Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-320

152 320. országos ülés 1908 május 11-én, hétfőn. egyenlőséget, akkor igenis, ez reakczionárius állapot. A mi sérelmünk épen az, hogy. ámbár a törvények és az önök bevallott politikai felfogásuk az, hogy csak alkalmat kell adni arra, hogy magyarul megtanulhasson mindenki., önök nem ezt teszik, hanem a tényleges, a valóságos életben kényszeritik az állampolgárokat, hogy megtanuljanak magyarul beszélni. Ez pedig óriási különbség. Igenis, t. uraim, a mi felfogásunk az, hogy alkalmat kell adni arra mindenkinek, hogy magyarul megtanuljon, de rá kényszeríteni arra, ezt kötelezővé tenni, (Zaj.) a mint önök teszik a népiskolákban és a gimnáziumokban, méltánytalan és az ország etnográfiai összetételének és politikai fejlődésének meg nem felel. (Zaj. Ellenmondások. Elnök csenget.) T. ház ! Vájjon ez a kormány az ország minden népének egyaránt megadja-e a kulturális fejlődés előfeltételeit, vájjon ez a kormány azon eszközökkel, a melyek ebben a csaknem másfél milliárdos költségvetés keretében foglaltatnak, közreműködik-e az ország összes népeinek gazdasági és kulturális fejlődésében ? Engedelmet kérek, ellenkezőleg áll a dolog : az egész költségvetésben nem látok okokat, a melyek meggyőznének engem arról, hogy önök a nem magyar népek kulturális és gazdasági fejlődését istájiolnák. (Zaj. Ellenmondások.) Nagy Dezső: Felháborító ! Elnök (csenget) : Csendet kérek t. képviselő urak, méltóztassanak helyeiket elfoglalni. Maniu Gyula : Ellenkezőleg, én épen a költségvetés adataiból arról győződtem meg, hogy önök egy fajnak, a magyar fajnak gazdasági és kulturális előmenetelét viszik előre és j)edig gyakran a többi népek hátrányára. Mert, engedelmet kérek, én nem veszem rossz néven, ha a kormány a magyar fajt gazdaságilag és kulturailag fejleszteni akarja ; az én követelésem csak az, hogy ez ne történjék az én népem hátrányára, az én népem rovására. (Zaj.) Ha önök ezt a költségvetést kezükbe veszik, megláthatják, hogy Erdélyben nagy költséggel és állami dotáczióval fejlesztették a székely akcziót; ha ezt izoláltan nézzük, akkor nem vehetjük rossz néven, de ha összehasonlítjuk azt a gazdasági helyzetet, a melyben a román vármegyék állnak a székely vármegyékkel szemben, akkor látni fogjuk, hogy a románok által lakott vármegyék gazdasági helyzete, a melyek semmi néven nevezendő állami istápolásban nem részesülnek, sokkal rosszabb, mint a székely vármegyéké. (Zaj. Ellentmondások.) Ezenkivül azt látom, hogy a székely akcziót kiterjesztik nemcsak a székely megyékre, hanem a többi megyékre is, a melyekben szintén csakis a magyarságot támogatják az állam erejével és a közelmúltban azt a nem nagy igazságérzetre valló jelenséget látom, hogy ugyanabban a megyében lakó magyar emberek számottevő gazdasági támogatásban részesülnek az ugyanabban a megyében lakó román lakossággal szemben, (Zaj. Ellenmondások.) a kik ezen akczió üdvösségéből ki vannak zárva. (Elénk ellenmondások.) Tessék megnézni az adatokat! (Zaj és közbeszólások. Hát a naszódi erdők ? Elnök csenget.) Nem tartozik előadásom keretéhez, mert különben bebizonyítanám, hogy a mit a képviselő ur mond, az a valóságnak meg nem felel, mert a naszódi erdők a községek vagyona és egészen más dolog azok az alapok, a melyek kulturális czélokra fordíttatnak, azok az alapok, a melyeket az illető lakosok maguk megszereztek, megtakarítottak és megtartottak. (Zaj.) T. ház ! Engedelmet kérek, önök azt mondják, hogy gazdaságilag egyforma elbánásban részesülnek az ország minden népei. Kérdem önöket, hogy akkor hogyan fogják megmagyarázni az erdélyi telepítéseket. Nem a magyarság kizárólagos megerősítésére irányuló törekvés-e az, ha önök megveszik az ezer holdakra menő birtokokat és azokat . . . Nagy Dezső: A magyarságot erősitjük ! Azt akarjuk ! (Folytonos zaj !) Elnök (csenget) : Csendet kérek ! Lukács László : Ez az igaz ! Éljen Nagy Dezső ! Jól beszél! Őszintén ! Baross János: Csak nem fogjuk gyengiteni! (Folytonos zaj.) Elnök (csenget) : Kérem a képviselő urakat, méltóztassanak csendben lenni, ilyen nagy zajban nem lehet tanácskozni. Kénytelen leszek nóvszerint megnevezni a folytonosan zajongó képviselő urakat. Maniu Gyula: Az erdélyi községekben levő ezer holdakra menő birtokai telepítési czélokra megvétetnek,.... Baross János: Magyar földek ! Maniu Gyula .' ... .Megveszik azt a földet, a melyből az illető román nép megél és felparczellázzák egyrészt magyar vidékről.... (Folytonos zaj. Baross János közbeszól.) Elnök (csenget) : Kérem Baross János képviselő urat, hogy ne zavarja folyton a szónokot; ezt tiltja a házszabály. Maniu Gyula: ... másrészt külföldről odahozott magyar egyének között, s ezáltal a román népet kivándorlásra kényszeritik. Mutassanak önök nekem egyetlenegy állami birtokot, a melyet nem csak magyarok közt parczelláztak; akkor kész volnék lojálisán elismerni, hogy igenis társadalmi és gazdasági tekintetben egyforma mértékkel mérnek ez országban. Csakhogy nem fognak nekem ilyent mutatni tudni, ellenben én önöknek nem egy, de száz példát tudnék mutatni, a midőn az állami birtokok parczellásásánál, az azokban való részesedésnél a románokat visszautasították minden érzékenység nélkül, sőt volt eset rá, hogy még csak az illető közhasználata kúthoz sem engedték járni az odavaló román embereket. (Zajos ellenmondás.) Tessék megnézni, a hivatalos akták bizonyítják. Tehát gazdasági és kulturális kérdésekben — a mint a közbeszóló urak is beismerték — nem egyenlő mértékkel mérik a jót az ország minden lakosával szemben. (Ellenmondások.) önöknek tudniok kell és bizonyára tudják is, hogy a modern államnak feladata nem az, hogy eltűrje azt, hogy egy faj kizárólagosan fejlődjék, a modern államnak feladata az, hogy igenis elősegítse, ápolja,