Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-330

160 330. országos ülés 1908 május 22-én, pénteken. Mindent meg fogok tenni, a mi az ügyészség körében a testületi szellem kiépítésére, ott a hivatás öntudatának egységes fejlődésére és annak kialakulására szükséges. Akarom, hogy az is magisztrátuális testületnek érezze magát, (Helyeslés.) a melynek egyedüK vezércsillaga ne a miniszter, hanem a törvény, (Elénk helyeslés.) és a saját becsületes jogérzete legyen. (Elénk helyeslés. Taps.) Én az én főfelügyelet! jogom tekintetében őrködni fogok a fölött, hogy e magisztrátuális funkezió teljesíttessék ; de alattam nem fog megtörténni az, hogy egyes egyének ellen utasítást adjak az ügyésznek. (Elénle helyeslés és taps.) Igen, megtörténhetik az, történt is, hogy konkrét esetben beleavatkoztam, de ez egy ártatlanul elitélt embernek szabadlábra helyezése és fölmentése érdekében történt. (Élénk helyeslés és taps.) A bíróságnál, t. ház, a szervezeti élet kialakulását intézményektől várom, a melyeket meg akarok alkotni és a mennyiben léteznek, ki akarom azokat egésziteni. Ilyen a kandídacziónális eljárás és ezzel kapcsolatban szólok a bírói minősítésről is. (Halljuk! Halljak!) Én azt hiszem, az 1878-iki jogászgyülésen indítványoztam a birói kandidáczió életbeléptetését. Súlyt fektettem arra, hogy a birói testületnek kollegiális érzülete, az ő jogérzete befolyással bírjon arra is, hogy az előmenetel miként alakuljon. E kandidáczionális szervezetet kiépíteni szándékozom, nem ugyan abban az irányban, mint követeltetik, hogy azután e kandidáczionális szavazat és felterjesztés a miniszterre nézve kötelező legyen, mert hiszen akkor az igazságügyi miniszter felelősséget nem vállalhat, és felelősséggé, a mely a 4S-iki törvényekben meg van állapítva, elenyészik; hanem ki akarom építeni abban az irányban, hogy megnyilatkozhassak a birói testületnek az a közmeggyőződése, a mely a legjelesebb erőknek a ^miniszter részére történő kijelölésében áll. (Elénk helyeslés.) A minősítés tekintetében pedig csak annyit mondhatok, t. ház, hogy a mikor a törvény a bírótól azt követeli, hogy ő nyilvánosan, — mert hiszen ez az igazságszolgáltatásnak és a törvénykezésnek egyik alaptétele, — mondjon Ítéletet, mikor az ő működése a nagy nyilvánosság ellenőrzése alá helyeztetik: én ezzel az elvvel, a magyar bírónak ezen íunkcziójával megegye,ztethetetlennek tartom a titkos minősítést. (Elénk helyeslés és taps.) Fogok, t. ház, módot találni arra, hogy a minősítés ugy alakuljon, hogy a szervezetileg is elfogadható keretekben működjék. (Helyeslés.) Most csak annyit jelenthetek ki, hogy az eddigi rendszert, a melynek nem sok esetben, de több esetben mégis, nem akarok többet mondani: nagy hiányait láttam, az eddigi szervezetet a jövőben fenntartani nem akarom. (Élénk helyeslés.) T. képviselőház! Most már szóltam a birákról, (Halljuk! Halljuk!) szóltam az ügyészekről; szólni akarok egy pár szót még az ügyvédekről. Mert mondhatom, hogy én birót, ügyészt és ügyvédet, mint hivatást olyan hármas egységnek tekintek, hogy jó bíróság, jó ügyészség, jó ügyvédség nélkül helyes judikatura nem lehet. (Igaz! Ugy van!) Én a magam részéről, miként az ügyvédi nyugdíjintézetre vonatkozó törvényjavaslat beterjesztésével bebizonyítottam, meg fogok tenni mindent, a mi az ügyvédi kar önkormányzatának és testületi erejének kifejlesztésére szükséges, mert azt akarom, hogy egy hivatása színvonalán álló, megbecsült, kenyérkeresetében biztosított ügyvédi karunk legyen. (Helyeslés.) T. képviselőház! Miért fektetek én súlyt ezekre a szervi egységekre, ezekre a szervezetekre ? (Halljuk ! Halljuk!) Súlyt fektetek azért, mert én a közvéleménynek, a közórzületnek, a közlelkiismeretnek kialakulását csak ilyen szervezeteken való átszürődés által képzelem. Minden embernek megvan a saját egyéni véleménye. Ezek egymástól rendszerint különböznek, de azután egységessé alakulnak, ha először a családon, azután a nagyobb testületeken átszűrődnek, különösen a birói, ügyészi és ügyvédi karnak szervezeti intézményein, és csak ha itt átszűrődnek, válnak igazi nagy, erőteljes, egységes hatalommá, mely a nemzeti erőnek egyik támasza és a magyar államnak egyik oszlopa lesz. (Elénk tetszés.) T. ház! Beszédem végén, mint emlitettem, még szólni akarok a sajtótörvényről. (Halljuk! Halljuk!) ÍTem tartom helyesnek, hogy készülő törvényjavaslatoknak minden részletéről előre jelentést tegyen a miniszter. Annyit azonban megismertethetek, hogy ragaszkodom ahhoz az álláspontomhoz, melyet itt a házban már kifejezésre juttattam, hogy én kívánom, hogy az uj sajtótörvény lehetségessé tegye a kivételesen gyors eljárást, (Helyeslés.) hogy a büntetés nyomon kövesse a bűnt, és pedig a büntetés érje az igazi tettest, (Helyeslés.) pénzben és szabadságvesztésben. (Elénk helyeslés.) Fokozni akarom a becsület elleni deliktumoknak büntetéseit. (Elénk helyeslés.) A mi különösen az esküdtszéki eljárást illeti, gondoskodni akarok az uj törvényben arról, hogy az esküdtbíróság ítélkezésének függetlensége minden körülmények között megóvassék és biztosíttassák. (Helyeslés.) A valótlan tényállítás megczáfolása tekintetében életbe akarom léptetni azt a rendszert, mely Ausztriában is megvan, (Helyeslés.) és pedig azt, hogy_ a helyreigazítás feltétlenül felveendő legyen. (Élénk helyeslés.) A mi a magánjogi kártérítést illeti, melyet Nagy Dezső t. barátom felemiitett, ebben a tekintetben nyilatkoztam már, azt hiszem, a sajtóankéton, és ebbeli álláspontom ma sem változott.