Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-315

315. országos ülés 1908 május 5-én, kedden. 47 Elnök : Ha szólni senki sem kivan, kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizott­ság javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki és ennek alapján kimondom, hogy Ábrahám Dezső országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyben felfüggesztetik. Következik a mentelmi bizottság jelentése Korda Andor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 761). Az előadó urat illeti a szó. Lázár Zoárd előadó : Emir Sulejmaii ibn Inger Abdullah bűnfenyitő feljelentést tett Korda Andor országgyűlési képviselő ellen azért, mert nevezett országgyűlési képviselő az 1907. évi augusztus 26-án Belényesen megtartott országgyűlési kép­viselőválasztás alkalmával őt több izben halánté­kon ütötte, minek következtében szemidegsorva­dást kapott. Ezen feljelentés folytán a nagyváradi kir. törvényszék, mint büntetőbíróság és a nagyváradi kir. főügyészség Korda Andor országgyűlési kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését kérik ; Miután a felterjesztett bűnügyi iratok igazo­lása szerint ezen feljelentés tárgyában a nyomo­zat megejtve nem lett. s igy az, hogy az állítólagos bűncselekmény és a nevezett országgyűlési kép­viselő közötti okozati összefüggés megvan-e, meg nem állapitható, jóllehet a mentelmi jog fel­függesztése iránti kérelmet illetékes hatóság intézte, mégis a mentelmi bizottság azon javaslatot teszi, hogy Korda Andor országgyűlési képviselő mentelmi joga ez ügyre vonatkozólag ne függesztessék fel. Hammersberg László jegyző: Vlád Aurél! Vlád Aurél : T. ház! Eltérőleg a mentelmi bizottság javaslatától azt indítványozom, hogy Korda Andor mentelmi joga ez ügyben függesz­tessék fel. Múzsa Gyula: Végy uj panamát! (Zaj a baloldalon.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Vlád Aurél: T. ház! Bátor vagyok egészen röviden nyilatkozni azokra az érvekre, a melyeket Baloghy Ernő képviselő ur, a mentelmi bizottság előadója az imént Bene István mentelmi ügyének tárgyalása alkalmával ebben a tekintetben fel­hozott. A képviselő ur azt mondta, hogy a men­telmi bizottság három kérdést tartozik vizsgálni : először, hogy illetékes hatóságtól érkezett-e a mentelmi jog felfüggesztésének kérése, másodszor vájjon büntetendő cselekményt képez-e az a cselekmény, a melyért a mentelmi jog felfüggesz­tését kérik és harmadszor, van-e összefüggés a képviselő ténykedése és az illető cselekmény közt. Ez igy van, csakhogy minő szempontból tar­tozik ezt a három kérdést a mentelmi bizottság vizsgálat alá venni ? Abból a szempontból, hogy zaklatás esete fenforog-e vagy nem ? A mikor nem illetékes hatóság kéri a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését, kétségtelen, hogy zakla­tás esete forog fenn. Ha az a cselekmény, a melyért a képviselő mentelmi jogának felfüggesztését ké­rik, nem képez bűncselekményt, szinte világos, hogy zaklatás esete forog fenn. Végül, ha egyáltalán semmiféle összefüggés nincs a képviselő cselek­ménye és az illető bűncselekmény között, szintén világos a zaklatás esete. Hiszen ha az én mentelmi jogom felfüggesztését kérik azért, mert a muszka czárt meggyilkoltam és nyilvánvaló, hogy ez nem áll, világos, hogy a zaklatás fenforog. De most olyan dolgokról van szó, a melyek köztudomásúak, hiszen az összes hírlapokban meg­jelent, hogy a sértettet megverte, kalapját össze­tépte. Itt tehát nem lehet azt mondani, hogy zak­latás esete forog fenn. Már pedig a képviselőház csak akkor tagadhatja meg a mentelmi jog fel­függesztését, ha zaklatás esete forog fenn. Köz­tudomású, hogy Korda Andor orsz. képviselő el­követte ezt a cselekményt, mentelmi jogának fel­függesztését tehát megtagadni nem lehet. Epén abban volna a mentelmi jog sérelme, ha vizs­gálatot és nyomozást folytattak volna ellene a nélkül, hogy mentelmi joga felfüggesztetett volna. önök azt mondják, hogy a bíróság dolga hatá­rozni. Természetes, ebben az esetben is a bíróság dolga határozni a felett, hogy ki a bűnös és ki nem, és van-e bűncselekmény vagy nincs. Ennél az oknál fogva hivatkozva arra, hogy a képviselőház csak az imént hasonló esetben már elhatározta a kép­viselő mentelmi jogának felfüggesztését, indítvá­nyozom, hogy eltérőleg a mentelmi bizottság javaslatától, Korda Andor képviselő mentelmi joga a jelen esetben függesztessék fel. (Helyeslés.) Kálosi József: Vlád Aurél t. képviselőtársam egészen más irányba akarja terelni a dolgot, mint a hol az van. A tény az, — és ezt ő sem tagad­hatja, hisz mindnyájan tudjuk, mert elemi kér­dés — hogy már a főügyésznek is kötelessége lett volna megvizsgálni, vájjon fel van-e szerelve kel­lőleg az a bejelentés, a mely ideérkezett ? Elnézték a dolgot és a mentelmi bizottság látván azt, hogy ebben az ügyben vizsgálat van elrendelve két másik egyén ellen, nem lát semmi alapot sem arra, hogy Korda Andort miért kérik ki, mikor semmi adat nincsen arra, hogy ő is befolyt volna. A mentelmi bizottság csak azért nem függeszti fel a jelen eset­ben a képviselő mentelmi jogát, mert azok az iratok, a melyeknek meg kell lenniök a biróságnál, mert már a nyomozat lefolyt, a vizsgálat pedig folyik, nincsenek csatolva. Ez pongyolaság a biróság részéről, a képviselőház határozata j^edig csak azt jelenti, hogy ily körülmények között a ház nincsen abban a helyzetben, hogy pozitivitással megalkothassa arról véleményét, forog-e fenn zaklatás vagy nem ? Az újságokra, a köztudomásra való hivatkozás nem pótolhatja ezt a hiányt, ennélfogva nem látok semmi bajt abban, ha az iratok visszaküldőinek. Pótolhatók azok, s ha ez megtörtént, akkor a ház újból fog határozni. Az előadó ur javaslatát pártolom. (Helyeslés.) Elnök: Szólni senki sem kivan. A vitát bezárom. A szavazás előtt szó illeti még az előadó urat. Az előadó ur azonban nem kivan a szólás jogával élni. Következik a szavazás. A mentelmi bizottság javaslatával szemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom