Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-315

315. országos ülés 1008 májas 5-én, kedden. 39 Vlád Aurél t. képviselő ur előadott, én hivatkozom egyenesen a bűnvádi perrendtartásra, a melynek törvényes intézkedéseivel ellenkezik a mentelmi bizottság állásfoglalása. A j>errendtartás a járásbirósági eljárásról világosan intézkedik. Megmondja azt, hogy nyomozatnak csak rendkívüli és igen sürgős esetekben van helye. Megmondja az 525. §-ban azt is, hogy ezen rendkivül sürgős esetek mire terjeszkedhetnek ki. A törvény helyes magyarázata szerint, valamint az eddigi gyakorlat szerint is az esetben teljesíthet a járásbiróság nyomozati cselekményeket, hogyha a tettes, a terhelt szökésétől, bűnjelek ellopásától vagy eltávolításától, szóval olyan körülményektől keh tartani, a melyek a tárgyalás rendjén már helyreállíthatok nem lesznek. Ha a mentelmi bizottságnak álláspontja fogadtatik el, ez annyit jelentene, hogy mindannyiszor, valahányszor országgyűlési képviselő ellen a járásbiróság előtt feljelentés tétetik, minden egyes esetben nyomozatot kell lefolytatni, tehát hogy ez a kivételes eljárás a kéj)viselő szempontjából általánosítva van. Ez az egyik indok. A másik jogi indok a következő. A büntető perrendtartás ott, a hol a nyomozatról intézkedik, kifejezetten megmondja, hogy a nyomozat czélja azon adatoknak megállapítása, a melyek szükségesek annak eldöntéséhez, hogy vád emeltessék-e, vagy ne emeltessék. A járásbiróság előtti eljárásban oly esetben, a mikor.a főmagánvádló képviseli a vádat, maga a feljelentés egyértelmű a vádemeléssel, ott tehát nyomozatnak már ebből a szempontból sincs sem helye, sem czélja. A harmadik dolog, a mit jogi érvként bátor vagyok felhozni, az, hogy épen a mentelmi bizottságnak ez a már-már általános gyakorlattá vált álláspontja involválja a mentelmi jognak direkt megsértését. Mert feljelentés tétetik, a járásbiróság nyomozást indít, és pedig valaki ellen indítja, mert általánosságban a nyomozatot megindítani nem lehet, tehát nyomozat indítható a feljelentés alapján annak megállapítása iránt, hogy az illető képviselőre nézve büntetendő cselekmény tényálladéka fenforog-e vagy nem, tehát már nyomozat folyamatban van az illető képviselő ellen, mielőtt mentelmi joga felfüggesztetett volna. Ez épen annyit jelent, mint hogyha a törvényszék előtti eljárásban vizsgálatot rendelnének el a képviselő ellen, mielőtt mentelmi joga felfüggesztetett volna. Mert, bocsánatot kérek, a nyomozat és vizsgálat között semmi egyéb különbség nincs, — a tartalmuk ugyanaz — mint csak az, hogy más közeg végzi a nyomozatot és más a vizsgálatot. Én veszedelmesnek tartom a mentelmi jog szempontjából azt a praxist, a melyet a mentelmi bizottság meghonosított, mert ez nem a mentelmi jog megvédésére, hanem annak feladására vezet. (Helyeslés balról.) Ennek következtében kérem a mentelmi bizottságnak javaslatát mellőzni és indítványozom, hogy Bene István képviselőnek mentelmi joga a jelen esetben függesztessék fel. Hammersberg László jegyző: Kálosi József! Kálosi József: Elállók. Elnök : Kíván-e még valaki szólni ? (Nem !) Ha senki sem kíván szólni, a vitát bezárom. Az előadó ur kíván még nyilatkozni. Baloghy Ernő' előadó : T. ház ! Méltóztassanak megengedni, hogy Fenyvesi Soma t. képviselőtársamnak elleninditványára vonatkozólag egynehány észrevételt tegyek. (Halljuk ! Halljuk !) Előrebocsátom, hogy a mentelmi bizottságnak javaslatát a maga egészében föntartom, mert azt helyesnek, indokoltnak, jogilag is indokoltnak tartom. T. ház ! A mentelmi kérdések elbírálásánál a mentelmi jog alaptételeire kell visszamenni, hogy tiszta képét lássuk a dolognak. Tudomásom szerint a mentelmi jog alaptételei azon hires Böszörményi-féle esetben kiadott bizottsági jelentésben vannak lerakva és ezek az alaptételek dirigálják azóta állandóan a mentelmi ügyekben követett gyakorlatot. Ezen jelentésnek három sarkalatos tétele van. Az t. i., hogy a mentelmi jog felfüggesztéséhez szükséges először az, hogy az illető cselekmény a melylyel az illető képviselő vádoltatik, bűncselekmény legyen, vagyis a büntetőtörvények valamely szakaszába ütközzék ; másodszor, hogy illetékes hatóság előtt folyjon az eljárás és illetékes hatóság utján érkezzék a megkeresés, és harmadszor — s ez vonatkozik a jelen esetre — hogy a feljelentés alkalmával az, hogy a bűncselekményt tényleg az illető képviselő követte el, valamilyen módon valószinűsittessék. (ügy van! ügy van! balfelől.) Vagyis mikor ez a mentelmi jog felfüggesztése iránti megkeresés a képviselőházhoz érkezik, akkor ezen jelentés alapján, a mely, mint említettem, bázisul szolgál, valószínűsítve kell lenni az okozati összefüggésnek a cselekmény és a képviselő ténykedése között. Ez kardinális feltétele a mentelmi jog felfüggesztésének. A törvényszék elé tartozó bűncselekményekben minden esetben megköveteljük, — nem tudok ellenkező esetet — hogy a feljelentés a nyomozati iratokkal szereltessék fel, különben a ház egyszerűen visszaküldi és a képviselő mentelmi jogát nem függeszti fel, mert nem látja valószínűsítve a cselekmény és a képviselő ténykedése között az okozati összefüggést. (Zaj.) Fenyvesi Soma: Igen! Ott kell, hogy legyen. Baloghy Ernő előadó: Azt méltóztatik mondani, hogy ott kell, hogy legyen. Nem látom be, miért tegyünk különbséget a törvényszék és a járásbiróság elé tartozó bűnügyek között. Nagy Sándor : A törvény teszi a különbséget! Baloghy Ernő előadó: Nagyon jól tudom, hogy nyomozati eljárás járásbiróság elé tartozó bűncselekményekben vagy nincs, vagy csak kivételes esetekben lehet. Azonban állítom, hogy a mentelmi jogra vonatkozó azon híres jelentés azon kardinális tételének, hogy az okozati össze-