Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-335
335. országos ülés lb08 május 30-án, szombaton. 315 Azt hiszem, hogy egy országban, a hol vezető államféifiu ilyen nyilatkozatot tesz, a törvények tisztelete nem áll a legmagasabb fokon. De tovább megyek és azt mondom, hogy bár a nemzetiségi törvény megállapítja az egyenjogúságot, nem viszi keresztül következetesen ezt az elvet, még az ország egységének, a közigazgatási kormányzat egységének keretén belül sem, hanem középállást foglal el a törvény a teljes egyenjogúság és a teljes jogtalanság között. És sajnálattal kell konstatálnom, hogy a helyett, hogy a törvény igazságosan alkalmaztatnék, a helyett, hogy a fejlődés közelebb vitt volna ahhoz a jogegyenlőséghez, a mit követelünk és a mit követelni fogunk továbbra is, mert Magyarországot csak ugy lehet fentartani, ha a teljes egyenjogúság álláspontjára helyezkedünk, mondom, a helyett a fejlődés ellenkező iiányba, a jogegyenlőtlenség irányába vezetett. Hát én azt mondom, hogy ha önök a nemzetiségeket ki akarják elégiteni, ha önök őszintén akarják a békét, (Zaj. Elnök csenget.) akkor nem marad más hátra, ; — a fejlődés és a kényszerűség szükségszerűen arra fogja önöket szoritani — hogy a jogegyenlőség terére lépjenek és ezen a téren az állami egység csorbítatlan fentartása mellett igenis megtalálhatják a békét. Ezen a téren igen, de jogegyenlőtlenség terén soha, de soha. Ha ebből a szempontból vizsgáljuk a helyzetet, azt látjuk, hogy Fiúméban 25.000 olasz valóságos kedvezményeket élvez azon nagy néptömegekkel, milliókkal szemben, melyeket mi képviselünk. Ha az állam egységének érdeke megengedi, hogy a fiumei autonómiában, az olasz nyelv annyira érvényesüljön, a meruiyire érvényesül, ha megengedi, hogy a középiskola, állami iskola tannyelve olasz legyen, akkor azt hiszem, hogy az a három miUió román és az a két millió tót sem fog kevesebbel megelégedni, mint a mennyi jelenleg azoknak van. Olay Lajos: Mivel hálálják meg a fiumei olaszok ? (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vlád Aurél: Én azt hiszem, hogy a legelfogultabb magyar ember is, ha objektív birál, nem vethet szemünkre túlköveteléseket akkor, a mikor nem követelünk többet, mint a mennyit 20—25.000 magyar állampolgár tényleg élvez. (Felkiáltások balfelől: Külön közjogi állása van !) A közjogi állás tekintetében, ha a képviselő urak szerint az képez akadályt, hogy nincsen külön közjogi állásunk, a mikor azt követeljük, hogy megadják nekünk is ugyanazokat a jogokat, ha önök azt hiszik, hogy külön közjogi állás kell az egyenjogúság élvezéséhez, hát akkor mi arra a közjogi állásra fogunk törekedni mint előfeltételre a jogok gyakorlása szempontjából. (Zaj.) Ha csak az a baj . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vlád Aurél: ... .hogy az egyenjogúság tényleges gyakorlásához külön közjogi állás kell, akkor önök szorítsanak benünket arra, hogy ilyen közjogi követeléseket állítsunk fel. Ugron Gábor: Nincsen nemzetiségi külön terület! Fiúménak külön területe van, separatum corpus ! Vlád Aurél t Az állam keretén belül, mindazt meg kell kapni, a mire jogunk van az egyenjogúság alapjára helyezkedve. Minthogy azonban ugy látom, és ugy vagyok meggyőződve, hogy az egész fejlődés nem a jogegyenlőség irányában történik, hanem ellenkezőleg, a jegegyenlőtlenségnek a törvényben való rikitó iktatására irányul az egész rendszer, minthogy ugy látjuk, hogy a jelenlegi kormány ugj^szólván kerékkötője az ország modern fejlődésének, és arról vagyunk meggyőződve, hogy a politikai meggyőződésnek a szabadsága soha semmiféle kormányzat alatt annyira üldözve nem volt, mint a jelenlegi alatt, (Ellenmondások balfelől.) minthogy ki lehet mutatni, hogy a jelenlegi rezsimnek két hónapjában több politikai per volt folyamatban .... Egy hang balfelől: Mert sok volt az izgató ! Vlád Aurél : ... .mint az egész Bach-korszak és rendszer alatt, minthogy mondom, a legnagyobb fokú bizalmatlansággal vagyok a kormánynyal szemben, a kormányzáshoz szükséges eszközöket, — melyeket a kormány kivan — kénytelen vagyok tőle megtagadni. (Helyeslés a középen.) Csizmazia Endre jegyző: Bernáth Béla ! Bernáth Béla : T. képviselőház ! (Zaj). Elnök : (csenget) Csendet kérek ! Bernáth Béla : Engedje meg a t. képviselőház, hogy az előttem szólott képviselő urnak a függetlenségi pártra nézve tett gyanúsításaira annyit jelentsek ki, hogy nem tartozik ezen budget keretébe erről részletesebben nyilatkozni, hanem vegye tudomásul a t. képviselőtársam, hogy a függetlenségi párt tudatában van hivatásának és a függetlenségi párt tudja azt, hogy milyen eszközöket használjon az ország függetlenségének kivivására. (Ugy van ! Ugy van ! a baloldalon.) A mi a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatot illeti, egynémely kérdésben kivánok rövid megjegyzéseket tenni. (Halljuk ! Halljuk !) A törvényjavaslatban a rendes bevételek VI. fejezetének 8. czime alatt 20,857.000 korona szerepel a boritaladó czimén bevételképen. A miniszterelnök ur 1907. évi január 24-én e házban olyan nyilatkozatot tett, hogy ő a boritaladó mérséklésébe belemegy ; hanem ha ezt a nyilatkozatot összehasonlítjuk ezzel a budget tétellel, látjuk, hogy nem fedezik egymást, mert nem látom semmi nyomát sem annak, hogy ennek leszállítása egyelőre legalább terveztetnék. (Igaz! Ugy van ! a baloldalon.) A boritaladó eltörlése a szőlészet kérdésével vitális, lényeges kérdés. Hiszen méltóztatnak tudni, hogy a szőlőgazdaság mennyi mindenfele teherrel van sújtva ; már maga a szőlőterület után adót fizetünk, de a mellett igen érzékenyen sújtja a szőlészetet a bor után fizetendő boritaladó is. Minálunk a boritaladó igen nagy ; a többi államokban mindenütt kisebb. Francziaországban, ha jól emlékszem, másfél frank egy hektoliter után, ott különben forgalmi adó czimén szerepel, Ausztriá40*
