Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-328

ä4 • 328. országos ülés 1908 nagy fellendülésnek fog indulni és életet fog nyerni, életet fog terjeszteni. (Helyeslés.) Tudom nagyon jól, hogy a mi ismétlő isko­lánknak az az állapota, mely szerint az csak a 15-ik évig tart, anakronismus. A nyugateurópai álla­mok az ismétlő oktatást mind folytatják, hat évre terjesztik ki. Ennek nyomán óhajtok én is haladni, (Helyeslés.) Egyelőre a mezőgazdasági ismétlő isko­lákról szóló törvényjavaslatban biztositva van a földmivelésügyi miniszter számára az a jog, hogy a három évi mezőgazdasági iskola tetejébe még egy évi szaktanitási kurzust rendezhessen. Ez a kez­dete annak, hogy az ismétlő iskolák és igy a fel­serdülő ifjúság feletti felügyeletet, annak fegyel­mezését egy érettebb életkorig kiterjeszthessük, a mit magamnak jövőben elérendő czélul tűztem ki. (Elénk helyeslés.) A mezőgazdasági ismétlőiskolák két rend­beliek lesznek : az egyszerűek és a szaktanitósak. Szaktanitós mezőgazdasági iskolák nagyon termé­szetesen a nagyobb községekben lesznek, azok a földmivelésügyi miniszter által kirendelt felügye­lők alá fognak helyeztetni; ez által is csökken majd a tanfelügyelők teendője és inkább lesznek képesek összpontosítani egész figyelmüket tulajdonképeni teendőikre : t. i. az elemi népiskolák ellenőrzésére. (Helyeslés.) Úgyszintén csökkenteni akarom terhüket és ezáltal ezen sajátképeni hivatásuk betöltésére képessé tenni őket egy más intézkedés által, a mely most munkában van, és ez összefügg a tanitóképzés kérdésével. A tanitóképzők reformjával foglalkozom már régebb idő óta. A tanitóképzők tantervének átdol­gozásával már egy év óta behatóan foglalkozik a minisztérium. Már tavaly, a múlt nyáron, egy kész terv terjesztetett elém, a melyet én módosíttatni kívánok azon szempontból, hogy a gazdasági és \ szocziálpolitikai oktatás ebben a tantervben szé- j lesebb keretet nyerjen. (Elénk helyeslés.) Ilyen ; irányban van ujabb átdolgozás alatt az a tanterv. Remélem, hogy sikerülni fog talán már a jövő tanévben azt életbeléptetni; de ha addig nem tudok valami teljesen megnyugtató eredményt elérni, inkább várok egy ideig, semhogy toldozás­foldozással és folytonos kísérletekkel zaklassam az iskolákat. (Általános helyeslés.) Czélom az, hogy a preparandiákban az a tanító arra képeisttessék, — a mint Csóti Géza és Nagy Sándor t. képviselőtársaim igen figyelemre­méltó felszólalása szerint kell, hogy képesítve legyen — hogy legyen valóságos vezetője az ifjú­ságnak és a népnek ne csak a nevelésnek és a taní­tásnak a terén, hanem az anyagi boldogulásnak a terén is (Helyeslés.) és hogy ott a lelkészszel közre­működjék az irányban, hogy a nép erkölcsi, szel­lemi és egyszersmind anyagi színvonala is emelked­kedjék. Holló Lajos: A szövetkezetekben működ­hessék ! május 20-án, szerdán. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: Igen,, mindez a gazdasági és szocziális képzéshez tartozik. De, t. képviselőház, épen azért, mert a tanító­képzők reformja nagy kérdés, a melynek egészben való megoldásával foglalkozom és a melyre nézve már bizonyos megállapodásokra is jutottam önön­magamban, a melyek azonban gondos érlelést kivannak, épen azért az egész kérdésnek a maga egészében való megoldásáig nem várhatok egy dologgal, a melyre szintén legközelebb szándé­kozom kérni a törvényhozás intézkedését, t. i. a tanítóképzői szakfelügyelet kérdésével. Nagy Sándor vagy Csóti Géza t. képviselőtársain hivatkozott a tanitóképzők tekintetében ko­rábbi elődeim által kiadott rendeletekre, a melyek a tanítóképzői szakfelügyeletet érintik. Ezen rendeletek intencziója kétségkívül helyes volt, azonban abban az alakban és azon az utón. a me. lyen azok a rendeletek jártak, én valami nagy ered­ményt tőlük nem várok és azért más utat óhajtok követni. (Halljuk ! Halljuk !) Azon rendeleteknek a fennálló törvények keretében kellett mozogniok és mivel a fennálló törvények a tanítóképzőket egyenesen a tanfelügyelő hatásköre alá rendelik, rendeleti utón nem is lehetett azokat a tanfelügyelői hatáskörből kivenni és a felügyeletet más közegre ruházni. így tehát egy dualizmus állott volna elő, hogyha a tanfelügyelői felügyelet mellé a szakfel­ügyelői felügyelet lépett volna, a mi egyrészt bizo­nyos zaldatással járna a nem állami tanítóképzőkre nézve, másrészről azon szempontból sem egészséges gondolat, mert lélektanilag nem képzelhető, hogy az a tanfelügyelő, a kinek végre kell hajtani a nem ő tőle, hanem a szakfelügyelőtől származó észre­vételeket, ezt jó lélekkel megtegye. Nagyon ter­mészetes, hogy azon másik közeg beavatkozását nem szívesen látja és valószínűleg tisztelettel félre fogja tenni azokat az észrevételeket, a melyek ilyen idegen forrásból származnak. En törvényhozási intézkedést szándékozom kezdeményezni, a mely a képezdéket a tanfel­ügyelők hatásköréből egyszerűen kiveszi és külön szakfelügyelők alá rendek, (Helyeslés.) és a mely­lyel a szakfelügyelőknek módjukban áll intenzív felügyeletet gyakorolni ugy a tanmenet és a tan­rend, mint különösen az iskoláknak nemzeti szem­pontból való kifogástalansága felett. (Helyeslés.) Ez az első lépés. Azt hiszem, hogy csak ezen intézmények bizonyos időn át való működése fog engem vagy bárkit abba a helyzetbe hozni, hogy megtudjam azt, hogy hol kell tulaj donkép a reform a tanítóképzőkben. Azért én azt hiszem, hogy ennek az első lépésnek, hogy ugy mondjam, az egész reform működésből kiszakitottan való tel­jesítésével nem dirib- darab munkát végzek, ha­nem egy üdvös haladás előkészítésének útjába lépek. (Helyeslés.) Ezen módon a tanfelügyelők feladatuk egy részétől felszabadulván, sokkal inkább lesznek képesek az elemi népoktatás in­tenzivebb felügyeletét eszközölni; egyfelől a bü­rokratikus munkának egy nagy részétől, másrész-

Next

/
Oldalképek
Tartalom