Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

166 320. országos ülés 1908 májas ll-én, hétfőn. reform érvényre emeltessék a nélkül, bogy a földadó terén a progresszió be ne hozassák. Meg vagyok győződve arról is, bogy a szeszadóreform a kontingentálás terén tervezett változtatások, az ország alsó, szegény néposztályainak ujabb megterhelésével fognak járni, a nagybirtok kedvéért a kisbirtok hátrányára, a gyümölcs-szeszfőzés reformja pedig az országban oly ellenállásra fog találni, a mely e reform keresztülvitelét lehetetlenné teszi. Elnök: Kérem a t. képviselő urat, a menynyiben a tanácskozás ideje letelt, méltóztassék lehetőleg rövidre fogni és minél előbb befejezni beszédét. (Helyeslés). Farkasházy Zsigmond: Hiszen most úgyis meghosszabbítják az üléseket négy órával az uj házszabályok alapján. (Zaj.) Végigkísértem a t. kormány működését, a mint az a költségvetésben megnyilvánult, a gazdasági és financziális élet minden terén és azt hiszem, bogy megállapíthatom joggal, mert semmiféle túlzásba nem mentem bele és minden kérdést objektíve vizsgáltam, hogy a mai rendszer, a szabadelvű rezsimtől egyáltalán nem különbözik. Mindazok a visszásságok, tévedések, helytelenségek és titkolózások, a melyek a szabadelvű rendszer költségvetésében bennfoglaltattak, benvannak ebben a költségvetésben is. Azt a realitást, a melyet ez a költségvetés elért, elérték az előző költségvetések is és annyit, a mennyit ez a t. kormány tesz az ország lakosai jólétének, egészségének, fejlődésének, művelődésének és vagyonosodásának előmozdítása terén, ugyanannyit az előző kormányok bármelyike is megtett. (Közbeszólások) Helyesen méltóztatnak mondani, hogy csak a személyek változtak. Nem annyira a kormány hanem inkább a háta megett álló többség oda szólt a szabadelvű többségnek: Ote toi de la, que je m'y mette, — eltolta a szabadelvűeket, hogy maga üljön a helyükbe, de a rendszer maradt. Sem a közélet purifikálása terén, sem a sajtó tisztasága terén, sem az egyes gazdasági ágak fellendülése terén, sem a közoktatás, sem a közegészségügy, sem a közlekedés fejlesztése terén ez a kormány többet nem tett és nem is szándékozik tenni, mint.az előzők. Egy különbség azonban van a mai és a régi rendszer uralma között és ez az, hogy a kormánynak sikerült összevesznie az ország lakosainak körülbelül felével, sikerült a nemzetiségi kérdést ugy élére állítani, mint a hogy az soha azelőtt nem volt, sikerült Horvátországban olyan rendszert inaugurálnia, a mely miatt egész Európa felzúdult ellenünk, a melyet azelőtt Khuen gróf követett osztrák érdekből, de a mely a magyar szabadságszeretettel és a magyar alkotmányossággal össze nem egyeztethető. Kérdem a miniszterelnök urat, hogy az ő liberális érzelmei előtt igazolhatja-e, hogy egy egyetemet megrendszabályoznak a magyar nemzet nevében, kérdem, hogy helyeselhető-e liberális és alkotmányos szempontból, hogy egyetemi tanárokat elcsapnak azért, mert nem jól szavaztak, vagy nem jól viselték magukat, hogy bele méltóztatik avatkozni az egyetemi autonómiába, s- méltóztatik oly rendszert inaugurálni Horvátországban, a „mely a magyar alkotmányosság szellemével és a szabadság eszméjével össze nem egyeztethető? És ha azt mondhatnók legalább, hogy ez nemzeti érdekből történik . . . Múzsa Gyula: Az élesdi kerületben ki kell ezt plakatirozni. Farkasházy Zsigmond: . . . ha azt mondhatná a kormány ós a többség, és Múzsa Gyula képviselő ur, hogy ez az elnyomatás, az abszolutizmus, a kényszer utján való kormányzás, a melyet a kormány inaugurál Horvátországban, valóban magyar érdeknek felel meg, bogy talán valamivel erősebben akarják érvényesíteni a magyarság érdekeit és azért kénytelenek ily eszközökhöz nyúlni, akkor még megérteném ezt a rendszert. Én a soviniszta politikát nem helyeslem, de jogosult politikai felfogásnak tekintem és ha annak érdekében (Mozgás) a kormány a nemzeti érdekek előbbrevitele szempontjából inaugurálja e rendszert Horvátországban, ezt érthetőnek tekinteném, bár nem helyeselném. De ez sem igaz! Ellenkezőleg, az abszolutizmusnak e politikájával, a horvátokkal való összeveszéssel együtt járt a magj^arság és a magyar nemzeti szellem térvesztése Horvátországban. Soha egyetlen előző kormány nem tett annyit a horvátokért, mint ez és soha a horvátoknak oly jogok és előnyök nem jutottak vélt állami különállásuk szempontjából, mint a minőket megadni ez a kormány hajlandó volt (Mozgás) és az eredmény mégis az, hogy össze vagyunk veszve. (Zaj.) Hódy Gyula: Azért, mert mindent megadnak? Elnök: Csendet kérek! Farkasházy Zsigmond: Épen azt mondom, hogy a rossz politikának az eredménye ez. Az előző kormányok idejében is volt Horvátország, az előző kormányok idejében is voltak nemzetiségek, mégis ki tudtak velük jönni jól-rosszul, és ha volt elnyomás, ha a közigazgatás akkor is brutális volt, az adószedés akkor is igazságtalan volt, és helytelen rendszert követtek Horvátországban, akkor ezeket a visszásságokat mindig Ausztria nyakába varrtuk és ő volt az oka, ma pedig, és ez a legsajnosabb a mai kormányzatban, ma ezt a rendszert nemzeti érdeknek, kötelességnek tüntetik fel. Ezt kifogásolom én leginkább, mert helytelen az az elv, a melyet méltóztatnak behozni, hogy nemzeti érdek a Horvátországgal való ilyetén elbánás. (Mozgás és JcözbeszólásoJc). Elnök: Csendet kérek! Méltóztassék a beszédet befejezni, képviselő ur. (Zaj).- Csendet kérek;