Képviselőházi napló, 1906. XIX. kötet • 1908. május 20–junius 4.

Ülésnapok - 1906-329

329. országos ülés 1908 május 21-én, csütörtökön. 115 rendkívül örülök ezen nyilatkozatnak, s a magam részéről és az egyház nevében is őszinte köszö­nettel nyugtázom ezen kijelentését. Azt hiszem, hogy az egyházak ügyeinek helyes irányba való terelése, a kérdések helyes megoldása és külö­nösen az egyházi és felekezeti békének, a me­lyekre nekünk magyaroknak olyan nagy szük­ségünk van, egészségessé és teljessé tétele a tökéletes megvalósítás utján van. Különben a tételt magát megszavazom. (Helyeslés.) Szmrecsányi György jegyző : Issekutz Győző! Issekutz Győző : T. ház! A magam részéről pártolom Pataky László t. barátomnak indít­ványát, illetőleg csatlakozom az ő kéréséhez, a melyre vonatkozólag különben is azt hiszem, hogy a kultuszminiszter ur és a mi álláspontunk közt eltérés nincs. Mert a ki végig hallgatta a kultuszminiszter urnak azon beszédét, a melyben a protestáns egyház és egyáltalában a Magyar országon a felekezetek támogatása tekintetében elfoglalt álláspontját jelezte, és a ki a méltá­nyosságát ismeri, annak kétsége sem lehet a felől, hogy igenis az unitárius egyház is tör­vénybe iktatott jogát meg fogja kapni. A miért én tulajdonképen felszólaltam az az, hogy jelzem, miszerint ott, a hol állami kö­telezettségek vállalásáról van szó, az én felfogá­som szerint közjogi és magánjogi törvények kö­zött a megkülönböztetést tenni és a mindenkori törvényhozás akaratát megkötni nem lehet. A mi azon nézetét illeti Nagy Dezső ba­rátomnak, hogy ott talán külön vagyon ki­szakítása által biztosíttassák az 1848: XX. t.-cz. végrehajtása, ha csak arról lenne szó, hogy az u. n. pi­otestáns egyházak, az u. n. magyar egyházaknak jövője biztosittassék, akkor egy perczig sem haboznék, hogy hozzájáruljak: miszerint külön vagyon bocsáttassák rendelke­zésükre. De engedelmet kérek, ebben az ország­ban a különböző felekezeteknek állami vagyont rendelkezésükre adni nem vagyok hajlandó, mi­után vannak hitfelekezetek, a melyek azt a vagyont épen a nemzet nagy érdekei ellenére használhatnák fel. Különben is, a ki Magyar­ország történelmét ismeri, az meggyőződhetett arról, hogy ebben az országban daczára annak, hogy túlnyomó többsége katholikus, (Zaj. MnöJc csenget.) a protestáns egyházak jogainak, érdekeinek a legerősebb szószólói mindenkor a katholikusok voltak. (Igaz! Ugy van!) Ezt évszázadok történelme bizonyította és a jelen kornak története, a jelen kornak eseményei is bizonyítják azt, hogy az 1848: XX. t.-cz. végre­hajtása is épen az u. n. legkatholikusahb kul­tuszminiszter ur alatt fog megtörténni. Ezeket akartam röviden elmondani, s ezek­kel akartam tulajdonképen azt az álláspontot jelezni, hogy a protestáns egyházaknak ebben az országban nincs okuk félni attól, hogy fenn­állásukat és vagyoni érdekeiket valaki meg­támadni fogná. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha szólni senki sem kivan, a vitát bezárom. A miniszter ur kivan szólni. Gr. Apponyi Albert vallás- és közoktatásügyi miniszter: T. képviselőház! Egy uj kijelentést tenni ennél a tételnél nem tartom szükségesnek; tegnap e tekintetben teljes preczizióval meg­jelöltem azt az irányt és azt a, hogy ugy mondjam, jogi alapot, a melyen az 1848: XX. t.-cz. végrehajtásának eleget kívánok tenni. A részleteknek megbeszélése az 1848: XX. t.-cz. utasítása szerint az illető egyházaknak előzetes meghallgatásával történik. Örülök, hogy a meny­nyit tegnap mondhattam, abban Nagy Dezső t. képviselőtársam, úgyis mint jogász, úgyis mint egyházának buzgó tagja és ennek a testü­letnek, a törvényhozó testületnek is nagy tekin­télyű tagja, megnyugvást talál. A mi már most az unitárius egyházra vonatkozó felszólalást illeti, biztosithatom t. kép­viselőtársamat, hogy erről az egyházról nem feledkeztem meg, nem feledkezhettem meg, mert az 1848: XX. t.-czikket végre akarom hajtani, és hogy abban a törvényjavaslatban, a melynek benyújtása küszöbön áll, és a mely a megfelelő formában állandósítani fogja az ezen törvényjavaslat alapján nyújtott segélyt, az unitárius egyház is aránylagos segély­ben fog részesülni, ugyanazon alakban, ugyan­azon a módon és ugyanazzal a jogi hatálylyal, mint a két másik protestáns egyház. (Élénk helyeslés.) Hogy ez nem a fokozatos emelkedésben, ugy mint a többi egyházaknál évről-évre nö­vekvő tételben, hanem egyszerre, egy összegben fog kifejezésre jutni, ennek oka az, hogy azon számbeli adatoknak, a melyekre ezt az arány­lagos segélyt alapitani kellett, az unitárius egyházat illetőleg később jutottam birtokába, mint a többi egyházak tekintetében. Hanem méltóztassék azt is figyelembe venni, hogy az utolsó, az 1907. évi költségvetésben az unitárius egyháznak segélyezése gondolom 50°/ 0-kal emel­kedett az előbbi évhez képest. De ettől egészen eltekintve ismétlem, az 1848 : XX. t.-cz. czimén az alkotandó törvényjavaslatban az unitárius egyház is benfoglaltatik és ugyanazon alakban nyer kielégítést, mint a többi egyház. (Élénk helyeslés.) Elnök: A tárgyalást befejezettnek nyilvá­nítom. Következik a szavazás. Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a tételt elfogadni, igen vagy nem. (Igen!) Elfogadtatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): Rend­kívüli kiadások. Átmeneti kiadások. 1. rovat. Az ág. hitv. és ref. hí tv. egyházak alapjának gyarapítására 300.000 korona. Elnök: Elfogadtatik. Szmrecsányi György jegyző (olvassa): 2. ro­vat. Az erdélyrészi ág. hitv. ev. egyház alapjá­nak gyarapítására 20.000 korona. 15*

Next

/
Oldalképek
Tartalom