Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.
Ülésnapok - 1906-330
33Ú. országos ülés Í9ü8 május %2-én, pénteken. m az állami költségvetésből fedeztetnének. Megmondom miért? A katonai zenekar nem csupán katonai intézmény. A katonai zenekar, a mennyiben katonai intézmény, ugyanannyira országos kulturális intézmény is, sőt talán a mi kulturális viszonyaink közt még nagyobb hivatást teljesítenek a katonai zenekarok kulturális szempontból, mint katonai szempontból. Épen azért nem tartom igazságosnak és helyesnek azt, hogy a katonatisztek a fizetésükből fentartsanak egyes városok részére ily fontos és költséges kultúrintézményt. Ugyanazok a nagy és gazdag városok nem engedik meg maguknak, mondjuk azt a lukszust, hogy magas művészeti színvonalon álló zenekart szervezzenek. Általában a katonai zenekarok szervezete megváltoztatandó. (Zaj. Elnök csenget.) És hogy ne forduljon elő oly anomália, hogy mig például Szegeden van két katonai zenekar, addig a szomszédos százezer lakosú Szabadkán egyetlen egy sincs. Vagy vegyük a negyedik hadtestparancsnokság területén levő nagy városokat . . . (Zaj). Elnök: Csendet kérek, t. képviselő urak! Manojlovics János: . . . mint Újvidék, Szabadka, Szolnok, Székesfehérvár, Kecskemét, egyetlenegy városnak nincs egyetlen katonai zenekara. Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Székesfehérváron van! Manojlovics János: Akkor Pécsnek nincs! Jekelfalussy Lajos honvédelmi miniszter: Pécsnek is van! Manojlovics János: Már most ez az egyik levonás, a mit eltüntetni lehetne. De vannak azután különféle egyéb levonások is. (Zaj. Elnök csenget.) Például van Fahnenfond, Offiziersfond, Vergnügungsfond, Representationsfond és ha mindezekre az alapokra történő levonásokat összeadjuk, azt látjuk, hogy a katonatiszt fizetésének alig kétharmadát kapja. Ezek azok a kérdések, melyeket most röviden szóbahozni akartam és ajánlom azokat a t. ház és a kormány figyelmébe. Az első kérdés, a tanítóknak az egészségügyi csapatokhoz való beosztása katonai érdek, egyúttal azonban szocziális- kérdés. A katonatisztek fizetésének kérdését is szocziális kérdésnek tekintem, és ha figyelembe veszem, hogy érjen a katonai irányadó körök milyen nagy akcziót fejtettek ki azért, hogy a katonatisztek anyagi helyzetén könnyítsenek, akkor azt hiszem, hogy abból az álláspontból azt, a mit ón most javasoltam, egyáltalában ellenezni nem lehet. Elnök: T. ház! A tárgyalásra szánt idő eltelvén, megteszem elnöki előterjesztéseimet. Bemutatom Nagykároly város közönségének meghívóját, a melylyel meghívja a képviselőházat Kossuth Lajos szobrának május hó 28-án délelőtt 11 órakor történő leleplezésére. KÉPVH. NAPLÓ. 1906 — 1911. XIX. KÖTET. Javaslom, hogy a képviselőház küldöttségileg vegyen részt ez ünnepen és annak vezetője Szent-Királyi Zoltán jegyző ur legyen, a ki a képviselőház koszorúját is el fogja helyezni a szobor talapzatára. Méltóztatik hozzájárulni? (Igen!) A ház az elnök előterjesztéséhez hozzájárult. Bemutatom Győr vármegye közönségének feliratát a ló verseny-fogadások eltiltása, az osztálysorsjáték eltörlése és a tőzsdejáték korlátom zása végett. (Zaj balfelöl.) Hunyad vármegye feliratát a volt vár-. megyei erdészek szolgálati idejének a nyugdijazásánál. leendő beszámítása tárgyában. (Zaj balfelöl.) Kérem Tutsek képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. (Zaj.) Várom az urakat, mig bevégzik. (Folytonos zaj balfelöl.) Kérem Kovács Ernő képviselő urat, szíveskedjék csendben maradni. Sümegi képviselő urat is kérem. Legyenek szívesek a képviselő urak csendben maradni. Bemutatom továbbá Pozsony vármegye közönségének föliratát e községi és körjegyzők által végezhető magánmunkálatok és az azokért szedhető dijak törvényhozási utón való szabályozása érdekében; Somogy vármegye közönségének feliratát a sertósorbáncz elleni kötelező védoltás elrendelése iránt; Hódmezővásái'hely város közönségének feliratát a városok részére kamatmentes állami kölcsön engedélyezése tárgyában. Nagykőrös város közönségének Barabás Béla képviselő utján benyújtott kérvényét 1848 márczius 15-ének országos nemzeti ünneppé avatása érdekében; a tatai és tóvárosi 48-iki függetlenségi pártnak Világhy Gyula képviselő ur utján benyújtott kérvényét márczius 15-ének nemzeti ünneppé nyilvánítása, az általános választói jog 1908 végéig törvényerőre emelése, a magyar nyelvnek az országgyűlésen való kötelezővé tétele, az önálló magyar nemzeti bank felállítása, magyar nemzeti politika követése és a fokozatos adórendszer behozatala iránt; Liósi Antal jegyző ófuttaki lakosnak Veresmarthy Miklós képviselő utján benyújtott kér-' vényét katonai ügyéből kifolyó sérelmére elégtétel kieszközlése végett; Süttő József volt rendőrnek Veresmarthy Miklós képviselő utján benyújtott kérvényét uj fegyelmi eljárás megindítása tárgyában. Javaslom, hogy mindezen feliratok és kérvények előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett adassanak ki a kérvényi bizottságnak. Bakonyi Samu képviselő ur az igazságügyi bizottság részéről kivan a t. háznak jelentést tenni. (Zaj.) Szíveskedjenek helyet foglalni. 22