Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.
Ülésnapok - 1906-321
180 321. országos ülés 1908 május 12-én, kedden. badságga] rendezkednek be kulturális és nemzeti tekintetben Romániában magyar testvéreink. (Mozgás.) Ugyanaz a lap, a következőket közli hivatalos kommüniké alakjában : A Szent László társulat igazgató-választmánya gróf Zichy Nándor vezetésével hétfőn délután tartott ülést, a melyen bejelentette az alelnök, hogy Szmrecsányi Pál nagyváradi jimspök gyengélkedése miatt lemond az elnökségről. A lemondás annál fájdalmasabban érintette stb. Javasolja, hogy a jövő év elején tartandó közgyűlésen az ő nevét hangoztassák. Várady Árpád püspök alelnök terjedelmes jelentést adott a romániai magyarság egyházi és iskolai ügyeiről Neezhammer Raimund bukaresti érsek levele alapján, a melyben közli a társulattal ez év gazdag erkölcsi és nemzeti eredményeit, nevezetesen az iskolákat fejlesztették, egy ősrégi templomot restauráltak stb. Bemutatott az alelnök több Romániából érkezett örvendetes értesítést az odaszakadt magyarságról. (Mozgás.) Hát nem örülnek önök ennek az inforrnácziónak ? Markos Gyula: A magyarok nem akarják Romániát idecsatolni. Lukács László : Ezek mutatják, hogy Romániában a magyarság nincs ugy elnyomva, a mint önök mondják. Horvát József (marosujvári) : Mert restauráltak egy templomot ? Lukács László : Azt is, a többek közt! Nekünk van két érsekünk itt az országban. Az egyik Balázsfalván, a másik Nagyszebenben székel. Méltóztassanak a kultuszminiszter urat felkérni, irjon át hivatalosan ennek a két érsek urnak, ugy, a mint hivatalosan átirt Várady püspök ur a bukaresti érseknek, hogy adjon jelentést : milyen állapotban van a mi iskolai és nemzeti ügyünk ? Kaphat-e olyan örvendetes jelentést, mint a minőt a Szent László-társulat kapott Neezhammer bukaresti érsek leveléből, melyben kijelenti, hogy az év gazdag kulturális és nemzeti eredményeit ünnepelheti. Hát, t. ház, menjünk tovább. Förster Ottó : Isten veled ! (Derültség.) Lukács László : Ugyanezen hivatalos lapban közölve vannak a bukaresti magyarság társaséletének az adatai, a bukaresti magyar protestáns egyház, a pitesti magyar segélyző nőegylet ügye, köszönetnyilvánitás azért, hogy a bukaresti Szent László király magyar önmüvelődési egylet deczember 9-én milyen adományt kapott, a Szent István egylet magyar dalosztálya, a bukaresti társulat magyar dalárdája stb. (Zaj.) Egy hang (a középen) : Hát már dalolni se szabad ? Lukács László ". Ugyebár nagy dolog ez, igen t. képviselőtársam, hogy felteszi a kérdést: hát már dalolni sem szabad Romániában ? Tetszik látni, hogy szabad, de dalolni nem szabad Magyarországon a románoknak. (Ellenmondás.) Markos Gyula: Dalolni szabad, csak nem szabad kifelé gravitálni, Lukács László : A kifejezés csak általánosságban volt tartva, mint a hogy általánosságban volt a kérdés is feltéve. Épen most van tárgyalás alatt, hogy beszüntették a belényesi román dalárdát. (Felkiáltások : Helyes!) Ugyebár, de a bukaresti magyar dalárdát helyes, hogy fentartották ? Az épen ugy működik magyar nemzeti szellemben, mint a hogy ennek a románnak nemzeti szellemben szabad működnie. Itt van továbbá egy közlemény a Szent István király egyesületről, a bukaresti magyar társulatról, a bukaresti »összhang»-ról, a bukaresti magyar dal- és művelődési körről, a r. kath. gyermeksegélyző egyesületről, szóval ott minden szabad. (Az elnöki széket Návay Lajos foglalja el.) Ez azt jelenti, hogy önök előtt egészen terra incognita a romániai magyarok élete. Egy hang (jobbfelöl) .- Nem egészen. Lukács László : Most már nem egészen, mert ezen adatok alapján egészen máskép kell, hogy feltűnjék önök előtt a kérdés, de zsenirozva kell, hogy érezze magát valaki, a ki elfogadta azon informácziókat, a melyek nem voltak ilyen objektívek. (Zaj.) Az aradi minorita provincziális rendelkezik azon miszszionáriusok felett, kiket az aradi minorita provinczia kiküld Romániába. Tessék megkérdezni a minorita provincziálist, a ki Aradon székel, hány minorita misszionárius van odakünn ? Ezek magyar emberek, magyarul prédikálnak és a funkeziókat magyarul végzik. Markos Gyula. De nem vétkeznek Románia ellen. Lukács László : Nem bizony, mint némelyek vétkeznek saját hivatásuk ellen. (Derültség.) Mit mondanak önök itt Magyarországon, hogy a katholikus egyháznak mi a hivatása, melyet büszkén emlegetnek fel ? Ugyebár azt, hogy a katholikus egyháznak asszimiláló, a nemzettestbe beolvasztó hivatása van, ezt a feladatát fényesen teljesitette az elmúlt évszázadokon keresztül ? És ezt a beolvasztási segédkezést, ezt az asszimiláló hatást dicshimnuszszal emiitik fel a magyar katholikus egyház javára. Hát a Romániában lévő katholikus egyház javára miért nem mérnek ugyanezzel a mértékkel, miért nem buzditják a Romániában lévő katholikus egyházat, hogy az ottlévő magyarságot a románságba olvaszsza be, arománsággal asszimilálja? Ha egyszer dicsőségére válik a magyar katholikus egyháznak, hogy a magyarság részére asszimiláló hatással bir, ép ugy el kell ismerni a Romániában működő katholikus egyház részére, hogy az asszimilálja a román elem számára az ottlévő magyar katholikusokat. Hogy megteszi-e vagy nem, az egészen más kérdés ma, de ennek rendezésébe befolyni, azt hiszem, mi iUetéktelenek vagyunk. De van ezen a téren egy másik kérdés is, a mely megvilágításra szorul. Nevezetesen ott vannak a református, székely és magyar testvéreink,
