Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-316

íll! 316. országos ülés 1908 május 6-án, szerdán. ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik napirend szerint az indítvány- és az interpellácziőskönyvek felolvasása. Fölkérem Hammersberg László jegyző urat, sziveskedjék az inditvány- és interpelláczióskönyveket felolvasni. Hammersberg László jegyző: Tisztelettel jelentem, hogy az inditványkönyvben ujabb bejegyzés nincs. Az interpelláczióskönyvben sincsen ujabb bejegyzés, azonban a legutóbbi interpelláeziós napon halasztást kértek és nyertek interpelláczióik előterjesztésére : Bozóky Árpád a kresztelováczi magyar iskola bezáratása miatt a magyar királyi kormányhoz és Mezőfi Vi'mos az általános egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényjavaslat haladéktalan előterjesztése tárgyában a belügyminiszterhez. Elnök : Egyszersmind újra bejelentem a képviselőháznak, hogy a mai ülés interpellácziókra szánt idő elején fog felelni a belügyminiszter ur báró Bánffy Dezső interpellácziójára a soproni nyelvhasználat iránti rendelet tárgyában. Javaslom a t. háznak, hogy az interpelláoziókra fél két órakor térjünk át. Méltóztatik ezen javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igin!) Ha igen, akkor ilyen értelemben mondom ki a határozatot. Következik a mentelmi bizottság jelentése Oncu Miklós, Goldis László, Suciu János és Pop Cs. István országgyűlési képviselők mentelmi ügyében. (írom. 769.) Szólásra ki következik ? Gr. Thorotzkai Miklós Jegyző: Kálosi József! Kálosi József : T. ház ! Nem frázisképen mondom, hanem lelki szükségből, hogy nem szólaltam volna fel ebben az irányban, ha tegnap e mentelmi ügyből kifolyólag a nemzetiségi párt egyes tagjai (Felkiáltások a baloldalon : Nincsen olyan !) ... a magukat nemzetiségi pártnak nevező egyének közül többen (Felkiáltások a baloldalon: Ez már más!) a legnagyobb vehemencziával, mondhatnám, a tények legvakmerőbb elferdítésével nem állottak volna elő abban a hiszemben, hogy talán nem fog akadni ebben a házban senki, a ki megczáfolhatatlan hivatalos adatokkal ki fogja fejteni, megmagyarázni, szemük elébe tárni az ő üzelrnüket. Egyik is, másik olyan beszédre, mint Nagy Dezső képviselőtársam fényes beszéde, csak általánosságban merte azt mondani, hogy frázis, adatokat nem hoz fel, nem ismeri a képviselőház ezt az egész dolgot, a melynek lényege nem egyéb, mint az ő üldöztetésük, az ő alkotmányos jogaik gyakorlásában való megakadályoztatás és kijelentették, hogy ha valaki akad, a ki ilyen ténybeli állitásokat fel tud hozni, köszönettel fogják nyugtázni. Elvárom a t. képviselő uraktól, hogy köszönettel nyugtázzák következő adataimat, a melyek hivatalos, megczáfolhatatlan adatok. A vád az, hogy ezek a t. képviselő urak, névszerint Oncu Miklós, Goldis László, Suciu János és Pop Cs. István folyó évi február hó 16-án Aradon hatósági bejelentés és engedély, valamint kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályok hiányában egyesületet alapítottak, klubot, irodát, a melynek vezetőjévé stante pede megválasztották és pedig elnökké Oncu Miklóst, titkárrá Suciu Jánost, pénztárnokká Goldis Lászlót, ellenőrré Pop Cs. Istvánt. Ök azt mondják, hogy a mélyen t. belügyminiszter ur több más kérdésre és egy körülbelül per analógiám idetartozó és ezt megvilágító kérdésben kijelentette, hogy a kormánynak semmi szava nincs az ellen, hogy politikai egyesületek alakuljanak szabályok megerősítése nélkül, vagyis hogy nem szükséges az alapszabályok bemutatása és azoknak helybenhagyása. Ha szükségesnek látja, akkor a mélyen t. belügyminiszter ur majd illetékesen megmagyarázza, hogy nem ezekre, hanem egész más vonatkozású és más czélzatu egyesületeknek a keletkezésére vonatkozólag állította ezt, a mint hogy általában nem is mondhatja ezt mindaddig, a mig a törvény eltörölve nincs, mert legjobban a belügyminiszter ur tudja, — tudják önök is, csak nem akarják elismerni — hogy létezik, hatályában fenn van tartva az 1898. évi február hó 26-án 1136. belügyminiszteri elnöki szám alatt kibocsátott rendelet a szabályszerűen meg nem alakított egyletekről. Már most azt mondják önök, hogy ez politikai egyesület és furcsa tenne, ha a politikai egyesületek kormányhatósági felügyelet alatt állanának, ha azoknak szabályait megerősítés végett fel kellene terjeszteni a kormányhoz. Ez a veszélyes pont és következik az, a mire Maniu t. képviselő ur azt mondotta, hogy kíváncsi az adatokra. Előre kell bocsátanom, hogy mikor az a híres memorandum-per, hazaárulási-per — igen, ez itéletileg ki van mondva — bevégződött, akkor megijedtek a t. román urak. Pop Cs. István : Nem ijedünk meg soha ! Kálosi József: Majd rájövünk erre. Ne feledje el Pop Cs. képviselő ur ezt a szót,hogy : nem ijedünk meg soha. Mikor a inemorandum-per bevégződött, akkor sikerült egyes uraknak elbújni és magukat letagadással kivonni a perből. Pop Gs. István : Nem igaz, mert mind bezárták őket! Kálosi József: Néhányan elbújtak a sötétbe. Maniu Gyula : Igen, Szegeden a börtönbe! Kálosi József: Kis idő múlva, mikor kegyelmet kapott az egyilí főintéző, lélekzethez jutottak, mert bizonyos irányváltoztatást gondolva bizonyos felsőbb helyről, azt félremagyarázták és azt gondolták, hogy ez bátorítás. A kormány erélyes intézkedéseivel szemben azonban nyíltan még sem mertek napvilágra jönni, összejöttek hát nagy titokban 1895. november 28-án Nagyszebenben és ott egymásnak adott eskü alatt titokban elhatározták, hogy fentartják a memorandum-perben inkriminált álláspontjukat ezutánra is, hogy titokban tagokat gyűjtenek, klubokat alapítanak. Elhatározták, hogy mindent megtesznek a végett, hogy programmjuk érvényesüljön. A minisztérium tudomására jővén, hogy ott állandóan ilyen hazafia tlan irányban konventikulumok tartatnak, a magyar királyi belügy-