Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-315

40 315. országos ülés íí függés kimutattassék, illetőleg a valószínűsítés megtörténjék, a járásbíróság elé tartozó büntetőügyekben is eleget lehet tenni. (TJgy van!) Hogy hogyan valószínűsíti a feljelentő, az az ő dolga, azzal nem törődöm. Mivel azonban ismerem ezt a Böszörményi-féle jelentést és tudom, hogy azon sarkallik itt az egész mentelmi jog, megkívánom, hogy ez a valószínűsítés a járásbíróság elé tartozó bűncselekményeknél is meglegyen. Ha igaza lenne a t. előttem szóló képviselő urnak, akkor a mentelmi jog felfüggesztéséhez nem kellene más, mint egy jól megfogalmazott büntető feljelentés . . . Nagy Sándor: És a törvényes megkeresés ! Baloghy Ernő előadó : ... és a törvényes megkeresés és az illető képviselőt azonnal ki kellene adni. így a képviselőház valamennyi tagját, minisztereket, egyszerű országgyűlési képviselőket bármikor odaidéztethetem az ország bármelyik járásbírósága elé. Nem kell mást mondanom, hogy példaval éljek, mint egy jól megfogalmazott feljelentésben azt, hogy az igazságügyminiszter ur engem ekkor meg ekkor Trencsénben, ezekkel, meg ezekkel a kifejezésekkel becsületemben megsértett. Ennek alapján az igazságügyminiszter urat kiadja a ház, (Zaj.) és az igazságügyminiszter urnak el kell jönnie Trencsénbe velem tárgyalni. Ugyanezt másnap, ha passzióm van, megteszem a miniszterelnök úrral, azután a kereskedelmi miniszter úrral, és mindazokkal, a kikkel ezt megtenni kedvem van. (Zaj.) Azt mondja Vlád képviselő ur, hogy ezáltal privilégiumot adunk a képviselőnek. Nem adunk semmiféle privilégiumot, csak egyszerűen következetesek maradunk ahhoz a kardinális elvhez, a mely a mentelmi kérdések elbírálásánál megköveteli a cselekmény és a képviselő ténykedése közötti okozati összefüggés igazolását és annak valószínűsítését, hogy e cselekményt a képviselő tényleg elkövette-e. Nem látván szükségét, hogy a törvényszék előtt és a járásbíróság előtt folyó bűnügyekre nézve e részben különbséget tegyünk, tisztelettel kérem a t. házat, méltóztassék a mentelmi bizottság jelentését elfogadni, s a nevezett képviselő ur mentelmi jogát a jelen esetben fel nem függeszteni és már csak azért sern, mert nem tartanám helyesnek, ha a ház e tekintetben követett gyakorlatát egyik najjról a másikra megváltoztatná. (Nincs gyakorlat !) Nagyon jól tudom, hogy a képviselőház esetenként tárgyalja a mentelmi ügyeket és teljesen szuverénül határozhat, azonban nagyon helyesnek találnám, ha a képviselőház eddig követett gyakorlatához ragaszkodnék. Azért is ajánlom elfogadásra a mentelmi bizottság javaslatát. Elnök: Az előadó ur előterjesztésére meg kell jegyeznem, hogy mentelmi ügyekben nem szoktunk hivatkozni az eddigi gyakorlatra, mert a képviselőház mindig esetről-esetre határoz. (Helyeslés.) T. ház ! A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a szavazás. A mentelmi bizottság javaslatával szemben 8 május 5-én, kedden. elleninditványt nyújtott be Vlád Aurél és eüeninditványt nyújtott be dr. Fenyvesi Soma. Mindkettő azt indítványozza, hogy Bene István képviselő ur mentelmi joga a jelen esetben függesztessék fel. Fenyvesi Soma: Miután indítványom majdnem szószerint azonos Vlád Aurél képviselő ur indítványával, azt ezennel visszavonom. Elnök: Fenyvesi képviselő ur visszavonja indítványát. Az előadó javaslatával szemben áll tehát Vlád Aurél képviselő ur elleninditványa. Ha el méltóztatnak fogadni a mentelmi bizottság javaslatát, akkor Vlád Aurél elleninditványát elesettnek fogom nyilvánítani; ha pedig nem méltóztatnak a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, akkor Vlád Aurél képviselő ur elleninditványát fogom elfogadottnak kijelenteni. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni ? (Igen !) Ha igen, akkor kérdem a t. házat: méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, szemben Vlád Aurél képviselő ur indítványával, igen vagy nem ? Kérem azokat, a kik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Kisebbség. A képviselőház nem fogadja el a mentelmi bizottság javaslatát, hanem elfogadja Vlád Aurél képviselő ur elleninditványát. Következik a mentelmi bizottság jelentése Csontos Andor országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 742). Baloghy Ernő előadó: T. ház! Dr. Ladányi Ármin budapesti ügyvéd feljelentést adott be a budapesti büntető járásbíróság előtt Csontos Andor országgy. képviselő ellen, a btk. 261. §-ába ütköző becsületsértés vétsége miatt, melyet nevezett képviselő, a feljelentés szerint, azáltal követett el, hogy a feljelentőhöz intézett és 1907. évi június hó 8-án kelt levelében a következőket irta : »felfuvalkodottan szemtelen hangot visszautasítom*. A budapesti kir. főügyész a budapesti büntető, járásbíróság megkeresésére Csontos Andor orszképviselő mentelmi jogának felfüggesztését kéri, hogy ellene a büntető eljárás lefolytatható legyen. Miután a vád tárgyává tett kifejezésből bűncselekmény tényálladéka, az okozati összefüggés pedig a cselekmény és nevezett képviselő ténykedése között a becsatolt eredeti levéllel megállapíthatónak mutatkozik és a megkeresés illetékes hatóság utján érkezett: a mentelmi bizottság javasolja a képviselőháznak, hogy Csontos Andor országgyűlési képviselő jogát a jelen esetben függeszsze fel. Elnök : Kérdem a t. házat, méltóztatik-e a mentelmi bizottság javaslatát elfogadni, igen vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a mentelmi bizottság jelentése Ajtay Aladár országgyűlési képviselő mentelmi ügyében. (írom. 743). Baloghy Ernő eíőadó: T. ház! A dévai kir. törvényszék megkeresésére a kolozsvári kir főügyész az iránt keresi meg a kéjiviselőházat, hogy Ajtay Aladár képviselőnek, a ki 1907. év április