Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-325

332 325. országos ülés 1908 május 16-án, szombaton. szükségesnek sem Politék, sem Vládék megemlíteni, pedig ha komolyan foglalkoznának a közigazgatás kérdésével, elsőrendű kötelességük volna hogy belemélyedjenek közigazgatási rendszerünknek ezen üdvös átalakulásába, s szóvá tennék itt a képviselőházban azokat az irányelveket, melyek közigazgatásunk reformja terén kivánatosak volnának, sőt maguk is előállanának reformeszmékkel és megtennék az országnak azt a szolgálatot, hogy abbahagynák egy kérdésnek örökös feszegetését melyet, őszintén megvallván, mindnyájan már rettenetesen ununk (Ugy van balfelöl.) és a mely kérdésnek állandó és örökös előtérbe tolása szinte lehetetlenné teszi a magyar képviselőház komoly és magyar tagj ainak, hogy részüket kivegyék abból a munkából, mely innen e miniszteri zsöllyékből a modern Magyarország megteremtését czélozza. Mikor szándékom ellenére egészen röviden felszólalok a belügyi költségvetés tárgyalása során, tettem ezt főleg azért, hogy ezt itt megállapítsam, és ezzel egyidejűleg kísérletet akarok tenni szerény erőmmel arra nézve, hogy a vitát abból a kátyúból, melybe Lukács László és társai szerenesésen belevitték, ismét kizökkentsem, és rátérjek arra a kérdésre, melyet tulajdonkép tárgyalni kötelességünk volna, magára a közigazgatásra. Ebből a törekvésemből természetszerűleg folyik, hogy én sem Lukács Lászlónak, sem Pop Cs. Istvánnak, sem Vlád Aurélnak, sem Polit Mihálynak költött panaszaira és faji sérelmeire reflektálni egyálatában nem kívánok, hanem egyszerűen rátérek magának fa ^költségvetésnek objektív bírálatára, tisztán közigazgatási és financziális szempontokat tartva szem előtt. (Helyeslés.) Mikor ezt teszem, őszinte örömmel konstatálom, hogy én ezen az idei belügyi költségvetésen kivetni valót alig-alig találok. Igaz uayan, hogy az idei belügyi költségvetés végsommázata ismét 4 millió korona többszükségletet tüntet fel, de viszont készségesen elismerem, hogy ez a többszükséglet természetes folyománya annak, hogy közigazgatási szervezetünket és közigazgatási rendszerünket egyáltalában fejleszteni és javitani kell. (Igaz I Ugy van ! balfelől.) Ha végignézzük azokat a tételeket, melyekből ezen többszükséglet előáll, azt taj)asztalj\ik, hogy a közigazgatási árva- és gyámhatósági kiadások emelkednek 1,121.500 koronával. Ezen 1,121.500 korona jórészt abból áll elő, hogy bekövetkezett az 1904-ik évi X. és 1906-ik éri IX. törvényczikkeknek a megyei tisztviselők illetményeire vonatkozó automatikus rendelkezése, t. i. az első fizetési fokozatok betöltése, a mi természetes következménye volt egy régebbi törvénynek és szükséges is. Szerepel itt, mint nagyobb tétel, 186.000 korona a főszolgabírói utiátalányok emelésére. Ezen tétel feltétlenül szükséges. A főszolgabiráknak ma átlag 1000 koronájuk van utiátalányra. (Mozgás balfelől.) En kívánatosnak tartom, hogy a főszolgabíró oly utiátalányban részesüljön, mely a valódi szükségletnek megfelel, mert senki sem kívánhatja egy tisztviselőtől azt, hogy ő törzsfizetéséből ráfizessen azon szolgálatra, a melyet közérdekből teljesíteni köteles. (Ugy van/) Ezt a 186.000 koronát tehát én a magam részéről csak örömmel üdvözlöm. Hogy méltóztatott bevenni a belügyi költségvetésbe 115.000 koronát a vármegyei dijnokok fizetésének emelésére, azt hiszem, nem akad senki, a ki ezt sajnálná, mert ez az életviszonyok drágulásának természetes következménye. Az uj járások, uj tisztviselői állások szervezésére szolgáló 100.000 korona is természetes következménye közigazgatási szervezetünk kiépítésének. Végül 60.000 koronát vett fel a belügyminiszter ur a dologi átalányok rendezésére, azonban őszintén kell kijelentenem, hogy ez a 60.000 korona a valódi szükségletnek egyáltalában nem felel meg. Ugy tudom, nem is arra szolgál, hogy a dologi átalányok kiegészíttessenek, hanem uj járások szervezése folytán vált szükségessé. A mi a m. kir. csendőrség fejlesztését illeti, a mely 1,180.000 K-val nagyobb szükségletet eredményez, a mit Mezőfi képviselőtársam és azt hiszem Farkasházy t. barátom is kifogásolt, én azt szükségesnek tartjm. (Helyeslés. Mozgás.) A magyar közbiztonság, azt hiszem, elég magas nívón áll, viszont tény az, hogy a csendőrségi állományt az ujabb időben alig lehetett kiegészít teni, mert arra a veszedelmes, fárasztó és terhes szolgálatra, melyet a m. kir. csendőrség végez, a mellett a silány fizetés mellett, a melyet eddig húzott, alig akad vállalkozó. Ezt a tételt szintén nem lehet komoly politikusnak kifogásolnia. (Helyeslés. Mozgás.) A közegészségügyi kiadásoknál szintén jelentékeny emelkedést látok a költségvetésben. Azonban nem eleget Egészen őszintén megvallom, nem találtam meg mindent a költségvetésben, a mit vártam. (Halljuk !) Jelesül nem találtam meg a nyomát annak, hogy a minisztérium elkészült volna a községi és körorvosi intézmény fejlesztésére vonatkozó törvénynyel. (Élénk helyeslés.) Éber Antal : Régen meg van Ígérve ! Horváth József (marosujvári) : Csakhogy határozott tudomásom van arról, hogy ez a törvény most már készen van és azért nem szerepel ebben a költségvetésben, (Felkiáltások : Honnan tudja ?) mert az utolsó munkálatokat most végzik és valószínűleg benne lesz a következő költségvetésben, Éber Antal : Régen végzik azt az utolsó munkálatot. Horváth József (marosujvári) : Ebből méltóztatnak látni, hogy tényleg kivetni valót a költségvetésben nem találok. Ha van valami kivetni való, az tulaj donképen csak arra vonatkozik, a mi nincs benne ; azonban ezeket a kifogásokat is, a melyeket emelhetnék, nem tartom méltányosnak érvényesíteni, mert nem vagyok rosszhiszemű kritikus és belátom azt, hogy két évi időtartam alatt gróf Andrássy Gyula mindent megcsinálni képtelen volt. (TJgy van!) Viszont pedig meg vagyok győződve