Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-323
333. országos ülés 1908 nek óriási számtételeiben magát kiismeri, Wekerle ministerelnököt kivéve, a ki e tárgyban szakember. Annyira mennek Angliában, t. képviselőház, hogy a bevételi tételeket nem is illesztik bele a költségvetésbe, hogy ebből a szempontból is reális lehessen a költségvetés. Mert a kiadások előre tudhatók, azoknak minden egyes tótele előre meghatározható, de a bevételek bizonytalanok. Mi tetszés szerint veszszük a bevételi tételeket, hogy azután az év végén — a mikor feltétlenül gondoskodnak arról, hogy azok az előirányzatnál nagyobbak legyenek — valami felesleget mutathassunk ki. Azt mondották régebben is a t. miniszterelnökök, hogy aránylagosan óriási sok mindent kapunk mi ebből ez állami költségvetésből, az állami pénzekből kulturális czélokra. Én azt már vagy hat hete folytonosan nézem, hogy mit kapunk mi tulajdonképen. Én azt látom, hogy tudományos, szépirodalmi czélokra abszolúte egy garast sem kapunk. Hogy az iskolákra mit kapunk, azt megállapítani nem lehet, mert a felekezeti és községi iskolák egy tételben vannak együtt. De az egyes tételekre hivatkozhatom, hogy pl. az összes görögkeleti egyház kulturális czélokra kap 200.000 K-át. Ez tlZ ÜZ összeg, a mely a másfél milliárdos költségvetésből erre a czélra jut! Az sem áll, t. képviselőház, hogy egyformán szoktunk részesedni az állam bevételeiből. Nem bizony. Sőt nem kapunk 5 vagy 10 0 /o-ot sem akkor, a mikor drága filléreinket ép ugy befizetjük az állampénztárba, mint mások. Ott van továbbá a parczellázás kérdése, t. képviselőház. Ezt az ügyet mindenki sajátszempontjából nézi. Én csak egyre vagyok bátor felhívni a t. ház figyelmét, egy felette komoly körülményre. Hát én nem bánom, telepítsenek, csináljanak, a mit akarnak, de egy ellen tiltakoznom kell: hogy ezzel felsrófolják a földnek az értékét, azt állítván szanaszét az országban, hogy majd a kormány fogja megvenni a földeket. Oda mennek az egyes spekulánsok a magánbirtokosokhoz s azt állítják, hogy az állam rávetette szemét az illető birtokra, ós a földbirtokosoknak óriási vételárt fizetnek. Egy hang (a baloldalon): Az nem áll! Pop Cs. István: Én sajnálattal így tapasztaltam ; lehet hogy másutt nem így állnak a dolgok, de a mi megyénkben tudom, hogy a Sigray uradalmat megvették óriási összegen és most folyik a tárgyalás az illető miniszterrel, hogy miután ez a dolog nemzeti czélokat szolgál, húzza ki őket a hínárból és most az állam vegye meg az illető birtokot. Ezt én a legveszélyesebb dolognak tartanám, t. ház, hogy ha maga az állam konkurrensként lépne fel és mint ilyen felverné a föld értékét. T. képviselőház! Azok az elvek, a melyek különösen Baross János t. képviselő urnak ajkairól hangzottak el, azok az elvek szülik a KÉPVH. NAPLÓ. 1906 —1911. XVIII. KÖTET. május lí-én, csütörtökön. 241 valódi anarkiát. Mindenki tudja, a ki földbirtokos, hogy rendesen, vagy felibe adják ki a földet a népnek, vagy a népnek a birtokosok a munkaadói és ebből él a nép az egyes vidékeken. Tessék most oda vinni a telepitvényeseket, akkor eo ipszo tönkretették őket, mert még munkásokat sem fognak kapni. Éz a veszély fenyeget minden oldalról és ez volna a legnagyobb igazságtalanság az állam részéről, a melynek kötelessége a polgárait egyformán megvédelmezni. T. képviselőház! Miután ugy is lesz alkalmam az egyes tárczáknál észrevételeimet előadni és miután különösen az igazságügyi téren észlelt dolgokat bővebb vita tárgyává fogom tenni a parlamentben, teljes tisztelettel kijelentem, hogy a költségvetést még általánosságban sem fogadom el. (Helyeslések a középen.) Elnök : Szólásra senki sincsen feljegyezve; ha senki sem kivan szólani, a vitát bezárom. Szavazás előtt szó illeti az előadó urat, az előadó ur azonban nem kivan szólani. Szó illeti azonfelül még Eojc Milán képviselő urat, a ki határozati javaslatot nyújtott be, a mely határozati javaslatot kivüle még kilencznél többen irtak alá. Rojc Milán képviselő ur azonban nincsen jelen, ennélfogva tehát a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a szavazás. Rojc Milán képviselő ur határozati javaslata szemben áll a költségvetéssel, Rojc Milán határozati javaslatát tehát szembe fogom állítani a költségvetéssel. A mennyiben a költségvetést méltóztatnék általánosságban a részletes tárgyalás alajrjául elfogadni, Rojc Milán képviselő ur határozati javaslatát elesettnek fogom kinyilvánítani. Azonkívül van még határozati javaslata Polit Mihály képviselő urnak, a melyben azt kívánja kimondatni, hogy a kormánynyal szemben a ház bizalmatlansággal viseltetik. Azután van Mihályi Tivadar képviselő urnak egy határozati javaslata, a mely azt kívánja kimondatni, hogy a ház utasítja a kormányt, hogy az 1868 : XLIV. t.-czikket, mely a nemzetiségek egyenjogúságáról szól, hajtsa végre. És végre Hodzsa Milán képviselő ur adott be egy határozati javaslatot, a mely igy szól (olvassa): »A ház utasítja a kormányt, hogy az általános, titkos, egyenlő és községenként gyakorlandó választójogról szóló törvényjavaslatot a képviselőháznak az 1908. évre szóló költségvetés tárgyalása során nyújtsa be.« Ezen három határozati javaslatra külön fogom a kérdést feltenni. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltételébe belenyugodni ? (Igen!) Ha igen, akkor kérdem a t. házat, méltóztatik-e az 1908-ik évi állami költségvetést általánosságban a részletes tárgyalás alapjául elfogadni, szemben Rojc Milán képviselő ur határozati javaslatával, igen vagy nem? (Igen! Nem!) 31
