Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-326

3%6. országos ülés 1908 május 18-án, hétfőn. 431 uj erőforrásokat nyitunk meg gazdaközönségünk előtt, akkor egyszersmind olyan uj, rugalmas alakzatokról is kellene gondoskodni, a melyek könnyebben hozzáférhetővé, egészségesebben fel­használhatóvá tehetnék az igy megszervezett személyhitelt. Ezt az alakzatot pedig a mező­gazdasági folyószámla-hitel megteremtésében talá­lom meg. Ezen hitelezési mód, a mely Skócziában már 200 év óta dívik, és a mely az akkori primitív viszonyok daczára is rá tudta nevelni a skót gazdaközönséget ennek a hitelformának használá­sára és élvezésére, a mi gazdaközönségünket is hamar megnyerhetné magának. Lényege abból áll, hogy a személyhitelt ilyen formában kereső gazda odafordul az előbb jellem­zett módon megszervezendő takarékpénztári és hitelszövetkezeti intézmény vidéki enpoziturájá­hoz, — mert hisz az a takarékpénztári intézmény minden vidéken birna takarékpénztárral mely szervét képezné — és bejelentené, hogy ilyenforma személyhitel-igénye van. Az illető vidéki takarék­pénztár azután az ő becslőitől, a kik Skócziában a legmegbízhatóbb emberekből állanak és nobile officiumok alapján kezelik hivatalukat, — jelen­tést kérne arról, hogy milyen hitelt lehetne az illető embernek nyújtani ? És ha az illető két megbízható kezest állí­tana és a kezesek maguk is ellenőriznék, — a mint Fenyvesi barátom helyesen jegyzi meg, — hogy ne rosszabbodjék a hitelt igénylő gazdá­nak hitelereje, ha a központi intézet kellő garancziát látna ekkép ugy a hitelt kereső gazdának, mint kezeseinek anyagi helyzetében, akkor megszavazna számára egy folyószámla­hitelt, a melyet az illető gazda a hitel erejéig az általa kívánt mérvben és módon használ­hatna ki. Ennek a hitelformának az előnye abban rejlik, hogy mig a személyhitel többi alakzata rendszerint fix Összeget nyújt a Intelt kérőnek, akár tudja gyümölcsöztetni az illető mindjárt az egész összeget, akár kénytelen egy részét a ládafiá­ban tartani, addig folyószámlahitel esetén az illető gazda bármikor odafordulhat a hitelinté­zethez, és a legcsekélyebb összegeket is igénybe veheti, a legcsekélyebb összegeket is, a mikor nélkülözheti azokat, visszafizetheti, felesleges kamatpazarlástól pedig mentesül. És a mi a legfőbb előnyét jelenti ennek a hitelformának, pl. a váltóhitel felett, az az, hogy váltóhitelnél lejáratkor az egész összeg válik esedékessé, mig itt, az intézet mindaddig, mig az adósnak és kezeseinek vagyoni viszonyai a hitelmegszavazás időpontjához képest meg nem rosszabbodnak, nem kényszeríti nagy amortiza­czionális kvóta fizetésére az adóst, hanem meg­elégszik a kamat fizetésével, a minek legnagyobb eredménye és előnye abban rejlik, hogy az ilyen hitelt igénybevevő mezőgazda ezen hitelből szár­mazó többletjövedelmét elsősorban is egészség­telen jelzálogkölcsöneinek törlesztésére fordithatja. (Helyeslés.) T. ház! Szavaim végére értem. (Halljuk! Halljuk!) Talán sikerült azokkal az adatokkal, a melyeket felhoztam, rámutatnom, arra, hogy ámbár végtelen szomorú a képe a magyar föld­birtok mai eladósodottságának, egyelőre, a mig kedvezőbb mezőgazdasági és pénzügyi viszonyok be nem állanak, a helyzet radikális orvoslására — ugy, mint a poroszok tervezik — nem gon­dolhatunk, azonban talán nehezebben megköze­lithető módon, de elfogjuk érhetni azt a czélt, a melyre törnünk kell: a mezőgazdasági üzem jövedelmének fokozatos emelését, ezáltal a gazdá­nak felszabadítását az őt lenyűgöző nehéz, drága, bizonytalan terhek alól. Ha sikerül a mezőgazdasági üzemi hitel­nek mindkét ágazatát, uj erőforrásokkal táp­láva, uj ruganyos alakzatokkal gazdagítani, akkor rá fogunk lépni arra az útra, a mely Magyarország mezőgazdaságának fellendüléséhez a legfüggetlenebb magyar társadalmi faktorok­nak, a magyar kis- és középgazdának, a magyar középbirtokosságnak felvirágoztatásához fog ve­zetni. És mert tudom és látom, t. ház, és hosszú tíz esztendőn át tapasztaltuk, hogy Darányi Ignácz földmivelósügyi miniszter ur (Éljenzés.) minden alkalmat megragad, hogy a magyar mezőgazdaság felvirágoztatására törekedjék, abban a reményben, hogy ennek a magyar gazdaközönség nagy nyavalyájának az orvossá­gát is mihamarább meg fogja találni, a költ­ségvetést elfogadom,. (Elénk helyeslés, éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Vertán Endre jegyző : Reök István! (Foly­tonos zaj. Felkiáltások: Öt pereznyi szünetet kérünk.) Reök Iván : T. képviselőház! Előrebocsátom, hogy a t. kormány iránt bizalommal viseltetem és pedig nem csupán taktikai szempontból, poli­tikai pártállásomra való tekintetből, hanem igaz meggyőződésből, (Zaj. Halljuk! Halljuk!) mert a t. kormány munkásságát hazám politikai és közjogi kiépítése tekintetében a kulturális, köz­gazdasági, ipari és kereskedelmi igények kielé­gítése terén üdvösnek és áldásosnak tartom, és mert az elmúlt két év leforgása alatt, a mely annyi minden akadálylyal volt megnehezítve, a t. kormány az ő tapasztalatainak, tudásának áldozatkészségének és hazafiságának az alkotá­sok minden mezején számos tanújelét adta. Ennek az érzelemnek hatása alatt állok, a midőn a t. földmivelésügyi miniszter ur tárczá­jához tartozó tételeket átvizsgálom, mert hiszen a földmivelésügjd minisztérium tárczájához tar­tozó minden ágazata közgazdaságunknak az egész vonalon haladást mutat, és a jövőt illető­leg a legszebb reményeket ébreszti fel bennem. A miniszteri jelentésnek a telepítésekre

Next

/
Oldalképek
Tartalom