hogy ugy mint minden nagy világváros Európában, egy nagy nyaralóöwel legyen körülvéve. Ez eltekinve attól, hogy a főváros lakosságának kényelmét és közegészségügyi szükségleteit szolgálná, egyúttal a lakásszükséget is enyhítené, a mennyiben így módja lenne igen sok embernek olcsó és jó lakásokat építeni és a környékről könynyüszerrel, olcsó vitelbér fejében a fővárosba jutni. Kámutatok a főváros közelében fekvő egyik szép vidékre, a melyet »pilisi-hegység« és »visegrádi hegyek« név alatt ismerünk. Én ismerem ezt a vidéket is és ismerem a Wiener Waldot is Bécsben és mondhatom, hogy ez a vidék egyáltalán nem áll mögötte annak természeti szépségek tekintetében, azonban elszomorodik az ember, ha látja a két hely kultúrája közti óriási különbséget. (Mozgás balfelől.) Bécs város lakossága az osztrák kormánynyal karöltve, megtalálta a módját annak, hogy a Wiener Waldot a bécsi publikum számára hozzáférhetővé tegye, nálunk pedig, közvetlen közelünkben, -olyan szép vidék, mint a milyent az imént említettem, teljesen el van zárva a közlekedési eszközök botrányos volta miatt a publikum elől. Németh Imre : És a vadászati tilalmak miatt! Szmrecsányi György: Az, kérem, más lapra tartozik. Azon is lehet segíteni. Ha a Tátrában Hohenlohe herczeggel szemben lehetett, minden esetre itt is meg fogják találni az utat és módot. Azzal, hogyha mi az óbudai—szentendrei viczinálist átalakítjuk villamos üzemre, egyáltalában nincsen segítve a vidék háromnegyed részén, azért, mert ez egy kis részt foglal magában, egy kis rész érdekeit szolgálja, míg a legszebb vidéket, azt a nyaralók által legsűrűbben lakott vidéket teljesen érintetlenül hagyja és ott marad azon botrányos közlekedési viszonyok között, a hol most van. Példával illusztrálom. A Magyar Folyam- és Tengerhajózási Társaság látja el az összekötő szolgálatot ezen vidék és a főváros között. Egy hang balfelől: De csak nyáron! Szmrecsányi György: Teszem Duna-Bogdány, a mely 40 kilométerre fekszik Budapesttől, három és fél óra alatt érhető el. Ezeken az állapotokon nem segítünk azzal, hogy az Óbuda—szentendrei viezináhst villamos üzemre alakítjuk át, ezzel annak a vidéknek az érdekeit abszolúte nem szol-