Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-319

319. országos ülés 1908 május 9-én, szombaton. 145 baíi mégis belehatolni ebbe a misztériumba és kimutatni, hogy nincsen ezen hajuknál fogva előránczigált nem is indokok, hanem szavak közt egy sem, a melyet komolynak lehetne elfogadni. Azt mondja, hogy azon czélok és feladatok egyesületi munkálása, a melyek az alapszabályokban meg vannak irva, s a melyekre rámutatni bátor voltam, a tanítók hivatali szolgálati viszonyába ütközik ; továbbá, hogy úgyis kifogástalan eredménynyel működnek a tanitók egyesületei egységes vezetés alatt. Ezzel szemben van szerencsém rámutatni arra, hogy nincs az az elképzelhető czim, a mely alatt a tanitók és tanárok Magyarországon ne szervezkedhettek volna, (ügy van! a középen.) Nemcsak minden hitfelekezeten lévő tanítóknak és tanárnak megvan a maguk szervezete, hanem a népiskolai tanítóknak is, megvan a középiskolaiaknak, a polgári iskolaiaknak minden vidéken, minden megyében a külön szervezetük; ezek ily képtelen széttagoltságban egységesen képviselik a tanítóság érdekeit ? A mikor azonban összeállanak a pedagógusok, a kik nem tesznek különbséget abban, hogy valaki népiskolai tanító, vagy középiskolai tanító, vagy egyetemi tanár, hanem ezen szép demokratikus név alatt »tanitó« az egész ország minden tanítóját, a kik az állami népoktatásnak hívei, maguk köré gyűjtik, ezek egyesületét nem engedélyezi a miniszter ur, mert ezek zavarhatják, ezek útjába állhatnak a tanítóság egységes érdekeinek. Azután a nélkül, hogy bárkinek érzékenységét érinteni akarnám — elvégre minden irányzat létjogosultságának vannak hívei — itt van a katholikus középiskolai tanártestület alapszabálya, a mely azt mondja a czél megjelölésénél, hogy a hitvallásos iskola jelszavát irja zászlójára és ezen iskoláért minden törvényes eszközzel küzd. Azonkívül itt van a magyar református tanitók egyesületének, az országos izr. tanítóegyesület alapszabálya, azután a református tanártestület és akárhány ilyen egyesület alapszabálya, a melyekből kitűnik, hogy szabad nálunk felekezeti iskolákért propagandát csinálni, a felekezeti iskola terjesztése és felvirágoztatása érdekében egyesületeket alakítani, de nem szabad egyesületet alakítani az állami kötelező népoktatás eszméjének propagálására. Egy hang (jobbfelől) : Megtiltották % Pető Sándor: Épen most beszélek arról, hogy megtiltották. Tévedek, a mikor azt mondom, hogy a múltban megtiltották, mert ez csak most nem szabad, csak Apponyi Albert ur tiltja el, az előző kultuszminiszterek el nem tiltották. Itt van pl. a magyarországi állami elemi iskolai tanitók országos egyesületének alapszabálya, a melyet nem Apponyi Albert kultuszminiszter ur, hanem az 1898. évi kultuszminiszter ur hagyott jóvá. Ezen alapszabályok szintén programúiba veszik az állami iskoláknak a hon minden nyelvű polgárai előtt való népszerűsítését és ezáltal a magyar nemzeti irányú népnevelés művelésére irányuló KÉPTH. NAPLÓ 1906 1911. XVID. KÖTET. czélzatot, tehát a múltban engedélyeztek ugyan csak egy néptanítói egyesületet, a nélkül, hogy abban akármiféle veszedelmet láttak volna. Csak a t. kultuszminiszter urnak irányzata és szempántja az, a mely veszedelmet lát az ilyen működésben, f'íf a meV nem engedte meg, hogy pedagógusok ilyen egyesületbe szervezkedjenek. A kultuszminiszter ur velünk azt akarja elhitetni ezen végzésben, hogy csak egy bagatell kérdés a kötelező állami népoktatás, a melynek érdekében tanítói egyesületet alakítani nem szabad és nem érdemes, mert nem szabad a tanítókat egyéni gondolkodás és vonzalmak szerint különkülön csoportokba egyesítem. Hát a kultuszminiszter ur sokkal jobban ismeri a kultúra kérdéseit, mint akárki, sokkal jobban tudja azt, hogy bár Magyarországban ez ma sajnos kevés embert érdeklő kérdés, bár a kultúrának és magyarságnak legerősebb fegyvere, de nem így van Európában, a hol az a kérdés, hogy az oktatás, a népnevelés felekezeti alapon, vagy felekezeten kívül állami alapon történjék-e, olyan kérdés, a mely körül politikai pártok a maguk lét- és nemlétcsatáját vívják meg, a mely ma dominál Angliában, Erancziaországban, Belgiumban, Poroszországban. Ha a kultuszminiszter urnak semmiképen sem tetszik ez az irányzat és semmiképen sem tetszenek azok a pedagógusok, a Iák ezt az irányt szolgálják, akkor arra kérném, ne méltóztassék legalább ilyen kicsinyes érveket felhozni, ne méltóztassék ilyen irányzatot, a mely Európát uralja, ugy feltüntetni, mint apró csoportok egyéni gondolkodásának megfelelő irányzatot. 1. képviselőház ! Számolva az idő előrehaladott voltával és azzal, hogy talán a miniszter ur el fog térni a t. kormány azon megszokott irányától, a mely hagyja a kérdéseket kérdéseknek . . . Mezőfi Vilmos: Nyolczvan interpelláczió vár válaszra. (Zaj. Elnök csenget.) Pető Sándor : ... és a kíváncsiakat válaszadással nem elégíti ki és hangsúlyozván azt, hogy én a miniszter ur ezen határozatában nemcsak a nemzeti és kulturális irányzat igazságtalan megsértését látom, hanem látom e pedagógusok, mint állampolgárok, egyesülési szabadságának sérelmét is . . . Mezőfi Vilmos: A munkásokon kezdik és a pedagógusokon végzik ! Pető Sándor : ... és rámutatva arra, hogy íme, nemcsak a munkások jogát kobozzák el, alkalmilag és adott esetekben, hanem a polgárságét is, akkor, a mikor a hatalomnak nem tetsző irányzatban akarnak ideális czélokért szervezkedni, van szerencsém a következő interpellácziót előterjeszteni (olvassa) : »Minthogy az általános, ingyenes népoktatásra és a közoktatás államosítására való törekvés ellen sem nemzeti, sem kulturális szempontból kifogás nem emelhető, minthogy a nemzeti kultúrát a legintenzívebben szolgáló ezen irányzat felkarolásától a magyar19