Képviselőházi napló, 1906. XVIII. kötet • 1908. április 29–május 19.

Ülésnapok - 1906-319

3lí). országos ülés 1908 május 9-én, szombaton. 135 jék, hogy épen a horvát-szerb koaliczió tiltakozott legélesebben a horvát bánnak, Bauchnak hazaárulási inszinuácziójával szemben, és épen a koaliczió saját testével fedezte a nagy-szerb propaganda vádjával illetett képviselőtársait. Hát van-e a horvát-szerb koalicziónál nagyobb garancziája az érett, okos politikának, a mely nem ábrándozik illúziókban, hanem a mely a nyugodt fejlődés irányában és a törvény utján kivan haladni ? Ha pártszempontból fognám fel a horvát konfliktust, akkor kárörvendőnek kellene lennem, mert a horvátok voltak azok 40 esztendőn keresztül, a kik a divide et impera alapján eltűrték azt, hogy az ő segítségükkel nyomassanak el Magyarország nem magyarajku nemzetiségei. Csakhogy nem a káröröm, hanem a politikai megfontolás kell, hogy vezéreljen a horvát kérdés megítélésében is és a politikai megfontolás tanulsága csak az lehet, hogy halálos bűnt követett el Magyarországgal szemben az, a ki a horvát kérdést elmérgesitette, a ki bennünket horvát és szerb testvéreinktől elválasztott. Nagy bűnt követett el, mert — azt hiszem, e tekintetben nem fognak velem vitát folytatni a t. képviselő urak — nincsen politikailag és gazdaságilag értékesebb darabja Szent István koronájának, mint épen Horvát- és Szlavonország. Ezt a szép Horvátországot tartsuk meg. Kmety Károly : Azt akarjuk ! Hodzsa Milán : Ha ezt akarják, akkor mire való volt a kiegyezési törvényeknek olyan magyarázása, — miután nem vagyok érdekelt fél, nem mondom : megsértése — de mire való volt a magyarhorvát kiegyezésnek olyan interpretálása, a mely provokálta a horvátok ellenszenvét, ellentállását, a mely őket önvédelemre késztette ? Hiszen hogyan jött létre a magyar-horvát kiegyezés ? Nem rendes alkotmányos utón, hanem oktroy utján jött létre, mert az a horvát országgyűlés, a melyen a magyar-horvát kiegyezést akczeptálták, egy oktroyált választási rendszer és választói jog alapján hozatott létre, és Horvátország összes nemzeti, összes ellenzéki pártjai ezzel az oktroyált kiegyezéssel szemben egyenesen a negáczió álláspontját foglalták el. Hiszen 40 esztendőn keresztül nem lehetett találni horvát ellenzéki férfiút, a ki még csak akczeptálta volna ezen kiegyezésnek a gondolatát is. A midőn tehát épen az intranzigens volt ellenzéki pártok, a nemzet felfogásának valódi képviselői, a reál-politika alapjára lépve, a kiegyezést a tárgyalás alapjául akczeptálják és ezen az alapon készek együtt működni a magyarországi vezető államférfiakkal, nem kellett volna-e megragadni ezt az alkalmat, a mely eddig még sohasem kínálkozott ? Sőt nemcsak meg kellett volna ragadni az alkalmat, hanem teremteni kellett volna olyan garancziákat, a melyek ennek a jóbarátságnak, ennek a jó politikai viszonynak a magyar és horvátok között való fennmaradását örökre biztosítsák. E helyett, nagyon bölcsen méltóztatnak tudni, mi történt és most lássák ezen áldatlan harezok azon következményeit, hogy a horvátok ma már nem a kiegyezés alapján, hanem csak a revideált kiegyezés alapján akarnak a magyarokkal szóba állni. Markos Gyula: Ez az ő bajuk! Hodzsa Milán: Biztosítsuk tehát magunk számára szép Horvátországot, mert nem birja az országot az, a ki nem birja az ország népeinek szivét. (Ugy van I a nemzetiségiek padjain.) A midőn majd kirándulnak egyszer Fiúméba és a midőn a tersattói várból lenéznek a szusáki hidra, ne feledkezzenek meg róla, hogy ezen a kis szusáki hidon, ezen a néhány négyzetméternyi területen olyan harezok folynak le, a melyek ma talán igényteleneknek, kicsinyeseknek látszanak, de a melyek csiráját rejtik magukban a jövő nagy küzdelmeinek és döntéseinek. (Zaj.) Ott a mi küzdelmünk folyik, a mi érdekünkben, Magyarország érdekében küzd ott Horvátország, mert ott dől el az a kérdés, vájjon a mi érdekszféránk vagy pedig egy idegen hatalom érdekszférája lesz-e a győztes. Más szempontból is fontosnak tartom a horvát kérdés méltányos megoldását. (Halljuk! Halljuk !) Tudnak-e az urak megnevezni nekem egy monarchiát Európában, a mely hasonló erővel, hasonló terjedelemmel olyan csekély befolyással birna a külföldi politikában, mint Ausztria és Magyarország '! És vájjon mi az oka, hogy nem tudunk tisztességes külpolitikát csinálni ? Az, hogy azon népeket, a kikkel, a kik által, a kiknek közvetítésével egészséges gazdasági, külföldi, kereskedelmi politikát csinálhatnánk, a helyett, hogy törvénytisztelettel magunkhoz édesgetnők, eltaszítjuk ! Markos Gyula : Bécsben mondja ezt! (Zaj.) Hodzsa Milán: T. uraim! önök mondják meg ezt Bécsben ! Ne méltóztassanak megfeledkezni arról, hogy kinek az érdeke voltaképen a helyes balkánpolitika. Hisz elsősorban magyar érdek annak a belátása, hogy vagy szerzünk magunknak a Balkánon gazdasági és politikai szférákat vagy pedig mi maradunk állandóan gyarmatország ! Érintettem ezeket a kérdéseket, mert felvettettek. Engedjék meg, hogy most még az általános választójog kérdését érintsem. Az általános választói jog küszöbön van; küszöbön van azon Ígéret alapján, a melyet nemcsak hivatalos utón, de félhivatalosan is és más nem kötelező nyilatkozatokban kaptunk; eme nem kötelezőnek mondott nyilatkozatok szerint olyan messze volnánk már, hogy e költségvetés tárgyalása során meg kellene ismerkednünk a reformjavaslatoknak nemcsak alapelveivel, hanem a tartalmával is. (Ugy van ! a középen.) Én nagy szerencsétlenségnek tartom, hogy a belügyminiszter ur mindig állig begombolkozik, valahányszor kérdést intéznek hozzá az általános választójogi javaslatok tartalmára nézve. Az ő nyilatkozatai csak félreértésre adnak alkalmat és nem alkalmasak Magyarország közvéleményének megnyugtatására.