Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-333
333. országos ülés 1908 május 27-én, szerdán, 251 bizottság a zaklatás esetét látja fennforogni és indítványozza, hogy Ráth Endre képviselő mentelmi joga ebben az esetben ne fiiggesztessék fel. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni ? (Nem!) Ha senki sem kíván szólni, felteszem a kérdést, elfogadja-e a t. ház az előadó ur azon javaslatát, hogy Ráth Endre mentelmi joga a jelen ügyben ne fiiggesztessék fel ? (Igen !) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 798.) Baloghy Ernő előadó : T. képviselőház ! A becsatolt iratok tanúsága szerint Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselőt, mint a Szakolczán megjelenő »Ludové Noviny» czimű politikai hetilap tulajdonosát, a pozsonyi kir. törvényszék arra kötelezte, hogy egy jogerős ítéletet lapjának legközelebbi számában közzétegyen. Ennek a kötelezettségnek Szkicsák Ferencz országgyűlési képviselő és laptulajdonos nem felelt meg. A pozsonyi kir. ügyész ennek folytán az 1848 : XVIII. t.-cz. 35. §-ába ütköző kihágás miatt feljelentést tett a nevezett képviselő ellen. A szakolczai járásbíróság kérelme folytán azután a pozsonyi kir. főügyész nevezett képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri azért, hogy ezen kihágás megtorlása czéljából az eljárás megindulhasson. Minthogy a vád tárgyát büntetendő cselekmény, kihágás képezi; minthogy konstatálva van, hogy nevezett képviselő ennek a »Ludové Noviny» czimű lapnak tényleg tulajdonosa ; minthogy a megkeresés illetékes hatóság utján érkezett, ennélfogva a mentelmi bizottság azt javasolja, hogy Szkicsák Ferencz képviselő ur mentelmi joga a jelen esetben függesztessék fel. Elnök : Kivan valaki szólni ? (Senki!) Ha szólni senki sem kivan, felteszem a kérdést: elfogadja-e a t. ház a mentelmi bizottságnak Szkicsák Ferencz mentelmi ügyére vonatkozó jelentését és azt, hogy nevezett képviselő ur mentelmi joga ez ügyben függesztessék fel, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor a határozatot ilyen értelemben mondom ki. Következik a mentelmi bizottság jelentése Ivánka MUán országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 799.) Baloghy Ernő előadó : T. képviselőház ! Ivánka Milán országgyűlési képviselő ur a becsatolt iratok tanúsága szerint 1907. évi szeptember hó 30-án Báhony községében beszámolót tartott. Beszámolója alkalmából az iskolai törvényről beszélt és a többek között azt mondta, hogy ezen uj iskolai törvény szerint az iskolában csak magyarul szabad tanítani. A tótoknak fizetni kell — mondta — de szólniok nem szabad ; ez a törvény a tótok nyelvét és jogait akarja elvenni. A pozsonyi kir. ügyész vádat emelt Ivánka Milán országgyűlési képviselő eUen a btk. 172. §-ának 2. bekezdésébe, ütköző bűncselekmény miatt azért, mert az idézett és több más kifejezés szembeállítása a magyarságnak és a tótajkuaknak, s alkalmas arra, hogy a tótajku polgárokat gyűlöletre ébreszsze a magyar nemzet iránt. A pozsonyi vizsgálóbíró kérelmére a pozsonyi kir. főügyész Ivánka Milán képviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri azért, hogy ellene, ezen bűncselekmény miatt az eljárás lefolytatható legyen. A vád tárgya bűncselekmény, az okozati összefüggés bizonyítva van és a megkeresés illetékes hatóságtól érkezett. A bizottság tehát javasolja, hogy Ivánka Milán országgyűlési képviselő ur mentelmi joga ez esetben fiiggesztessék fel. Vertán Endre jegyző: Bredicean Koriolán! Bredicean Koriolán: T. ház! E kifejezések pusztán száraz vélemény nyilvánítását tartalmazzák, a melynek nemcsak Ivánka Milán képviselő ur, de a nemzetiségi párthoz tartozó több képviselő is nyílt ülésen nem egyszer kifejezést adtak. Ha már annyűa megyünk, hogy egy képviselő beszámolójában nem adhatja elő, a mit a házban hirdet, arra szorítjuk a kéjjviselőket, hogy gyáván viseljék magukat és arról a véleményükről, a melyet a kéj)viselőházban a mentelmi jog oltalma alatt szabadon nyilváníthatnak, a választóközönséget beszámolóban egyáltalában ne tájékoztathassák, ez magában véve a választás szabadságának illuzóriusá tétele. Azután a törvény határozottan megkívánja, hogy a kijelentés gyűlöletre való felhívást tartalmazzon. A jelen esetben egy törvényjavaslat ellen irányulna e gyűlöletre való felhívás. Erről a törvény abszolúte nem rendelkezik. Ezt a bizottság maga is belátván, a gyűlöletre való felhívás az előadó véleménye szerint a magyar nemzet ellen, a jelentés szerint a magyarok ellen irányul. Már most a törvény nemcsak a magyaroké, hanem az összes lakosságé, az egész országé. A törvény elleni ilyféle izgatást a btk. 172. §-a nem ismer. A magyar nemzet elleni izgatást egy törvény kritizálása egyáltalán nem képezheti, mert a magyar nemzetben mint politikai nemzetben a törvény rendelkezése szerint benn foglaltatik valamennyi nemzetiség. A magyarok ellen pedig izgatás nem lehet, mert a megkritizált törvény alatt — a magyarokat érteni nem lehet. Ezen oknál fogva azt az eUeninditványt teszem, hogy Ivánka Milán országgyűlési képviselő mentelmi joga a jelen esetben ne függesztessék fel. Elnök : Kivan valaki szólni ? Ha nem, a vitát bezárom. Kivan az előadó ur szólni ? Baloghy Ernő előadó : Fentartom a mentelmi bizottság javaslatát. Elnök : Következikr a határozathozatal. Kérdem a t. házat: Elfogadja-e az előadó ur javaslatát, hogy Ivánka Milán képviselő mentelmi joga a jelen esetben felfüggesztessék, igen vagy nem ? (Igen!) Azt hiszem, kimondhatom, hogy a ház többsége elfogadja az előadó ur javaslatát. (Helyeslés.) A határozatot ehhez képest kimondom. 8.3*
