Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-338
338. országos ülés 1908 június 3-án, szerdán. 413 Vertán Endre jegyző (olvassa az V. fejezet czimét és az 51., illetőleg most már az 52. §-t). Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, hogy méltóztatik-e az 51., illetve most már 52. §-t az igazságügyi bizottság szövegezése szerint változatlanul elfogadni igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor kijelentem, hogy az változatlanul elfogadtatott. (Éljenzés.) Ezzel, t. ház, a büntetőtörvénykönyvek és a bűnvádi perrendtaitás kiegészitőséről és módosításáról szóló törvényjavaslat általánosságban és részleteiben letárgyaltatott és elfogadtatott, (Elénk éljenzés.) és javaslom a t. háznak, hogy a most részleteiben is elfogadott törvényjavaslatnak harmadszori olvasását a ház legközelebbi ülésének napirendjére kitűzni méltóztassék. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelembea mondom ki a határozatot. Mielőtt a vasúti javaslatok tárgyalására áttérnénk, felkérem Vertán Endre jegyző urat, sziveskedjék a kereskedelemügyi miniszter ur levelét felolvasni. Vertán Endre jegyző (olvassa) : »Budapest, 1908. május hó 30-án. Kossuth s. k. aláirása. Nagyméltóságú elnök ur ! Tisztelettel van szerencsém Nagyméltóságodnak bejelenteni, hogy betegségem miatt nem jelenhetvén meg a házban, a tárgyalásra készen álló és a legközelebbi időre napirendre kitűzni kért, általam beterjesztett törvényjavaslatok . . . (Nagy zaj balfelől. Halljuk I Halljuk 1) Elnök : Kérem a kéjaviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Ha folytonosan hallj ukoznak a képviselő urak, akkor lehetetlen, hogy a jegyző urat megértsék. Méltóztassanak csendben lenni és akkor meg fogják érteni a jegyző urat. Vertán Endre jegyző (olvassa) : ». . . és jelentések tárgyalási idejére, mindaddig, inig a házban meg nem jelenhetek, heiyettesitésemmel Szterényi József államtitkár urat biztam meg. Kérem Nagyméltóságodat, hogy ezt a szóban lévő ügyek napirendretűzésekor a t. háznak bejelenteni méltóztassék.* Elnök : A házszabályok 214. §. alapján tudomásul vétetik. Miután az idő annyira előrehaladt, hogy bajos dolog lenne most a vasúti javaslatok tárgyalásához hozzáfogni, (ügy van!) annálfogva indítványozom, hogy szakítsuk most félbe a tanácskozást és annak folytatását halaszszuk a ház legközelebbi ülésére. (Helyeslés.) Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen I) Ha igen, akkor ily értelemben mondom ki a határozatot. Mielőtt az interpellácziókra rátérnénk, bátor leszek javaslatot tenni a ház legközelebbi ülésének idejére és napirendjére nézve. (Halljuk !) Javaslom a t. háznak, hogy legközelebbi ülését holnap, csütörtökön, 1908 június 4-én, délelőtt 10 órakor tartsa és napirendje legyen: elnöki előterjesztések és irományok bemutatása; a mai ülésén általánosságban és részleteiben elfogadott és megszavazott törvényjavaslatnak harmadszori olvasása, továbbá mindazon javaslatok és jelentések tárgyalása, a melyek a mai ülés napirendjére is kitűzettek. (Helyeslés.) HÓdy Gyula : Ugyanolyan sorrendben ? Elnök : Ugyanazon sorrendben. Méltóztatnak ezen javaslatomhoz hozzájárulni? (Igen!) Ha igen, akkor a napirendet üyen értelemben megállapítottnak jelentem ki. És most áttérünk az interpellácziókra. Ki van bejegyezve ? Dudits Endre jegyző: Bozóky Árpád! (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Bozóky Árpád : T. képviselőház ! (Halljuk !) A cs. és kir, szófiai követ: gróf Thurn Valsassin (Mozgás és zaj. Halljuk! Halljuk!) Szófiábani 1908. május 27-én 2375. sz. alatt a Szófiában élő osztrák és magyar állampolgárokhoz — tehát nemcsak az osztrák, hanem a magyar állampolgárokhoz is — a következő levelet küldte (olvassa) : »A szófiai osztrák és magyar kolónia kebelében támadt azon óhajról értesültem, hogy ő cs. és apostoli kir. felségének 60. uralkodási évfordulója a felséges ünneplő nagylelkű intenczióinak megfelelőleg jótékony czélu alapitvány létesítése által ünnej)eltessék meg. Ezen lojális eszmét a legnagyobb örömmel felkarolván, mindazon osztrák és magyar állampolgárokat,a kik ezen, a kolóniának lojális és jótékony érzelmeiről tanúskodó, ennek önindultából keletkezett elhatározásnak megvalósítása iránt érdeklődnek, van szerencsém tisztelettel meghívni, miszerint folyó évi június hó 4-én, uj stilus szerint, délelőtt tiz órakor a császári és királyi diplomácziai ügynökség irodájában azon módozatok megbeszélése végett megjelenni szíveskedjenek, a melyek szerint szeretett uralkodónk trónraj utasának 60-ik évfordulója a jótétemény valamely alakjában méltó módon esetleg megünneplendő volna.« T. képviselőház ! Mindenekelőtt a helyi viszony oknak ismertetéséül megjegyzem, hogy a mióta a Szófiában levő magyarok vissza tudnak emlékezni, azóta soha a követség az ottani magyarokhoz magyar levéllel nem fordult, csak épen akkor, a mikor az osztrák császári jubileumi ünnepségről van szó. Akkor látta jónak a követ ur a magyarokhoz magyar levéllel fordulni. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy a Szófiában levő osztrák-magyar kolónia magyar tagjai közül soha senkinek eszébe nem jutott, hogy ezen ünneplésben magyar emberek részt vegyenek és senkisem nyilvánította a követ ur előtt hajlandóságát, hogy az ünneplést valamely jótétemény alakjában eszközölje. A harmadik az, hogy mint a hogy mutatja ezen általam felolvasott irás is, a mely nem is magyarul van írva, csak magyar szavakkal, hogy a szófiai követségnél egyetlen egy olyan ember nincsen a sok alkalmazott között, a ki magyarul tudna beszélni. Van közöttük magyar állampolgár,
