Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-328

lű 328. országos ülés 1908 május 2Ö-án, szerdáit. Ballagi Aladár: Kérem, az zsúfolva van és az emberek törik magukat, hogy bejuttassanak és bár minden elképzelhető szabályokkal, igazolványok követelésével stb. iparkodnak megakadályozni a bejuttatást, azok mégis nagy tömegekben állnak ott és várják a bebocsáttatást. Ugy látom azonban, bogy azt a tolongást Bozóky Árpád t. képviselőtársam nem igen segítette elő. (Derültség.) Az egyetemi könyvtár ügyére különösen felhívom a miniszter ur figyelmét. Az a meggyőződésem, hogy Magyarországnak igen sok szép, nagy nyilvános könyvtára van, ezek azonban mind specziális jellegűek, mint teszem, a Nemzeti Múzeum könyvtára, a melyikben irányadó a magyar glóbus gondolata, ott minden megkapható, a mi Magyarországra vonatkozik, de jóformán semmi sincs meg, a mi az általános emberi ismeretekre vonatkozik. Nincs meg az a világirodalmi kcnyvkészlet, a melynek ismerete nélkül elmaradunk a világtól! A nyugateurópai könyvtárakkal való közvetítést szintén az egyetemi könyvtár végzi a maga csekély személyzetével, beszorulva abba a hitvány helyiségbe, a mi ha továbbra igy marad, hát akkor csakugyan nem lehet kívánnunk azt, hogy Magyarországon az általános tudományok iránti érzék valami rohamosan fejlődjék. En ki merem mondani, hogy az egyetemi könyvtár állapotától függ Magyarországon legfelső fokon a tudományos nivó. A mint az van berendezve és a mint az hozzáférhető, és a mint az kezeltetik, az elsősorban irányadó arra nézve, hogy mi igazi európai állam legyünk tudományos tekintetben. (Helyeslés.) Az egyetem ügyével végezvén, miután nem akarom, hogy felszólalásom hosszura nyúljék, (Halljuk! Halljuk!) áttérek a másik témára, a melyre vonatkozólag a t. miniszter ur biztató igeretet tett: a polgári iskolára. A polgári iskola kérdésénél abból indulok ki, hogy a közoktatásügynek mindig harmóniában kell lenni a társadalom egyetemes irányával és tényleges fejlődésének általános követelményeivel. Hogy ennek igy kell lenni, azt bizonyítja a história. 1789-ben, midőn a nagy társadalmi átalakulás Európában végbemegy, ugyanazon fokuson, a hol végrehajtják, Bouquier indítványozza a népoktatásnak általánosan kötelező és ingyenes voltát. Folytatása ennek egy-két esztendő múlva Lakani Inak organizatórius terve, a mely főkép a régi jezsuita kollégiumok ellen irányul, melyek helyébe az Ecoles centrales-okat állítja. Átalakítja egyszóval a középoktatást is, a melyben többé nem a klasszikus nyelvek az irányadók, a legfőbb tárgyak, hanem elsősorban a nemzeti tárgyak: a franczia történelem, franezia irodalom, azután a matematika, fizika, vegytan és rajz, a melyeket az eddigi tantervek kevésbbé vettek tekintetbe. (Halljuk ! Halljuk !) Hazánkban az átalakulás szintén 1848-ra esik, és a midőn 1848 után folytatódik, 1868-ban megalkottatik a társadalmi nagy átalakulással kapcsolatban az a törvény, a mely népiskolai törvénynek neveztetik és a melynek C) pontjában oda van bigygyesztve a »polgári iskola« is. Ennek azonban története van, a melyet, azt hiszem, nem lesz felesleges röviden előadnom. (Halljuk ! Halljuk !) A polgári iskola nem volt benn eredetileg a törvényben, hanem Csengery Antal indítványára vétetett be, a ki főkép Mágernek híres röpiratából, a mely »Bürger-Schule« czimen 1840-ben jelent meg, ismerte az intézményt és talán saját, németországi ós ausztriai utazásai közben szerzett tapasztalataiból is. Csengery Antal az utolsó perezben az országgyűlés népoktatási bizottságának 16-ik ülésén nyújtotta be a polgári iskoláknak általa elkészített tervezetét, a melyre nézve a bizottság jegyzőkönyve ezt mondja (olvassa) : »mely is változatlanul elfogadtatván, a törvény javaslatnak G) alatt egy külön fejezetét fogja kéj>ezni.« Tehát utólag illesztetett be, ugy hogy a népiskolai törvénynyel tulaj donképen szervi kapcsolatban nincs, mert igaz ugyan, hogy szintén a tanfelügyelő hatósága alá rendeltetett a polgári iskola, de hát ez még nem állapit meg szervi kapcsolatot. Minő eltérés van a polgári iskolának már eredeti javaslata és a néjDÍskolai javaslat között, bizonyítja az a tény, hogy a polgári iskolákra vonatkozó C. fejezet 72. §-a polgári iskolai tanárokról beszél, míg a népiskolai javaslatban erre utaló minden kitétel polgári iskolai tanítókról szól. Apróság az egész, nem is a czim kérdését akarom felhozni, csak annak bizonyítására említem ezt fel, hogy ez nem olyan organikus törvény, a melyből ha kitépném a polgári iskolát, abban az esetben összeomlanék az egész, vagy pedig, hogy a polgári iskola nem lenne magában véve is már önálló orgánum, ha azon kapcsolatból kiveszem. Ennek bizonyítására tartottam szükségesnek a jaolgári iskola eredetét megvilágítani. Méltóztatik tudni, hogy a polgári iskolák ezen törvény értelmében tényleg felállíttattak. A leányiskolák feltétlenül beváltak, azt hiszem, ma mindnyájan elismerik, hogy a polgári leányiskola semmi kívánni valót sem hagy fenn, legfeljebb azt emlegetik itt-ott, és azt hiszem, méltán, hogy megtoldandók lennének ezek a polgári leányiskolák háztartási, kézimunka-tanfolyammal és egyéb effélékkel. Szóval a polgári leányiskolák megfelelők. Egészen máskép áll a dolog a polgári fiúiskoláknál. A polgári iskolák, a mint méltóztatik tudni, számbelileg állandóan emelkedtek. 1869-ben nyilt meg az első polgári iskola Magyarországon, Ö-Budán; 1876-ban már 60 polgári iskola áll fenn, 1904-ben már 358, tehát ugy látszik, hogy a polgári iskola csakugyan bevált intézmény, külsőleg legalább ugy tűnik fel. (Felkiáltások: Az elnök beszél most!) Csak voltam elnök, különben az, hogy elnök vagyok-e vagy nem, nem szokta befolyásolni véleményemet, mert megvan a magam .megállapodott véleménye, a mely tapasztalatok alapján nyugszik és reális kiinduló pontokon nyugszik, nem szoktam melléktekintetek szerint ' megalkotni véleményemet. (Helyeslés.)