Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

332 325. országos ülés 1908 május 16-án, szombaton. szükségesnek sem Politék, sem Vládék megemlí­teni, pedig ha komolyan foglalkoznának a köz­igazgatás kérdésével, elsőrendű kötelességük volna hogy belemélyedjenek közigazgatási rendszerünk­nek ezen üdvös átalakulásába, s szóvá tennék itt a képviselőházban azokat az irányelveket, melyek közigazgatásunk reformja terén kivánatosak vol­nának, sőt maguk is előállanának reformeszmékkel és megtennék az országnak azt a szolgálatot, hogy abbahagynák egy kérdésnek örökös feszegetését melyet, őszintén megvallván, mindnyájan már rettenetesen ununk (Ugy van balfelöl.) és a mely kérdésnek állandó és örökös előtérbe tolása szinte lehetetlenné teszi a magyar képviselőház komoly és magyar tagj ainak, hogy részüket kivegyék abból a munkából, mely innen e miniszteri zsöllyékből a modern Magyarország megteremtését czélozza. Mikor szándékom ellenére egészen röviden felszólalok a belügyi költségvetés tárgyalása so­rán, tettem ezt főleg azért, hogy ezt itt megálla­pítsam, és ezzel egyidejűleg kísérletet akarok tenni szerény erőmmel arra nézve, hogy a vitát abból a kátyúból, melybe Lukács László és társai sze­renesésen belevitték, ismét kizökkentsem, és rá­térjek arra a kérdésre, melyet tulajdonkép tárgyalni kötelességünk volna, magára a közigazgatásra. Ebből a törekvésemből természetszerűleg fo­lyik, hogy én sem Lukács Lászlónak, sem Pop Cs. Istvánnak, sem Vlád Aurélnak, sem Polit Mihálynak költött panaszaira és faji sérelmeire reflektálni egyálatában nem kívánok, hanem egyszerűen rátérek magának fa ^költségvetésnek objektív bírálatára, tisztán közigazgatási és finan­cziális szempontokat tartva szem előtt. (Helyeslés.) Mikor ezt teszem, őszinte örömmel konsta­tálom, hogy én ezen az idei belügyi költségvetésen kivetni valót alig-alig találok. Igaz uayan, hogy az idei belügyi költségvetés végsommázata ismét 4 millió korona többszükségletet tüntet fel, de viszont készségesen elismerem, hogy ez a több­szükséglet természetes folyománya annak, hogy közigazgatási szervezetünket és közigazgatási rend­szerünket egyáltalában fejleszteni és javitani kell. (Igaz I Ugy van ! balfelől.) Ha végignézzük azokat a tételeket, melyek­ből ezen többszükséglet előáll, azt taj)asztalj\ik, hogy a közigazgatási árva- és gyámhatósági ki­adások emelkednek 1,121.500 koronával. Ezen 1,121.500 korona jórészt abból áll elő, hogy be­következett az 1904-ik évi X. és 1906-ik éri IX. törvényczikkeknek a megyei tisztviselők illetményeire vonatkozó automatikus rendelke­zése, t. i. az első fizetési fokozatok betöltése, a mi természetes következménye volt egy régebbi tör­vénynek és szükséges is. Szerepel itt, mint nagyobb tétel, 186.000 ko­rona a főszolgabírói utiátalányok emelésére. Ezen tétel feltétlenül szükséges. A főszolgabiráknak ma átlag 1000 koronájuk van utiátalányra. (Mozgás balfelől.) En kívánatosnak tartom, hogy a fő­szolgabíró oly utiátalányban részesüljön, mely a valódi szükségletnek megfelel, mert senki sem kívánhatja egy tisztviselőtől azt, hogy ő törzs­fizetéséből ráfizessen azon szolgálatra, a melyet közérdekből teljesíteni köteles. (Ugy van/) Ezt a 186.000 koronát tehát én a magam részéről csak örömmel üdvözlöm. Hogy méltóztatott bevenni a belügyi költ­ségvetésbe 115.000 koronát a vármegyei dijnokok fizetésének emelésére, azt hiszem, nem akad senki, a ki ezt sajnálná, mert ez az életviszonyok drágu­lásának természetes következménye. Az uj járások, uj tisztviselői állások szerve­zésére szolgáló 100.000 korona is természetes kö­vetkezménye közigazgatási szervezetünk kiépí­tésének. Végül 60.000 koronát vett fel a belügyminiszter ur a dologi átalányok rendezésére, azonban őszin­tén kell kijelentenem, hogy ez a 60.000 korona a valódi szükségletnek egyáltalában nem felel meg. Ugy tudom, nem is arra szolgál, hogy a dologi áta­lányok kiegészíttessenek, hanem uj járások szer­vezése folytán vált szükségessé. A mi a m. kir. csendőrség fejlesztését illeti, a mely 1,180.000 K-val nagyobb szükségletet eredményez, a mit Mezőfi képviselőtársam és azt hiszem Farkasházy t. barátom is kifogásolt, én azt szükségesnek tartjm. (Helyeslés. Mozgás.) A magyar közbiztonság, azt hiszem, elég magas nívón áll, viszont tény az, hogy a csendőrségi állományt az ujabb időben alig lehetett kiegészít teni, mert arra a veszedelmes, fárasztó és terhes szolgálatra, melyet a m. kir. csendőrség végez, a mellett a silány fizetés mellett, a melyet eddig húzott, alig akad vállalkozó. Ezt a tételt szintén nem lehet komoly politikusnak kifogásolnia. (He­lyeslés. Mozgás.) A közegészségügyi kiadásoknál szintén jelen­tékeny emelkedést látok a költségvetésben. Azon­ban nem eleget Egészen őszintén megvallom, nem találtam meg mindent a költségvetésben, a mit vártam. (Halljuk !) Jelesül nem találtam meg a nyomát annak, hogy a minisztérium elkészült volna a községi és körorvosi intézmény fejleszté­sére vonatkozó törvénynyel. (Élénk helyeslés.) Éber Antal : Régen meg van Ígérve ! Horváth József (marosujvári) : Csakhogy ha­tározott tudomásom van arról, hogy ez a törvény most már készen van és azért nem szerepel ebben a költségvetésben, (Felkiáltások : Honnan tudja ?) mert az utolsó munkálatokat most végzik és való­színűleg benne lesz a következő költségvetésben, Éber Antal : Régen végzik azt az utolsó mun­kálatot. Horváth József (marosujvári) : Ebből méltóz­tatnak látni, hogy tényleg kivetni valót a költség­vetésben nem találok. Ha van valami kivetni való, az tulaj donképen csak arra vonatkozik, a mi nincs benne ; azonban ezeket a kifogásokat is, a melyeket emelhetnék, nem tartom méltányosnak érvénye­síteni, mert nem vagyok rosszhiszemű kritikus és belátom azt, hogy két évi időtartam alatt gróf Andrássy Gyula mindent megcsinálni képtelen volt. (TJgy van!) Viszont pedig meg vagyok győződve

Next

/
Oldalképek
Tartalom