Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-333
333. országos ülés 1908 május 27-én, szerdán. 267 terjesztett a képviselőházhoz egy javaslatot, a mely azonban, tudjuk, tárgyalás alá nem került és igy ebből a javaslatból törvény nem is lett. Az egyes igazságügyi kormányzatok kebelében a legnagyobb vita a körű] folyt — s ez tette nehézkessé eljárásukat — hogy vájjon novellát csináljanak-e, avagy pedig revideálják-e az egészet ? (Zaj. Elnök csenget. Halljuk! Halljuk!) Egy rész azt sürgette, hogy az egész büntetőtörvénykönyv revizióját meg kell csinálni, mások ismét egyelőre csak az égetőbb bajokat akarták gyógyítani, orvosolni. Az erről folyó vitában azután meg nem történt sem ez, sem az, hanem megtörtént az, hogy a fönnálló törvény kegyetlen intézkedései által húsz év óta majdnem minden nap egy-egy igazságtalanság követtetett el, (Igaz ! ügy van!) egy-egy Justizmord, (Vgy van!) a midőn a biró saját maga véres szivvel, lelkiismerete ellenére is a törvény parancsára Ítélkezni volt kénytelen. (Igaz ! ügy van !) Az igazságügyi kormányzatnak az a ténykedése, hogy annak a habozásnak, a mely a novelláris és az általános revizió közötti választás körül eddig tartott, végre véget vetett és kimondotta, hog]?' bizonyos határok között egyelőre a novelláris álláspontra helyezkedik — a mi azonban legkevésbbé sem fogja gátolni azt, hogyne folyjanak ugyanazon idő alatt a revizionális munkák — és hog3^ rövid időn belül ezt a novellát ne kövesse a büntetőtörvénykönyv általános reviziója, (Elénk helyeslés.) — csak örömmel üdvözölhető. En, t. képviselőház, ebben a novellában magában is biztosítékot látok arra nézve, hogy rövid idő múlva meg fog valósittatni az általános revizió. Biztosítékot látok ebben azért, mert egy olyan büntető rendszer van itt elvileg bevezetve, a mi más elveken épitett büntetőjogunkba, a melyet minél előbb kellő összhangzásba hozni az egészszel. az igazságügyi kormányzatnak és a törvényhozásnak kötelessége lesz. (Vgy van ! Helyeslés.) A törvényjavaslat igen komoly, alapos tanulmányozás után készült. Számos egymásután tartott szakértekezleten alkottatott meg, a hová meg voltak hiva Magyarország büntetőjogászainak legkiválóbbjai. Ok vitatták meg ennek a büntetőtörvénykönyv-noveUának a módozatait. Ezenkívül nagy érdeklődéssel kisérte azt az egész magyar jogászközönség, ugy itt Budapesten, mint a vidéken; a budapesti jogászegylet rendkívül érdekes vita-estélyekben is foglalkozott ezekkel a javaslatokkal. A politikai lapok is tüzetesen tárgyalták a javaslatban érintett kérdéseket. Ilyen körülmények között elmondhatni, hogy ez a tárgy keüőleg elő van készítve. A legnagyobb panasz a javaslat terjedelmét illetőleg az, hogy nem öleli fel eléggé azokat a bajokat és hibákat a melyek talán az »égetően sürgős« jelző alá vonhatók. (Ugy van!) Hát ennek a panasznak van ugyan némi kis aktp>ja, de egészen nem alapos, nem pedig azért, mert szerencsém volt résztvenni a szakértekezleten és ott szóvá tettük azt, hogy ennek a javaslatnak kereteit terjeszszük ki; hogy ujabb intézkedéseket már ebbe a javaslatba vegyünk bele. azonban a hányan felszólaltak, mindannyian a Btkv. más és más rendelkezését jelezték legsürgősebben javítandónak, ugy hogy ha a szakértekezlet és utána az igazságügyi kormány belement volna ezekbe a kívánalmakba, azok között sohasem lett volna képes összhangot teremteni, és igy belement volna az egésznek a revíziójába, ezt a novellát pedig ezzel az eljárással agyonütötte volna. Ennélfogva bizonyos szűkebb keretekhez kellett ragaszkodni, a mely szűkebb kereteken azután tul nem haladtunk épen azért, hogy ezek az intézkedések rövid idő alatt törvényerőre emelkedjenek és majd annak idején, — reméljük, hogy nagyon rövid idő múlva — jöjjön az általános revizió is. T. ház, ezekben megismertetvén a törvényjavaslat keletkezésének történetét, rátérek magának a törvényjavaslatnak ismertetésére. (Halljuk ! Halljuk !) A mint méltóztatik tudni, ez a törvényjavaslat négy főintézkedést foglal magában. Első intézkedése az, hogy meghonosítja a feltételes elitélésintézményét. (Elénk helyeslés.) Második intézkedése az, hogy a kiskorúakra nézve eddig fennállott, valósággal barbár rendelkezéseket hatályonkivül helyezi (Élénk helyeslés.) és ezek helyett olyan, a szocziológia által elfogadott, de a büntető jogtudomány által is helyeseknek elfogadott elvekre alapított büntetési rendszert állapit meg, — a melyre lesz alkalmam később bővebben kiterjeszkedni — a mely a követelményeknek megfelel, Harmadszor : A traite des blanches kérdését kezdi megoldani és habár ezen a téren a törvényhozási munka ezzel a törvényjavaslattal még befejezve nincs is, még is ez az eddigi állapottal szemben lényeges haladást mutat. Kegyedszer: különösen a lopás bűncselekménye terén fennálló anomáliákat helyes, rendszeres büntetésekkel és meghatározásokkal javítja. Ez a novella négy főintézkedése ; ezek mellett vannak egyes apró intézkedések is. A feltételes elitélésre irányuló mozgalom már évtizedek óta folyik egész Európában. Ez az intézmény Amerikában gyökerezett meg, de ha visszatekintünk a jogfejlődés régebbi idejére, ennek gyökereit a patriarchális korban is megtaláljuk, a mikor a biró nem megszabott törvények szerint, hanem legjobb belátása szerint ítélkezett és ha czélszerűnek, helyesnek találta, a megbocsátás isteni hatalmát is gyakorolta. De megtaláljuk ennek az intézménynek gyökereit a mi hazai jogfejlődésünkben is, nevezetesen az egyes muniezipiumokban a feltételes elitélés intézményéhez hasonló dorgálás-büntetés rendki% 7 ül sok helyen divatban volt, (Ugy van I) sőt az az eljárás is gyakoroltatott a büntető igazságszolgáitatásban, hogy azon alkalommal a büntetést elengedték ugyan, de ujabb alkalom és visszaesés esetén súlyosan büntették az illetőt. Midőn azonban a büntető jogtudomány olyan irányú fejlődést vett, a mely a bűncselekmények 34*
