Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-317

317. országos ülés 1908 május 7-én, csütörtökön. 91 tényleges sikereit hangoztassa és emlegesse ; ámde méltóztassanak körülnézni, és azt fogják látni, hogy idebenn az országban egy szervezett sajtóakczió nap-nap mellett eláraszt bennünket imparlamentáris epithetonjainak egész sorozatával, hirdeti rólunk, hogy nap-nap mellett úgyszólván csak abból élünk, hogy a hazát és elveinket eláruljuk, hirdetik és el akarják hitetni a magyar olvasó közönséggel, hogy mi semmit sem tettünk, Hoffmann Ottó: Az igazat irják! (Zaj balfelöl). Gr. Batthyány Tivadar: T. képviselőtársam engedje meg, hogy azt feleljem : hasonlítsa össze a legutóbbi másfél évből az ellenzéki sajtót a koalicziós sajtóval, és nézze meg mindkettő hangját és nézze meg, hogy hol van több igazság. Szatmári Mór : Az összehasonlítás is sért bennünket ! Gr. Batthyány Tivadar: Eléggé el vagyok foglalva, de mégis egy ideig azzal foglalkoztam, hogy elővettem az ellenzéki sajtónak egyes állításait ; a melyekről én pozitive tudtam, hogy nem igazak, és vártam, a mig abban, vagy más lapban az idők során konstatálva lesz, hogy az illető lapnak nem volt igaza. Ezt a gyűjteményt én ki akartam adni »Valótlan állítások* czim alatt. Néhány hónapon át gyűjteményem annyira felszaporodott, annyira megundorodtam attól a sok valótlanságtól, a mit ellenünk írtak, hogy tűzbe dobtam az egészet, és azt mondtam, nem mételyezem meg a magyar közvéleményt azzal, hogy ezt kiadjam. Ezt válaszolom Hoffmann Ottó t. képviselőtársam közbeszólására. Kernelem, hogy többször szerencséltetnek meg közbeszólásokkal; előre is kijelenthetem, hogy kész örömmel állok elébök. Ezen két év alatt a parlamentet foglalkoztatta négy obstrukcziószerű vita, a mely hónapokat és hónapokat vett el a mi működésünktől. És ennek daczára, ha visszatekintünk a történtekre, konstatálnom kell és el kell ismernie mindenkinek, akár támogatja ezt a kormányt, akár nem, hogy ezen rövid időn belül a fontos alkotások nagy sorát létesítettük, a melyet ám hasonlítsunk össze az ujabban igen gyakran visszakívánt Tisza-féle rezsimmel! Am nézzék meg, hogy különösen a kis egzisztencziák, a kereső nép érdekében mit tett ez a kormány és mit tettek az előző kormányok. Mindenki konstatálni fogja, ha nem is benn a házban, de künn a folyosón, vagy künn az életben, hogy ilyen rövid idő alatt, ilyen nehéz viszonyok között ennyit egy kormány sem tett. [ (Ugy van ! ügy van ! a baloldalon.) Itt van az iparfejlesztési törvény; megkezdettük az adóreformot, egyelőre a II. osztályú keresetadónak általunk évek során át követelt csökkentésével; megalkottunk egy olyan törvényt, a minőről a Tisza-kormány alatt álmodni sem mertek, a vasutasok szolgálati pragmatikáját, a melyben ha semmi mnás em lenne, mint azok az üdvös _ intézkedések, a melyek biztosítják az ő polgári jogaik szabad gyakorlatát. . . Hiába nevet Supiló képviselő ur, mert ha az a pragmatika nem lenne, akkor, higyje el nekem, az a 120.000 magyar vasutas választó nem szavazhatna ugy, a hogy szavazni akar. Legyen nyugodt t. képviselőtársam ! Ugron Gábor : Ö nem lesz nyugodt! Nyugodtnak lenni nem keresete ! Gr. Batthyány Tivadar: Utalok a tanítók fizetésrendezésére. Igaz ugyan, hogy bizonyos oldalon ugy állították fel a tézist, mintha felfordulna az ország, ha ebből a törvényjavaslatból törvény lesz. Én ugy látom, hogy tényleg senkinek sem fáj az a törvény a gyakorlatban, ellenben ezer és ezer tanító egzisztencziája van általa biztosítva.. (Igaz! Ugy van! a baloldalon.) v

' '*• A mi nagy ellenségeink, a nemzetközi szocziáldemokraták mennyit szidtak bennünket! Hogy támogatták a darabont-kormányt ellenünk! És mi megfizettük az ő ellenségeskedésüket azzal, hogy megalkottuk a betegsegélyező és balesetbiztosító törvényt, a melynél elmentünk az engedékenység legvégső határáig, a midőn a paritást felállítottuk. Erre nézve van egy tiszteletteljes kérésem a miniszter úrhoz. Azt a jogot, a melyet a munkásság összessége kapott . . . (Zaj.) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Gr. Batthyány Tivadar: ... nagyobb helyeken a nemzetközi szocziáldemokráczia egészen a maga javára igyekszik kizsákmányolni. (Igaz I Ugy van !) Az egész vonalon, különösen a nagyobb helyeken, a hol a szervezeteik erősebbek, arra törekszenek ugyanis — és eredménynyel — hogy ezekben a hivatalokban, már t. i. ott, a hol ők alkalmazzák az embereket, a kvalifikáczió első feltétele a szocziáldemokrataság legyen. Megalkottuk azt a törvényt a paritás elve alapján, és én elvárom a kormánytól, hogy e törvény igazságos végrehajtásáról gondoskodjék. (Helyeslés.) ; . < ! ''-'. Szatmári Mór : A baj az, hogy a munkaadók nem mennek oda. Gr. Batthyány Tivadar : Ez is baj, és a munkaadóknak ez az eljárása nagyon ;.. megrovandó. Meg is fogják keserülni, hogy nem törődnek ezzel az intézménynyel. Én azonban nemcsak erre hivatkozom, hanem appeUálok a nemzetközi szocziáldemokraták vezetőinek méltányosságára, és azt mondom, hogy ha tőlünk méltányosságot kivannak és várnak, akkor ott, a hol most első ízben nyilvánosan módjuk van rá, mutassák meg, miben áll az a nagy jogegyenlőség, a'melyet ^hirdetnek és ne csak saját embereiket alkalmazzák az egész vonalon, hanem legyen helye a balesetbiztositóban és a betegsegélyzőben a hazafiasán gondolkozó munkásoknak is. Ma még hála Isten a hazafias munkásság van óriási többségben és remélem, hogy a helyzet e tekintetben csak javulni fog. De a hiba ott van, hogy ezek a hazafias munkások, épen ugy, mint a munkaadók, többségük^ ellenére, nem" érvényesülhetnek, azért, mert a szervezett erővel szemben ők szervezetlenek. ' ' ' ' ' : ' • ' ; ; ' Utalok továbbá, t. ház arra, hogy ez a kormányzat alkotta meg a munkáslakások ópitkezé12*