Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

340 325. országos ülés 1908 május 16-án, szombaton. megszigorítását, (Helyeslés.) mert azt tartom, hogy a törvény és a szokás nálunk erre nem fektetett elég súlyt, (Igaz! Ugy van!) és hogy nagy hiba az, hogy igen sokan ülnek a képviselőtestületben, a kiknek érdekbeli összeütközésük lehet. Még a fiumei kérdésről akarok szólni. (Halljuk! Halljuk!) Zanella t. képviselő ur igen hazafias szellemben nyilatkozott tegnap a fiumei olaszok nevében, a mit nagy örömmel hallottam én is, és hallott, azt hiszem, az egész tisztelt ház. (Igaz! Ugy van!) Én egyáltalában Fiúméban az olaszság erősítését tartom a helyes politikának. (Élénk helyeslés !) Azt hiszem, hogyha az olaszságot gyengitjük, akkor nem olyan elem fogja ott a teret elfoglalni, a mely hozzánk közelebb áll, mint az olasz. Ebből a szempontból nézem a rendőrségnek az államosítását is. Én nem tartom czélirányosnak és helyesnek, hogy most a fiumei rendőrséget államosítsuk. Zanella t. képviselő ur azon jogi felfogását, a melylyel azt magyarázta, hogy tulajdonkép törvényes joga sem volna a magyar államnak ehhez, nem osztom. Feltétlenül volna joga hozzá, mert törvénynyel mindenhez van joga, a mit törvény nem korlátoz. De midőn Kmety t. képviselő ur kijelenti, hogy elvi ellensége az államosításnak még azon városokban is, a hol az illető városok maguk kívánják az államosítást, viszont be akarja abba a magyar városba hozni, a mely nem kívánja, akkor én ezt a logikát nem tartom egészen helytállónak. (Derültség !) Kmety Károly: Kivételes viszonyok vannak ott! (Zaj.) Elnök : Csendet kérek. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Ha áll az az okoskodása, hogy lehet jó rendőrséget autonómia keretében is felállítani, akkor ez a tétel áll Fiúméra nézve is és akkor törekedjünk azt elérni, hogy a fiumei rendőrség czéljának megfeleljen, de ne koczkáztassuk azt, hogy az az ügy fiumei kérdéssé fejlődjék. B. Thoroczkay Viktor: Fel is van függesztve, nincs is ott rendőrség. Elnök: Csendet kérek. Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Végül Bozóky Árpád t. képviselő urnak határozati javaslataira kívánok nyilatkozni. 0 először azt mondja, hogy a szolgabírói állások szüntettessenek meg. Bocsánatot kérek, ez óriási hiba volna és én igen kérem, ne méltóztassanak engem erre utasítani. (Derültség. Felkiáltások. Nem utasítjuk!) Bozóky t. képviselő ur, ugy látom, Magyarországot nem ismeri, csak az Alföldet. Az Alföldön csakugyan vannak olyan nagyközségek, hogy ott elképzelhető az a megoldás, hogy a nagyközség vigye az egész adminisztráczió terhét; de Magyarország egyéb részében csak a községekre bizni az egész közigazgatást és a közbenső fórumot elkerülni teljesen lehetetlen állapot volna. A másik javaslat, a melyet beadott, az, hogy töröltessék el az önálló puszták pótadőkedvezménye. Mezöfi Vilmos: Ugy van! Ugy van! Ezt el kell törölni. (Zaj.) Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: Vette volna magának a fáradságot a képviselő ur, hogy elolvassa az adótörvényjavaslatot, a melyet oly keményen elitéi . . . (Zaj.) Elnök : Csendet kérek! Gr. Andrássy Gyula belügyminiszter: . . . akkor látta volna, hogy az ott már el van törölve. (Derültség. Zaj. Közbeszólások.) Az mindegy, hogy hol, a fő dolog, hogy megtörtónt. Másik javaslata az, (Halljuk!) hogy a pusztáknak a községekhez való csatolása kérdésében csak a törvényhozás intézkedhessek. Ez oly kicsi kérdés, annyira a lokális helyzettől függ, hogy ezt a törvényhozás elé hozni teljesen lehetetlen dolog. Ennek a törvényhozásnak ugy is annyi munkája van, hogy tul van halmozva. Ilyen kicsiségeket ne hozzunk ide, a hol azok minden érdek nélkül intéztetnek el; itt senki sem figyel arra, itt könnyebben lehet keresztülcsusztalni bármit, mint a hatóságoknál, a melyek felelősek az eljárásért. Ki érdeklődik a kéjiviselők közül, ki képes magának véleményt formálni az iránt, hogy egy megyében az önálló puszta valamelyik községhez csatolandó-e, igen, vagy nem? A mihez pedig nem ért egy testület, azt nem kell elébe hozni. (Helyeslés. Halljuk! Halljuk!) A községi és körorvosi fizetések rendezésére nézve voltam bátor jelenteni, hogy ez meg fog történni. Most bátor vagyok ehhez hozzácsatolni, hogy 0 felsége már el is fogadta a javaslatot és abban a helyzetben vagyok, hogy azt egy-két nap múlva előterjeszthessem. (Elénk helyeslés.) Ezek alapján tehát kérem a t. házat, hogy a határozati javaslatok visszautasítása mellett méltóztassék a költségvetést elfogadni. (Hosszantartó élénk helyeslés és taps.) Elnök: Szavazás előtt szó illeti az előadó urat. Az előadó ur nem kivan a szólás jogával élni. Szó illeti még Mezőfi Yilmos képviselő urat, a ki határozati javaslatot nyújtott be, a melyen tizen vannak aláírva. így tehát a zárszó joga őt megilleti. (Az elnöki széket Rakovszky István foglalja el.) Mezőfi Vilmos: T. ház! Szerény felszólalásomra az igen tisztelt belügyminiszter ur kegyes volt kimerítően válaszolni. A mit az egyesülési és gyülekezési jog törvényes szabályozása dolgában mondott, azt én egész terjedelmében akczeptálom, a mennyiben ugy érthetem azt, hogy nem akarja most kodifikálni az egyesülési és gyülekezési jogot, hanem rá akarja ezt bizni az általános és titkos