Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-324

284 3M. országos ülés 1908 május 15-én, pénteken. mely megengedi azt, hogy egy szolgabíró egy idegen községbeli lakost eltilthasson attól, hogy részt vegyen egy népgyűlésen, akár mint szónok, akár mint hallgató? Nagy György : Szibériában sincs üyen ! Mezőfi Vilmos : Már bocsánatot kérek t. képviselőház, ilyen végzést sem indokolni, sem megérteni nem lehet. Lehetetlen egy gyűlés betiltását ezzel indokolni, hogy megeshetik, hogy Magyarország 14.000 községe közül valaki abba a községbe bevetődik és azon a gyűlésen részt vesz. Ilyen indokkal tehát nem lehet előállani és én nem hihetem, hogy akadjon a magyar képviselőházban komoly hang, a mely az üyen végzést helyesnek, indokoltnak tarthatná. Mert hiszen, t. ház, ha elfogadjuk a íőszolgabiráknak ilyetén önkénykedését, ha ezt tudomásul veszszük és helyeseljük, akkor ma-holnap a képviselő urakkal fog ilyen eset megtörténni, mert a képviselő urak közül lehet esetleg valaki, a ki ott akar szónokolni, a hol nem lakik, a hol nem illetékes és ilyképen őt is eltilthatják a gyűlésen való szónoklástól avagy részvételtől. A berettyóujfalusi főszolgabiró Biharmegyében 1908. márczius 31-én a következő végzést hozta (olvassa) : »Pap János és társai, zsábai lakosok kérvénye, a melyben engedélyt kérnek arra, hogy folyó évi április hó 12-én Zsába községben politikai irányú népgyűlést tarthassanak. Véghatározat. Miután a beszerzett adatok szerint a kérvényezők értelmi fejlettsége és műveltségi foka nem olyan, hogy egy pohtikai irányzatú népgyűlés vezetésére kellő biztosítékot nyújtana és különben is a jelenlegi nyugodt politikai közhangulatnak . . .« — ugy látszik, ez a szolgabiró már tudta, hogy itt készül a fúzió és egy pártban lesz Magyarország, ő ezt már sejtette, és ezt a nvugodt pohtikai közhangulatot nem akarta Zsába községében megzavarni (Derültség.), azért kijelentette (folytatólag olvassa) : ». . . könnyen megtörténhető megzavarását elkerülendőnek tartom, és a kérelmet elutasitom. Erről Pap János és társai zsábai lakosokat azzal értesitem, hogy jogukban áll felebbezni.« Endrey Gyula: Nohát megmaradt a jog! (Derültség.) Wlezőfi Vilmos: A főszolgabíró urnak ez a véghatározata valóban még a kritikát sem érdemli meg; annyira nyilvánvaló az igazságtalansága és a részrehajlás. Ha igaz az, hogy a bejelentők és a gyűlést tartam akarók értelmi fejlettsége és műveltségi foka nem elég arra, hogy a gyűlés tartása nekik megadassék, hog)dia ilyet mond egy szolgabiró, akkor az a szolgabiró vegye elsősorban tekintetbe, hogy, ha valóban ily nép van Magyarországon, a mely annyira műveletlen és értelmetlen, hogy gyűlést sem szabad neki engedni, ennek elsősorban a kormány, az ország vezetői az okai, a kik nem iskoláztatták, nem neveltették őket; s akkor ezt legkevésbbé a főszolgabírónak, az államhatalom képviselőjének, a bűnrészesnek nem szabad annak a szegény népnek a szemére vetni. (Ugy van! a Jcözépen.) Azután a politikai közhangulatot félti a szolgabiró. Nagyon kíváncsi volnék, vájjon betiltotta volna-e a népgyűlést, ha gróf Tisza István pártja csinálta volna, pedig ez valószinűleg jobban felizgatta volna ott a politikai közhangulatot, mint a mi pártunk, annak bizonyára megengedte volna a népgyűlést, de mert szocziáldemokraták kérték, egészen igazságosnak és helyénvalónak tartotta a pohtikai nyugalomra való hivatkozással betiltani. (Zaj.) " _ Szokoly Tamás (közbeszól). Elnök: Szokoly Tamás képviselő urat kérem, hogy folytonos közbeszólásaival ne zavarja a szónokot. Mezőfi Vilmos: Lesz még alkalmam a képviselő úrral szemben is hangoztatni, hogy mennyire szereti a gyűlésezési jogot. Szokoly Tamás (újra közbeszól). Elnök : Másodszor is figyelmeztetem Szokoly Tamás képviselő urat. Kénytelen leszek vele szemben a házszabályok teljes szigorát alkalmazni. Mezőfi Vilmos : A mezőkövesdi főszolgabírónál szinhalmi lakosok jelentettek be népgyűlést, melyet 1908 márczius 19-én a következő véghatározattal tiltott be a főszolgabíró : Nagy János és társai szinhalmi lakosok ama bejelentését, hogy folyó évi márczius hó 29-én délután két órakor Szinhalmon a piacztéren »a nép politikai és gazdasági helyzete« és hogy »miként lehet törvényes utón, békés eszközökkel a nép baján segíteni ?« tárgysorozattal népgyűlést akarnak tartani, tudomásul nem veszem, mert Szinhalom községben semmiféle rendőri karhatalom nincsen, a mely a rend és csend fentartásáról gondoskodhatnék, a nélkül pedig nem vállalhatom a felelősséget a népgyűlésekkel rendszerint járó izgatottságokból eredő következmények és esetleges rendzavarásokért; de a népgyűlés tartásának ideje a templomi isteni tisztelettel is összeesik és igy a népgyűlés okozta lárma és zajongás az isteni tiszteletet is zavarja. (Helyeslés a néppárton.) Hogy a t. néppárt igen tisztelt és érdemes tagja az utóbbi indokolást helyesli, az ellen nekem kifogásom nincs ; de nem látja-e a t. képviselő ur, hogy ez az indok, az isteni tiszteletre való hivatkozás, felesleges indok, mert hisz előre azzal tiltatik be a népgyűlés, hogy nincs elegendő karhatalom ; ez az igazi indok. Ez tehát annyit tesz, hogy például annak a szerencsétlen Szinhalomnak a népe soha, a míg Magyarország fennáll, népgyűlést tartani nem fog, mert a főszolgabírónak nincs elegendő csendőr a rendelkezésére. De nem akarom fellapozni az állami költségvetésből a belügyminiszteri tárczát, hogy kikeressem, hogy csendőrökre hány százezer forintot áldoz az ország és hány százezer forintot fizet az adózó magyar nép és köztük ez a szerencsétlen szinhalmi nép is, de mikor a szinhalmi nép jogot akar azon csekély jogkörből, a mely rendelkezésére áll, mikor a legemberibb jogát