Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-336

340 336. országos ülés 1908 június 1-én, hétfőn. Ha igen, akkor kijelentem, hogy a törvényjavaslat ezime elfogadtatott. Vertán Endre jegyző (olvassa az 1. §4). Elnök: Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1. §-t változatlanul elfogadni, igen vagy nem ? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a képviselőház az 1. §-t változatlanul elfogadja. Következik a 2. §. Vertán Endre jegyző (olvassa a 2. §-«). DuditS Endre jegyző : Báró Thoroczkay Viktor! B. Thoroczkay Viktor: T. ház! Bátor vagyok a 2. §. XVIII. fejezeténél felszólalni és a t. pénzügyminiszter urnak figyelmét itt bizonyos kérdésekre felhivni. Tudjuk, hogy már 1791 óta készül az u. n. bányatörvény, a deputáczió montana és deputáczió juridika által, de ez a bányatörvény még most sincsen készen. Az igaz, hogy a kiküldött bizottság már ezelőtt négy esztendővel javaslatot készített erre vonatkozólag, azonban, hogy mi történt ezzel a javaslattal, arról tudomásunk nincsen. Az bizonyos, hogy ez a javaslat törvényjavaslat alakjában a ház elé még nem került. Már pedig azok, a kik bányaügyekkel foglalkoznak, bizonyára tudják, hogy mennyi kár, mennyi bányapör és bonyodalom: származik abból, hogy a bányatörvény még kodifikálva nincsen. Csak most a napokban hallottam egy specziális esetet, a mely gróf Károlyi Lajos úrral történt meg. Nevezetesen bizonyos bécsiek kieszelték, hogy gróf Károlyi Lajos stomfai birtokán érez van. Daczára annak, hogy ez a birtok mint vadaskert körül van keritve és a mostam törvény szerint is kertnek van minősitve, az illető bányahatóságok mégis a bécsi embereknek Ítélték oda a jogot. Természetesen ez által az illető magyar honpolgár és birtokos ezrekre, sőt százezrekre menő kárt szenvedett. Az esetnek részleteit s illetve fejleményeit nem tudom, a mit a tisztelt pénzügyminiszter ur figyelmébe ajánlok, de jellemző ez arra, hogy bányatörvényeink olyan rosszak és olyan tarthatatlanok, hogy ilyen sérelmes esetek is előfordulhatnak. De ezzel kapcsolatban bátor vagyok az igen t. pénzügyminiszter urat felkérni arra, hogy méltóztatnék már egyszer a bányászati közigazgatási tisztviselők fizetését is rendezni. A bányászati közigazgatási tisztviselőktől a törvény megkivánja a kétszeres kvalifikácziót, t. i. a jogi és a bányászati kvalifikácziót. Ennek daczára ugy látom, hogy sehol, sem a közigazgatásnál, sem a bíróságnál olyan rossz előmenetel és olyan rossz díjazás nincs, mint épen a bányászati közigazgatási tisztviselőknél, hiszen az ilyen fiatalemberek, a kik daczára, hogy kettős kvalifikáczióval birnak és mint bányaesküdtek lesznek elsősorban is kinevezve, elvárhatnak körülbelül 15 esztendeig, a mig bányabiztossá léphetnek elő ; már pedig tudjuk, hogy a bányabiztosi állás körülbelül az aljárásbiró rangosztályába tartozik. Azok tehát, a kik egyszeres kvalifikáczióval a bírósághoz mennek, 15 esztendő alatt régen járásbirák vagy törvényszéki birák, mig ezek a bányaesküdtek, a kik kettős kvalifikáczióval birnak, még 15 esztendő múlva is az albirói állásnak megfelelő rangban sínylődnek. Pedig a bányaesküdttől és bányabiztosoktól a törvény igen fontos ügyek intézését és. önálló eljárást követel és ebből a szempontból kifolyólag kellene, hogy függetlenítsük őket a fizetés tekintetében is, hogy tudjanak tisztességgel megélni, hogy a bizalom annál inkább feléjük legyen irányitva.Igy van a bányakapitányságokkal is.Tudjuk, hogy 1871-ben Ausztriában a bányakapitányokat az V. fizetési rangosztályba sorozták, nálunk azonban a bányakapitányok, daczára annak, hogy egyforma kvalifikáczióval birnak, mint az ausztriaiak, a VI. és VII. fizetési osztályba vannak sorozva. Azt hiszem, ez nem megfelelő és nem méltányos dolog, meTt ezek a tisztviselők ugyanazokat a teendőket végzik, mint az ausztriaiak, a kik ugyanabban a rangban magasabb díjazást kapnak. Nem is akarok angol példára hivatkozni, de jellemző, hogy a mikor nálunk egy bányabiztos aljárásbirói fizetést huz, ugyanakkor Angüaban a bányainspektor ... 26 ezer korona fizetést kap. Elnök (csenget) : Figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy ez tulaj donképen a költségvetés tárgyalásához taTtozik. (Mozgás és zaj a baloldal hátsó padjain.) Tessék engem meghallgatni, Hoffmann képviselő ur és ne tessék beleszólni, a mig befejeztem a mondatot. Az teljesen szokatlan dolog, a mit Thoroczkay képviselő ur tesz. Hiszen a költségvetési vitát méltóztatik megújítani. Miről van itt szó ? A 2. §. azt mondja : »Ez összegek a következő fejezetek, czimek és rovatok szerint oszlanak meg«. A maga egészében megtagadható ez, de az egyes tételeken változtatni nem lehet, mert a képviselőház már megállapította a büdzsét. Ehhez tehát olyan irányban szólni, mint a hogy ezt a képviselő ur teszi, egyáltalán nem lehet. (Helyeslés.) Magam részéről figyelmeztetem a képviselő urat, méltóztassék a 2. §-hoz szólni, a mely azt mondja, hogy ez összegek a következő fejezetek, czimek és rovatok szerint oszlanak meg, mert itt uj költségvetési vitát meg nem engedhetek. Méltóztatott volna akkor felszólalni, a mikor az appropriaczionális törvényj avaslatot általánosságban tárgyaltuk, de most, a mikor a tételek beillesztéséről van szó, ezt meg nem engedhetem. (Helyeslés.) B. Thoroczkay Viktor: A 2. §. 18. pontjához, azt hiszem, közérdek szempontjából törvényesen szólalok fel és így ha beszélni tovább nem endegnek, kérem intézkedését a t. miniszter urnak ugy a bányatörvény, mint a bányászati közigazgatási tisztviselők fizetési rendezése tekintetében, a kiben megvan a jóakarat, hogy ezeken az állapotokon segítsen. Elnök : Ismételten figyelmeztetem a t. képviselő urat, hogy ezeket a tételeket a ház már megszavazta, azokhoz tehát a képviselő ur nem szólhat és ha igy folytatja, megvonom a szót. (Mozgás a baloldal hátsó padjain. Helyeslés.) B. Thoroczkay Viktor: Befejezem és kérem a t. pénzügyminiszter urat, méltóztassék e teMn-