Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

33Ú. országos ülés Í9ü8 május %2-én, pénteken. m az állami költségvetésből fedeztetnének. Meg­mondom miért? A katonai zenekar nem csu­pán katonai intézmény. A katonai zenekar, a mennyiben katonai intézmény, ugyanannyira országos kulturális intézmény is, sőt talán a mi kulturális viszonyaink közt még nagyobb hiva­tást teljesítenek a katonai zenekarok kulturális szempontból, mint katonai szempontból. Épen azért nem tartom igazságosnak és helyesnek azt, hogy a katonatisztek a fizetésükből fen­tartsanak egyes városok részére ily fontos és költséges kultúrintézményt. Ugyanazok a nagy és gazdag városok nem engedik meg maguknak, mondjuk azt a lukszust, hogy magas művészeti színvonalon álló zenekart szervezzenek. Általában a katonai zenekarok szervezete megváltoztatandó. (Zaj. Elnök csenget.) És hogy ne forduljon elő oly anomália, hogy mig például Szegeden van két katonai zenekar, addig a szomszédos százezer lakosú Szabadkán egyetlen egy sincs. Vagy vegyük a negyedik hadtest­parancsnokság területén levő nagy városokat . . . (Zaj). Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Manojlovics János: . . . mint Újvidék, Sza­badka, Szolnok, Székesfehérvár, Kecskemét, egyetlenegy városnak nincs egyetlen katonai zenekara. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Székesfehérváron van! Manojlovics János: Akkor Pécsnek nincs! Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Pécsnek is van! Manojlovics János: Már most ez az egyik levonás, a mit eltüntetni lehetne. De vannak azután különféle egyéb levonások is. (Zaj. El­nök csenget.) Például van Fahnenfond, Offiziers­fond, Vergnügungsfond, Representationsfond és ha mindezekre az alapokra történő levonásokat összeadjuk, azt látjuk, hogy a katonatiszt fize­tésének alig kétharmadát kapja. Ezek azok a kérdések, melyeket most rö­viden szóbahozni akartam és ajánlom azokat a t. ház és a kormány figyelmébe. Az első kér­dés, a tanítóknak az egészségügyi csapatokhoz való beosztása katonai érdek, egyúttal azonban szocziális- kérdés. A katonatisztek fizetésének kérdését is szocziális kérdésnek tekintem, és ha figyelembe veszem, hogy érjen a katonai irányadó körök milyen nagy akcziót fejtettek ki azért, hogy a katonatisztek anyagi helyzetén könnyítsenek, akkor azt hiszem, hogy abból az álláspontból azt, a mit ón most javasoltam, egyáltalában ellenezni nem lehet. Elnök: T. ház! A tárgyalásra szánt idő eltelvén, megteszem elnöki előterjesztéseimet. Bemutatom Nagykároly város közönségének meghívóját, a melylyel meghívja a képviselő­házat Kossuth Lajos szobrának május hó 28-án délelőtt 11 órakor történő leleplezésére. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 — 1911. XIX. KÖTET. Javaslom, hogy a képviselőház küldött­ségileg vegyen részt ez ünnepen és annak veze­tője Szent-Királyi Zoltán jegyző ur legyen, a ki a képviselőház koszorúját is el fogja helyezni a szobor talapzatára. Méltóztatik hozzájárulni? (Igen!) A ház az elnök előterjesztéséhez hozzá­járult. Bemutatom Győr vármegye közönségének feliratát a ló verseny-fogadások eltiltása, az osz­tálysorsjáték eltörlése és a tőzsdejáték korlátom zása végett. (Zaj balfelöl.) Hunyad vármegye feliratát a volt vár-. megyei erdészek szolgálati idejének a nyugdija­zásánál. leendő beszámítása tárgyában. (Zaj balfelöl.) Kérem Tutsek képviselő urat, szívesked­jék csendben maradni. (Zaj.) Várom az urakat, mig bevégzik. (Folytonos zaj balfelöl.) Kérem Kovács Ernő képviselő urat, szíveskedjék csend­ben maradni. Sümegi képviselő urat is kérem. Legyenek szívesek a képviselő urak csendben maradni. Bemutatom továbbá Pozsony vármegye közönségének föliratát e községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatok és az azokért szedhető dijak törvényhozási utón való szabályo­zása érdekében; Somogy vármegye közönségének feliratát a sertósorbáncz elleni kötelező védoltás elrendelése iránt; Hódmezővásái'hely város közönségének fel­iratát a városok részére kamatmentes állami kölcsön engedélyezése tárgyában. Nagykőrös város közönségének Barabás Béla képviselő utján benyújtott kérvényét 1848 márczius 15-ének országos nemzeti ünneppé avatása érdekében; a tatai és tóvárosi 48-iki függetlenségi pártnak Világhy Gyula képviselő ur utján be­nyújtott kérvényét márczius 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánítása, az általános választói jog 1908 végéig törvényerőre emelése, a magyar nyelvnek az országgyűlésen való kötelezővé tétele, az önálló magyar nemzeti bank felállítása, magyar nemzeti politika követése és a fokozatos adórendszer behozatala iránt; Liósi Antal jegyző ófuttaki lakosnak Veres­marthy Miklós képviselő utján benyújtott kér-' vényét katonai ügyéből kifolyó sérelmére elég­tétel kieszközlése végett; Süttő József volt rendőrnek Veresmarthy Miklós képviselő utján benyújtott kérvényét uj fegyelmi eljárás megindítása tárgyában. Javaslom, hogy mindezen feliratok és kér­vények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Bakonyi Samu képviselő ur az igazság­ügyi bizottság részéről kivan a t. háznak jelen­tést tenni. (Zaj.) Szíveskedjenek helyet foglalni. 22

Next

/
Oldalképek
Tartalom