Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-316
84 316. országos ülés 1908 május 6-án, szerdán. jog sorsa iránt, s a kik ilyen egyetemes egyhangúsággal hagyják itt a képviselőház tanácskozó termét akkor, a mikor tudják, hogy az általános választói jog kérdése kerül napirendre, ezek a t. képviselő urak csalódnak, ha azt hiszik, hogy azzal, ha itt hagyják az üléstermet és a folyosóra távoznak, ezt a választói jogot eltemetik. Olyanok ők, mint a strucczmadár, a mely az üldöző elől a homokba dugja a fejét, abban a hitben, hogy, mert ő nem lát, őt sem fogják látni. Ezek a t. képviselő urak nem akarják látni az általános választói jogot, félnek tőle és azt hiszik, ha emlegetése elől elmenekülnek, ezzel az általános választói jogot is eltemették. Nagy György: Fáznak az uj választástól! Mezőfi Vilmos : Én azonban biztositani merem azokat a t. képviselő urakat és a t. kormányt, hogy nagyon csalódnak, ha abban a hitben vannak, hogy az általános választói jogot Magyarországon ma már el lehet temetni. Nem akarok hivatkozni azokra a különböző munkáspártok által hangoztatott fenyegetésekre, hogy Péter és Pál napján általános munkabeszüntetéssel fogják a kormányt kényszeríteni, hogy e törvényjavaslatot előterjeszsze. Nem akarok hivatkozni a munkások izgatott lelki áUapotára, mely okozza, hogy hétrőlhétre a népgyűlések százait tartják meg Magyarországon és követelik az általános választói jogot. De hivatkozom arra, hogy az intelligens polgárság is érzi tudja és látja, hogy ez a mai helyzet, a nagy tömegek nyomorusága rosszabb és szörnyűbb lesz, ha az általános választói jogról szóló törvényjavaslatot a kormány minél előbb be nem nyújtja, ugy, hogy e kérdés többé el nem temethető, el nem altatható ; e követelés ki fog törni, akármiként szeretnék elHitelesitették; Simkó József s. k. naplóbirálá-bi temetni és kényszeríteni fogja a kormányt, hogy a javaslatot benyújtsa. Én kijelentem, hogy, a menynyiben a belügyminiszter ur határozott kijelentést nem tesz és interpellácziómra választ nem ád, hétről-hétre meg fogom ujitani ezt az interpellácziót, nem törődve azzal, hogy a képviselők nagy többsége távollétével tündököl akkor, a mikor üyen fontos kérdés van szőnyegen. A belügyminiszter úrhoz intézett interpelláczióm igy hangzik (felolvassa) : »Interpelláczió az általános egyenlő és titkos választójog beterjesztése tárgyában a belügyminiszter úrhoz. 1. Mivel indokolja a belügyminiszter ur azt a mulasztást, hogy, bár két esztendő telt el a trónbeszédben foglalt amaz Ígéret óta, hogy a kormánynak legsürgősebb feladatává tétetik az általános egyenlő és titkos választójogról szóló törvényjavaslat benyujtá törvényjavaslat még mindig nem fekszik a ház asztalán? 2. Emlékezik-e még a belügyminiszter ur több izben tett amaz Ígéreteire, hogy a választói jogról szóló törvényjavaslatot sürgősen elkészíti és időmulasztás nélkül a közvélemény ítélőszéke elé bocsátja, illetve a képviselőháznak beterjeszti? 3. Mindezeket figyelembe véve, hajlandó-e most már a belügyminiszter ur minden időmulasztás, huzás-halasztás mellőzésével már a legközelebbi napokban az általános egyenlő és titkos választói jogról szóló törvényjavaslatot az országgyűlés elő terjeszteni?« (Helyeslés a középen.) Elnök: Az interpelláczió kiadatik a belügyminiszter urnak. Az ülést bezárom. (Az ülés délután 2 óra 35 perczkor végződik.) Ábrahám Dezső s. k. zottsági tagok.
