Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-322

196 322, országos ülés 1908 május 13-án, szerdán. hogy Horvátországból szisztematice a legelkeseredettebb ellenséget csinálnak. Mily kicsinynek és nyomorúságosnak tűnik fel az a kormány, a mely a választásokon egyetlen emberét sem képes behozni, most pedig terrorizálni akarja a népet a tisztviselők sikanirozásával, tanárok elbocsájtásával, börtönnel és a tisztviselők más üldöztetésével. Az üldözöttekből az ellenzék apostolai lesznek, a nemzet pedig zászlóvivőket nyer bennük. A mikor felfüggesztette Kajfes járási jegyzőt, szülőföldje lelkes táviratokkal üdvözölte őt. Nyugdíjazta Zsigrovics alispánt és mégis ép ő most a leghazafiasabb tisztviselők mintaképe. A kormány nyugdíjazta Surmin tanárt (Felkiáltások baljelöl: Nagyon helyesen tette ! A horvátoknál: Zsivio I) Néhány száz lelkes és jóravaló fiatal emberünk elment az osztrák egy etem ékre. Supilo Ferencz : Éljenek a horvát diákok ! Popovics Dusán : Es ezek majd el fogják mondani a világnak azt a zsarnokságot, a mely államunkra nehezedik. A kormány felfüggesztette Manojlovics doktort, a derék és példás egyetemi tanárt, de a szerb nemzet büszkeséggel tekint ma e derék fiára, hat apró gyermek példás apjára, a szegény emberre és derék hazafira, a kinek neve csak serkentés lesz a minél erősebb ellenállásra, a szerb nemzeti önálló párt pedig, mely mellett az egész horvátországi szerb nemzet áll, egy kormánynyal sem áll addig szóba, a mig a Manojlovicson ejtett sérelem nem orvosoltatott. (Zaj.) Zágrábban ostromállapot van, mindenütt csendőrök és rendőrök és ennek daczára 10.000 ember kisérte útjára a diákokat, ott voltak az apák, anyák, nővérek, fivérek és barátok és mindazok a szegények, a kik a diákoktól élnek és mindannyian észak felé emelték ökleiket. (Mozgás.) Hát oka-e mind ennek a magyar nemzet ? Nem. Biztos vagyok benne, hogy a magyarok keresnek is és találnak is kivezető utakat, de sajnos, nem diplomaták és nem államférfiak. Tetőpontjukat érték el ezen üldözések, és igazán hallatlan az a zsarnokság, a mely egyetemünkön történik. Es kérdem, tudják-e a t. képviselő urak, hogy mi történt ott ? Az egyetem autonómiáját, szabadságát megsértették, a legnagyobb kulturális intézetből olyan intézetet akarnak csinálni, a melyben stréberek és kormányszolgák neveltetnek, mintha az ország arra adná a pénzét. Es tudják-e, hogy mi alapon történik mindez ? Pirulnia kellene minden magyarnak a szégyentől, ha azt hallja, hogy Horvátországban az egyetemi tanárok az osztrák »Prügelpatent« alapján függesztetnek fel, Manojlovics dekrétumában az ekszponens ur az 1860. évi császári nyilt parancs alapján, tehát a Szent István koronája országaiban, az állami közösség egy részében az ekszponens ur a császári nyilt parancs alapján rendszabályozza a tisztviselőket, mely még az abszolutizmus korából származik. És önök még csodálkoznak azon, hogy miként lehetséges az, hogy Horvátországban kihaltak az unionizmus hivei ? Mi minden történt 40 esztendő alatt ? Azt fogják mondani, hogy ez autonóm ügy. De ügyelni kellett volna, hogy Horvátország is ka jajon 40 esztendőn keresztül néhány alkotmányos biztositékot, a mivel a magyar nemzet is dicsekedhetik. Csakhogy az önök állítólagos unionista kormányai valóban bécsi kormányok voltak és azért volt szükség a császári nyilt parancsokra. A mi államközösségünkben, lám, ma is létezik kormány, a mely az önök ekszponense és a mely császári pátenssel a kezében kormányoz. Ez a kormány azt akarja, hogy e pátens alapján elbocsássa Manojlovics egyetemi tanárt, egy példás férfiút, hat gyermek atyját. Hát nem szégyen és gyalázat ez ? A legnagyobb magyar soviniszták, a kik még az államközösséget sem ismerik el, hanem az államegységet propagálják és a bánt pusztán magyar főúrnak tekintik, kénytelenek szégyenletükben megállni azon tény előtt, hogy ez a főúr páratlan és hallatlan brutalitással kormányoz császári pátens alapján, a mely szerint a tisztviselő helyzete rosszabb egy szakácsnő helyzeténél, mert utóbbinak legalább 14 napi felmondáshoz van joga. (Zaj. Elnök csenget.) A mai kormány csekély körültekintéséről a legjobb bizonyság az a tény, hogy ez a császári pátens tanárokat illetőleg nem volt érvényben abban az időben sem, a mikor az egész országban abszolutizmus uralkodott. E pátens 17. §-a szerint a parancs rendelkezései egyáltalában nem terjednek ki az oktatókra: auf den Lehrstand. Manapság tehát Horvátországban a magyarok nevében az abszolutizmus idejéből származó császári nyüt parancsokkal kormányoznak.. Különben ez is természetes. A kinek nincs többsége az országgyűlésen, a kinek sem költségvetése, sem indemnitása nincs, az nem is tud máskép kormányozni, mint császári pátenssel a kezében. És vájjon ezen a módon akarják-e a konfliktust elsimítani, a mely a pragmatika miatt keletkezett % Mily felületes kényelmi felfogás ez ! Talán akad valaki, ki ellenmond, a miről a napokban az újságokban is szó volt, hogy nem szép, hogy a közös országgyülés'elé hozzuk az autonóm kormány csinjeit. Erre elsősorban az a feleletem : hogy ha nem volna szó az elíszponensről, hanem parlamentáris bánról, nem is tenném ezt; másrészt pedig, hogy szigorún tárgyilagos és objektív maradtam, hogy nem személyeskedem, és harmadszor : azért kellett ezt tennem, hogy halljam a t. miniszterelnök úrtól, vájjon egyetért-e azzal, a mit ekszponense császári nyilt parancscsal a kezében tesz % Lehetséges, hogy Kmety tanár ur, ha mindezt tudta volna, másképen is nyilatkozott volna a Surmin-ügyről. Igaz, hogy a kormány minden tettéért talál mentséget, de mennyit érnek e mentségek, az a következő tényből is látszik. Zsigrovics alispánt nyugdíjazták. A kormány a maga hivatalos lapjában ennek okául azt hozza fel, hogy az illető alispán megyéjében a legnagyobb rendetlenség uralkodik. Ez igen szépen hangzik,