Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-326
416 3%6. országos ülés 190B május 18-án, hétfőn. és nem fog tudni felmutatni mindaddig, a mig Magyarországon a birtokmegoszlás olyan igazságtalan marad, a milyen ma. Én erre nézve ugyancsak hiteles adatokat vagyok bátor a t. ház szives figyelmébe ajánlani a kormány 1906. évi működésére szóló munkából, a mely a 85. oldalon a következőket mondja (olvassa): »Magyarország gazdasági és területi nagysága az 1895. évi mezőgazdasági összeírás szerint«. Közbevetőleg megjegyzem, hogy azóta újból összeírás nem történt, mert ha törtónt volna, akkor a kormány évi jelentése nem hivatkoznék az 1895. évi összeírásra; igy tehát nem csalódom, ha azt mondom, hogy ma még rosszabbak a viszonyok, mint a minők voltak 1895-ben, még pedig azért, mert a földbirtok elaprózása azóta még nagyobb méreteket öltött. E szerint a kimutatás szerint Magyarország gazdasági- ós területi nagysága a következőkéjjen oszlott meg: Törpe-gazdaság, 5 hektárig, volt 1,467.533. Ezt birta 1,459.893 törpebirtokos. Kisgazdaság, vagyis 5—100 hektárig volt 11,574.860, ezt birta összesen 1,311.218 kisgazda. Középgazdaság, vagyis 100 hektártól 1000 hektárig volt 3,399.401 gazdaság és ezt birta összesen 20,797 birtokos. Ellenben nagybirtok, vagyis 1000 hektártól feljebb volt a magyar birodalomban 3977 gazdaság, vagyis 3977 nagybirtokos kezén összesen volt 7.451.640 hektár. Összegezve ez a következő eredményt adja: Magyarország gazdasági és területi nagysága törpebirtokban és kisbirtokban kitesz 13,042.390 hektár földet, a mi 2,771.211 tulajdonos kezén van, vagyis közel 3 millió kisgazda bir 13 millió hektár földet. Ellenben mintegy 20.797 középbirtokos, 3977 nagybirtokos, összesen 24.774 közép- és nagybirtokos bir 10,851.000 hektár földet, vagyis, a mig 3 millió kisgazda 13 millió hektár földet bir, addig 25.000 közép- és nagybirtokos Magyarország földjéből közel 11 millió hektár földdel rendelkezik. Ez óriási aránytalanság, óriási igazságtalanság, mert ha a 3 millió kis- és törpegazdához hozzászámítjuk a családtagokat, akkor kitűnik, hogy Magyarországon közel 10 millió ember bir ugyanannyi földdel, mint 100.000 közép- és nagybirtokos családostul. Ez az igazságtalan birtokmegoszlás okozza, hogy a földmivelésügyi miniszter urnak minden jóakarata hajótörést szenved. Kállay Tamás : A pénz hogyan van elosztva? Ott is van aránytalanság. Hammersberg László: A lakosság 60 %-ának van földje. Ez csak jó? Mezöfi Vilmos: Én megszoktam, hogy mindenféleképen nem tetszik az, a mit mondok az uraknak. Mikor legutóbb a budapesti házbéruzsora ellen beszéltem, akkor azért szidtak az urak, hogy a házbéruzsorásokat támadom. Most azt méltóztatnak kifogásolni, hogy miért nem beszélek az ingó tőkéről, vagyis, a hogy a képviselő ur lelkében érti, a zsidó tőkéről. Ha pedig zsidó tőkéről beszélek akkor duplán szidnak, most pedig azt kifogásolja a képviselő ur, hogy miért nem beszélek a zsidó tőkéről, és miért a keresztény földesurakról. Pedig ki fog tűnni, hogy nemcsak a mágnás urak, nemcsak a katholikus főtisztelendő urak, de egyes dus zsidó urak is birnak Magyarország földjéből sok ezer holdat. Méltóztassék megvárni annak végét a mit mondok. Ismétlem, az aránytalan birtokmegoszlásnál fogva semmit sem ér a miniszter ur jóakarata és a mig ezeken a szörnyű igazságtalan birtokmegoszlási viszonyokon változás nem történik, addig nem lehet eltüntetni a magyar földön a nyomort. Mert hiszen épen a miniszter ur kimutatásaiból állítottam egybe, hogy pl. Somogymegyének fele áll 1000 holdas nagybirtokokból, Fehérmegyében is túlteng a nagybirtok, a mely mellett a kisbirtokos, a földnélküli szegényember terjeszkedni nem tud, mert ha volna is egy kicsi pénze, ha Amerikából küldenek is pénzt, hogy vegyen földet, ott van az orra előtt a nagybirtok, a mely miatt földhöz jutni nem tud. Zemplénmegyének, Biharmegyének fele van a nagybirtok kezén, Szabolcsban 50 nagybirtokos bírja a vármegye 3 /4-ed részét. Ily viszonyok mellett nem lehet csodálkozni, ha a miniszter ur telepítési akcziójával nem tud nagyobb eredményt elérni, nem tudja megakadályozni a kivándorlást és a kisbirtokosok tönkremenetelét. A mig a magyar törvényhozás hidegen és nyugodtan, mint egy természetes, helyes, meg nem változtatható szentséget veszi tudomásul, hogy egyesek kezében ezernyi és ezernyi föld van, ugyanakkor, a mikor ezer és ezer kisbirtokos és munkás állandóan jajgat és panaszkodik, hogy azért kell kivándorolnia, azért kell tönkremennie, és azért nem tud ebben az országban megélni, mert földhöz nem bir jutni; addig hasztalan a miniszter ur telepítési akcziója. Hogy példákat hozzak fel, 480.000 hold magyar föld van a gróf Esterházyak kezében, 214.000 hold föld van Kóburg Fülöp herczeg kezében, Hatvany-Deutsch ur kezében van — csak hallomásból tudom — 40—50.000 hold, a Schőnborn grófok kezében van 240.000 hold, Okányi-Sckwarz ur kezén — nem tudom biztosan — 30.000 hold, a nagyváradi róm. kath. püspökség kezében 189.000, a nagyváradi gör. kath. püspökség kezében 130.000 hold, Frigyes főherczeg kezében 144.000 hold, grőf Festetich Tasziló kezében 172.000 hold. Nem akarom végig elsorolni ezeket a nagy földtulajdonosokat nevük és birtokuk szerint, csak utalok arra, hogy ebben a képviselőházban is akadt egy nagybirtokos, a ki felállott és azt mondta, hogy ezt az országnak tovább tűrnie nem lehet ós nem szabad, mert lehetetlen állapotot teremtenek az óriási latifundiumok, hitbizományok, az egyházi földek, melyek miatt kénytelen a nép kivándorolni, kénytelen a kisgazda, az országnak ez a fentartó gerincze elpusztulni.
