Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-313

313. országos ülés 1908 (Az elnöki szélcet Justh Gyula foglalja él.) ÍJapirend szerint Maniu Gyula képviselő ur fogja most megindokolni a ház elnökségével szemben a házszabályok elfogult kezelése tár­gyában beadott indítványát (írom. 785). Maniu Gyula képviselő urat illeti a szó. Maniu Gyula: T. ház! Bizalmatlansági in­dítványt tettem a ház elnöksége ellen a ház­szabályok egyoldalú és elfogult kezelése miatt. Teljesen átérzem vala, mint átérzi pártom is ezen indítvány fontosságát, horderejét még az esetben is, ha az nem is fogadtatnék el. A történtek késztettek arra engem és pár­tomat, hogy ezt az indítványt megtegyem. Meg kellett tenni azért, mert ez maradt meg egye­düli lehetséges fegyvernek azokkal a visszaélé­sekkel szemben, a házszabályok azon egyoldalú értelmezésével és alkalmazásával szemben, a melylyel a ház tanácskozásai, különösen a leg­utóbbi időben, vezettettek, mert nem volt más mód arra, hogy őszinte lelkifölháborodásoinnak kifejezést adjak azon házszabálykezelés felett, a mely felszólalásaink daczára mindinkább fel­színre került a ház tanácskozásai közben és mert azt a reményt táplálom, hogy önök sem fogják, ha tárgyilagosan fogják elbírálni azokat a körülményeket, azokat az eseteket, a melyeket itt, indítványom megindokolása közben, szó tár­gyává kívánok tenni, bizalmi szavazattal meg­erősíteni azokat az intézkedéseket. (Élénk ellen­mondás. Fel/ciáUásoJc: Epén tegnap választottuk meg!) A házszabályok jelzett alkalmazása a ház­szabályokkal való visszaélést foglalja magá­ban. (Zaj.) Indítványom indokolása közben tartózkodni fogok attól, hogy szubjektív szempontokat vigyek a vitába és hogy megfelelő színekben adjak ki­fejezést lelki felháborodásomnak. Ezért objektív tényeket teljesen objektíve fogok előterjeszteni, hogy abba a helyzetbe juttassam a t. képviselő urakat és a t, házat, hogy e kérdésben elfogu­latlanul, a tényeknek megfelelően hozzák meg verdiktjüket. Ha szubjektív szempontokat akar­nék belevinni a vitába, akkor már azon kel­lene kezdenem, (Nagy zaj.) hogy milyen benyo­másokat szereztem akkor, a mikor először lép­tem be e házba. (Halljuk! a középen.) Ott kellene kezdenem, hogy bebizonyítsam, hogy a mióta e házban helyet foglaltunk, velünk, ille­tőleg annak a. pártnak tagjaival szemben, a melynek szerencsés vagyok tagja lenni, igenis, a házszabályok egyoldalulag kezeltetnek. (Fel­kiáltások : Nem igaz! Nagyon is türelmesek voltunk.) Várady Károly : Közönséges ráfogás. (Szterényi József államtitkár a terembe lép. Éljenzés.) Maniu Gyula: Nem térek rá arra, (Fel­Máltások : Tényeket!) hogy a mikor mi e házba április 30-án, csütörtökön. 23 beléptünk, mily benyomást kellett szereznünk, hanem ki akarom mutatni néhány példával, hogy a legutóbbi, az úgynevezett házszabályreviziós vita során, mily körülmények közt és mily ese­tek folytán tartjuk mi oly mértékben megsér­tetteknek a házszabályokat, hogy indíttatva éreztük magunkat ez indítvány megtételére és arra, hogy kérjük a t. házat, méltóztassék indít­ványunkat elfogadni és méltóztassék az elnök­séggel szemben a bizalmatlanságot megszavazni. A házszabályrevizió-vita azt a benyomást keltette bennem, hogy ha lehetséges, ha a ház­szabályok szellemének és tartalmának megfelel az oly házszabálykezelés, a milyenben a ház­szabályok a revíziós javaslat tárgyalása alatt részesültek, teljességgel fölösleges volt a ház­szabályrevizió eszméjét felvetni és különösen felesleges volt a házszabályreviziót elfogadni, mert oly házszabálykezelés mellett, mint a milyenben szerencsétlenségünk volt részesülni, lehetetlenség keresztül nem vinni, keresztül nem hajszolni az elnökség által bármilyen javaslatot. (Zaj és felkiáltások balfelöl: Ténye­ket kérünk!) Kezdve a szónoknak folytonos közbeszólásokkal, rendreutasitásokkal való zava­rásán, folytatva a zárszó jogának önkényes megvonásával, (Zaj.) és végezve a szómegvoná­sok egész tömkelegével, lett keresztülhajszolva ez a házszabályrevízió, a mely meghozatalában mindenesetre magán hordja a szabálytalan megfogamzásnak minden ismeretes bélyegét. (Élénk ellenmondás balfelöl. Felkiáltások : Tényeket!) Önök tényeket kivannak. A tényeket bá­tor leszek előterjeszteni és alkalmat adni arra, hogy gondolkozzanak a felett, vájjon az elnök eljárása volt-e helyes, vagy pedig az én fel­szólalásom felelt-e meg a valóságnak. Csak szemelvényeket említek meg. Méltóz­tassanak visszaemlékezni arra az esetre, mikor az elnök ur Farkasházy Zsigmond képviselő urnak nem engedte meg indítványa beterjesztését, illetve egy indítványt, melyet Farkasházy Zsig­mond beterjesztem akart, el nem fogadott . . . (Zaj.) Farkasházy Zsigmond : Ugyanígy beszéltetek, mikor Polónyi beterjesztette a mi indítványun­kat, most pedig _éljen Polónyi! (Elénk felkiál­tások balfelöl: Éljen Polónyi! Élénk éljenzés a baloldalon.) Elnök: Csendet kérek (Zaj.) Maniu Gyula: . . . azon indokolással, hogy Farkasházy indítványa nem tartozik szorosan azon szakaszhoz, a mely tárgyalás alatt volt. Már akkor helytelennek tartottam ezt a felfo­gást, már akkor kijelentettem, hogy én azt az eljárást, mely szerint az elnöknek önkényes el­bírálására bízzuk, hogy mikor adhat, be egy képviselő indítványt, melyik szakaszhoz és mi­ként adja azt be, hogy vájjon az indítvány megfelel-e a tárgyalás alatt lévő szakasz értei-

Next

/
Oldalképek
Tartalom