Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

•# május 15-én, pénteken. 300 3M. országos ülés 190 társam. Azt kérdezem én, vájjon megtartották-e azt a törvényt, a mely 30 év óta kötelezővé tette az önök népiskoláinak az állam nyelvének, a magyarnak tanítását. Meri-e lelkiismeretesen szivére tenni a kezét, hogy az oláhok megtartották ezt a törvényt, végrehajtották ? (Zaj balfelől.) Hiszen, ha ez igy volna, akkor t. képviselőtársaim nem kellene önöknek attól félni, hogy a választói jogot a magyar nyelv tudása, irása- és olvasásához kötik, mert 30 esztendő óta megtaníthatták volna, ha tisztességesen hajtották volna végre azokat a törvényeket, irni és olvasni a románokat. Ez a törvénytisztelet ? Ha tisztességesen megtartották volna a törvényt, akkor tudnának magyarul legalább irni, olvasni, de nem akarták a törvényt megtartani. (Mozgás a középen.) Bocsánatot kérek, számos jele van annak, . . . Olay Lajos : önök megtanulnak, mert hasznuk van belőle! Kmety Károly: ...hogy szivükben gyűlölettel voltak a törvény rendelkezései iránt és a törvény rendelkezéseinek végrehajtását nemcsak maguk nem teljesítették lelkiismeretesen, de megakadályozták, sokszor drasztikus módon, a közigazgatási közegeket, a kik a magyar nyelv törvényes intézkedéseinek érvényt akartak szerezni. Lukács László : Előbb az anyanyelv, azután kövétkezhetik más. Olay Lajos: önök megtanultak magyarul, de a népet nem engedik, hogy hasznuk legyen belőle ! Nagy György: Nem kapta meg az igazgatóságot . . . Elnök : Kérem Nagy György képviselő urat, szíveskedjék csendben lenni! Kmety Károly: Azt kérdem, nem szatira-e, a mikor azt kívánják, hogy a törvénytisztelet alapján megtaláljuk egymás baráti kezét ? Hiszen ki jön Magyarország szentesitett törvényeivel, még a büntetőtörvénykönyvvel is, többször ellentétbe, mint épen a nemzetiségi agitátorok ? Lukács László : Az politikai dolog ! Kmety Károly: Az nem politikai dolog. Ha a törvénytisztelet jegyében méltóztatik keresni a békét, akkor mindenféle törvényt méltóztassék tisztelni. (Zaj a középen.) Ivánka Milán : Hát a nemzeti ellenállás idején mire tanítottak ? Kétféle igazság nincs! Kmety Károly : Van egy tradicziónális lamentálása a t. képviselőtársainknak . . . Ivánka Milán : Nem lehet igy beszélni! Kmety Károly: Talán nem méltóztatik latinul érteni ? (Derültség.) Hát mondjuk — magyarul — van egy hagyományos siránkozás, a mely arra vonatkozik, hogy a nemzetiségi törvényt miért nem hajtják végre. A nemzetiségi törvény végrehajtása tekintetében évek óta külön tanulmányokat tettem, és arra a meggyőződésre jutottam, ismerve a minisztérium gyakorlatát is, hogy ez a törvény pedig a lehetőségek határai közt végre van hajtva, (Ellenmondás a középen.) mert lehetetlenséget a kormánytól nem követelhetünk. Bizonyos viszonyok közt bizonyos rendelkezéseknek teljes lehetetlenség érvényt szerezni, (Derültség a középen.) és ezért a kormány nem felelhet. A kormány köteles kötelességét teljesíteni ugy, hogy minden posszibilis törvényt végrehajt. Pop Cs. István : Bízzák csak ránk, mi végrehajtjuk. Kmety Károly: Nem bizzuk a képviselő urakra. (Zaj.) Pop Cs. István : Megmutatjuk, hogy ez nem imposszibilis. Kmety Károly: Nem vagyok annak a felfogásnak a hive, a melyet a t. képviselő urak fájdalmasan emlegetnek, miután itt oly felfogás volna, hogy a nemzetiségi törvény ne hajtassék végre. Azt hiszem, üyen elvi felfogás nem is található komoly államférfiúi oldalról. A nemzetiségi törvény szentesitett törvény, a nemzetiségi törvény a lehetőség határai közt, mint minden más törvény hajtassék végre. Ivánka Milán : Nagyon szűk határok közt! Kmety Károly: De jól mondta Fenyvesi Soma t. képviselőtársam ma délelőtt, hogy az urak nagy tévedésben vannak, a mikor az 1868. évi XLIV. t.-cz.-et, ugy a mint az akkor, 1868-ban, érvénybe és hatályba lépett, akarják végrehajtani. A nemzetiségi törvény rendelkezései jelentékeny részben ma már nem élnek, nincsenek hatályban, mert utóbbi ellenkező tartalmú törvények által hatályuktól megfosztattak. (Igaz! Ugy van!) Ellenmondás a középen.) Ez igy van, t. képviselőtársaim ; tessék összehasonlítani az utóbbi törvényeket a nemzetiségi törvény határozmányaival és meg fogják látni, hogy az utóbbi törvények nagyon sok tekintetben határozottan ellenkezően rendelkeznek. Tetszett volna megakadályozni e törvények létesítését, de ha a törvényhozás a nemzetiségi törvénytől eltérően intézkedett és annak bizonyos határozmányait jónak és szükségesnek látta módosítani, hatályukból kivetkőztetni, akkor az a követelés, hogy a törvény, a mely már abrogáltatott utóbbi törvények által, a maga teljes eredetiségében hajtassék végre, egyszerűen törvénytelenség. (Igaz ! ügy van!) Es azután Verbőczyre is hivatkozott t. képviselőtársam. (Zaj.) Azt hiszem, hogy épen Verbőczyvel is hozzájárulhatok az önök téves felfogásának rektifikálásához. Verbőczy a szokásjogról tanítván, azt mondja, hogy az országos generális szokás oly erővel bir, hogy még az ország törvényeit is leronthatja. (Mozgás.) Lukács László : A középkorban ! Kmety Károly: Nemcsak a középkorban, a szokásjog e hatálya és ereje tekintetében a jogtudós világ ma is ezen az állásponton van. Lukács László: Ha nincs tételes törvény. (Zaj. Elnök csenget. Felkiáltás a középen: Szándékosan nem hajtják végre!) Kmety Károly: Hol tételes törvény nincs, ott a törvényt nem ronthatja le a szokásjog. A szokásjog törvényrontó ereje épen abban áll,