Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-315

315. országos ülés 1901 vagy gyülekezés történt megfelelő engedély nélkül, a mikor arról van szó, hogy valakit azért vonnak felelősségre, mert alkotmányjogi legfőbb jogosítványát gyakorolta, esetleg polieziális intézkedések figyelmen kivül hagyásával, akkor azt hiszem, hogy ennek a fontos bizottságnak legelsősorban az a kötelessége, hogy a maga egészében tárja a tényállást a ház elé, és szorgosan vizsgálja meg, vájjon a közigazgatási hatóság eljárása a fontos alkotmányjogi kérdés körül nem bir-e a zaklatás vagy üldözés jellegével. Elvártuk volna, hogy a mentelmi bizottság e fontos kérdésben előadta volna nemcsak a kapitányság megkeresését, de egyszersmind azt is, hogy mily tényállás alapján történt az illető nyomozat egyfelől, másfelől mi az illető uraknak védelme, a kiknek mentelmi jogát felfüggesztetni kéri, mert kizárólag csak e két álláspont egymás mellé helyezése által jöhet tisztába a képviselőház és a képviselőház minden egyes tagja azzal, hogy tényleg a jelen kérdésben, a mely felett oly könnyedén akar átsiklani a bizottság, a legfontosabb alkotmányjogi kérdés kerül felszinre és a legfontosabb alkotmányjogi kérdésben kell o háznak szuverén jogkörében Ítéletet, határozatot hoznia. Minthogy a t. előadó ur ezt nem tette meg, bátor leszek én előadni a tényállást ugy, a mint van, és bátor leszek előadni azt az álláspontot, a melyet mi és azok a képviselők foglalnak el, a kiknek mentelmi jogát felfüggeszteni kérik. A tényállás az, hogy az országgyűlési nemzetiségi párt megalakulván, országos politikai szervezetet határozott el. Ez országgyűlési nemzetiségi pártnak beltagja minden egyes képviselő, a ki e párthoz tartozik; rendes tagja és kültagja, pártoló tagja mindenki, a ki az országgyűlési nemzetiségi párt politikai elveit vallja és mindenki, a ki el van tökélve azokért a czélokért küzdeni, a melyek e pártot vezérlik. E nemzetiségi párt, a melynek mi tagjai vagyunk, az országos szervezést elrendelvén, annak végrehajtására, keresztülvitelére a saját kebeléből albizottságot küldött ki. Ennek a szervező albizottságnak tagjai: Oncu Miklós, Goldis László, Suciu János és Pop Cs. István képviselő urak, kik történetesen valamennyien Aradon lakván, a szervezés székhelyéül Aradot jelöltük ki, megbízatván az albizottság, hogy a párt országos szervezetét Aradon a mi felügyeletünk mellett és rendelkezésünk szerint végrehajtsák és teljesítsék. Ennek következtében Aradon az illető képviselő urak, kik a bizottság tagjai, pártirodát állítottak fel és párthelyiséget béreltek. Ez a való és semmi tekintetben el nem ferdített és el nem ferdíthető tényállás. Most már kérdem én, létezik-e ebben az országban vagy ezen a világon politikai párt, a mely meg nem teszi, a mit mi megtettünk ? Kérdem, lehetséges-e emberileg, hogy létezzék egy politikai párt a nélkül, hogy a maga elveit igyekezzék a közmeggyőződésbe átvinni, és azt a politikai meggyőződést, a melyen az egész párt alapul, S május 5-én, kedden. 51 egyszersmind egy politikai szervezetbe ne igyekezzék önteni az által, hogy annak a rjártnak a ténykedése, működése fegyelmezett, alkotmányos és egyszersmind a czélnak megfelelő legyen ? Kétségtelen tehát, hogy itt egy politikai pártnak országos szervezéséről van szó. Már most kérdés, hogy alkotmányjogilag és jogdoktrinailag szükséges-e, hogy egy pártnak országos szervezése czéljából kormányhatóságilag jóváhagyott alapszabályai legyenek % Mezőfi Vilmos : A belügyminiszter kimondta, hogy nem kell! Maniu Gyula: Lehet-e kétség a felett, hogy egy alkotmányos országban, hol a közélet vezetése a pártok alakulásán alapul, egy ilyen pártalakuláshoz, egy pártnak ilyen országos szervezéséhez kormány hatalmi jóváhagyás legyen szükséges ? Jogdoktrinailag teljességgel lehetetlen. De nem is szükséges és a mentelmi bizottságnak sem volt szüksége arra, hogy nem tudom milyen nagy jogdoktrinai elmélkedésbe bocsátkozzék, mert előtte feküdt a belügyminiszternek 2240/1906. szám alatt kibocsátott rendelete, melyben ki van mondva, hogy politikai pártok országos szervezése kormányhatósági engedélyhez kötve nincs. Mezó'fi Vilmos: Itt is kijelentette Andrássy! Maniu Gyula: Megvan tehát a rendelet, mely e tekintetben minden kétségen felül álló jogi elvet fodroz és a közéletben keresztül is visz. De ne tessék azt gondolni, hogy talán azóta megváltozott a helyzet. Méltóztassék visszaemlékezni Andrássy Gyula belügyminiszter urnak 1907 Julius 12-én mondott beszédére, melyet Búza Barna interpellácziójára adott, mikor Búza Barna azt kérte, hogy az országos szocziáldemokrata párt felett a kormány bizonyos ingerencziát gyakoroljon, annak pénzkezelését ellenőrizze és utána nézzen, vájjon helyesen és jogosan járt-e el a szocziáldemokrata párt akkor, mikor szervezkedik, ugy hogy szervezete valóságos, az ország ügyeire csaknem elhatározó hatalmat képvisel. Akkor a belügyminiszter ur nagyon helyesen — nem ezen rendeletre támaszkodva, melyet egy ember bocsátott ki és a melyet meg lehet változtatni — támaszkodva a józan észre, az alkotmányos élet fejlődésére és minden nemzetnél és alkotmányos országban megállapodott gyakorlatra kimondta, hogy ha akarna is Búza Barna kedve szerint eljárni, ezt nem teheti, mert a szocziáldemokrata párt egy pohtikai párt, tehát annak belső ügyeibe ő bele nem avatkozhatik, mert ha ő bele fog avatkozni — ezek voltak szavai — annak a pártnak mostani dolgaiba és ha ő bizonyos belügyminiszteri ingerencziát fog gyakorolni azon párt felett, akkor majd jönni fog egy másik kormány, a mely az ő pártját vagy az önökét fogja befolyásolni, avagy ellenőrizni kivánni. Akkor tehát a belügyminiszter ur arra az álláspontra helyezkedett, a melyet Mihályi Tivadar t. barátom és elnökünk volt szives kifejteni. Mikor ilyen nagyfontosságú, nagy horderejű kérdés kerül felszinre, megengedhető-e az, hogy