Képviselőházi napló, 1906. XVII. kötet • 1908. márczius–április 10.

Ülésnapok - 1906-308

308. országos ülés 1908 április 7-én, kedden. 419 ismerem olyan paragrafusát a házszabályoknak, a mely a képviselő urnak indityánybeterjesztési jogát korlátozná. Annak daczára azonban, volt alkalmunk egy oly esetben gyönyörködni, a midőn az elnök megvonta a szót az illető képviselőtől azon indokolással, hogy az illető indítvány nem tartozik a tárgyhoz, de arra még példa nem volt, hogy megvonja a szót az elnök aközben, a miközben a képviselő az indítványát olvassa, mielőtt még az elnök tudhatná, hogy tulajdonképen milyen indítványt is kivan az illető képviselő beterjeszteni. Tény az, t. ház, hogy az elnök felszólította egyszer Petrovics István képviselő urat ós tény az, hogy másodszor megvonta tőle a szót aközben, a miközben indítványát előterjesztette. (Folytonos zaj. Felkiáltásolt.) Engedelmet kérek, t. ház, azt hiszem, teljesen felesleges ezzel a házszabálysértéssel bővebben foglalkoznom. Hogyha az igen t. képviselőház az elnök urnak ezen eljárását is a házszabályok helyes alkalmazásának tekinti, és a t. ház azt gondolja és ugy hiszi, hogy az elnöknek ezen eljárása a házszabályoknak megfelelőleg történt, hogy az elnök olvasás közben, vagy az indítvány előterjesztése közben, mielőtt tudná, mi az illetőnek az indítványa, tőle a szót megvonhatja, akkor igazán és őszintén mondom, hogy a kéfiviselőház a házszabályok interpretácziójában oly tág térre ment át, amely interpretáczió nem mondom, hogy lelkiismeretlen, de oly mértékben egyoldalú, hogy itt képviselőnek a tárgyhoz hozzászólni többé egyáltalában nem lehet. T. ház ! A második házszabálysértést követte el a t. elnök ur akkor, — ezt a házszabályok 221. szakasza alapján kívánom szóvá tenni — a midőn megvonta a szót az előttem szóló Ivánka Milán képviselőtársamtól anélkül, hogy ő a legkisebb mértékben eltért volna a tárgytól. 0 a tárgyhoz beszélt és a legkisebb mértékben sem tért el attól a tárgytól, a mely tárgyalás alatt áll. (Folytonos zaj. Felkiáltások: Ez az idö pocséJcolása! Halljuk! Ralijuk! Zaj!) Engedelmet kérek, t. ház, ily körülmények közt komolyan tanácskozni és a dolgok helyes megoldása czéljából komolyan felszólalni teljességgel lehetetlen. Ismételten voltam abban a szerencsétlen helyzetben, hogy tiltakoznom kellett a házszabályok helytelen alkalmazása ellen. Most is arra szorítkozom, hogy tiltakozom ily alkalmazás ellen és egyszersmind kijelentem, hogy a házszabályok ily alkalmazása mellett, azoknak folytonos megsértése mellett bármely kisebbségre nézve lehetetlenné teszik, hogy a tárgyalásban, a tanácskozásban részt vegyen. (Nagy zaj.) Elnök : Szólásra következik ? Hammersberg László jegyző: Hodzsa Milán! Hodzsa Milán : T. képviselőház! Két percznyi nyilatkozatot kívánok tenni. Pártom kötelességének tartotta, hogy a Nagy Emil-féle inditványnyal, ugy annak egészével, mint második pontjával szemben állást foglaljon és kifejezze aggályait, melyek alaposak azért, mert ugy az egész javaslat, mint annak tárgyalás alatt lévő második pontja a szólásszabadság korlátozását tartalmazza. Miután nem áll módunkban, hogy érveinket a házszabályok rendes kezelése mellett és a szólásszabadság védelme alatt terjeszszük elő . . . (Zaj.) Elnök (csenget): A képviselő urat rendreutasítom és ezen durva sértés miatt megvonom a szót. (Helyeslés. Zaj.) Van valaki még szólásra felírva ? (Nincs !) Kíván még valaki szólni ? (Nem!) Ha szólni senki nem kivan, a vitát bezárom. (Éljenzés.) Az ülést öt perezre felfüggesztem. (Szünet után.) (Az elnöki széket Justh Gyula elnök foglalja el.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. Folytatjuk a tanácskozást. Következnek a zárszavak. (Halljuk! Halljuk!) A zárszó illeti Nagy György képviselő urat első indítványára, a mely halasztó természetű; Mezői. Vilmos képviselő urat második indítványára, a mennyiben az elsőt nem irták alá tizen ; azután Szkicsák Ferencz, Pilisy István, Bozóky Árpád, Maniu Gyula, Damián Vazul, Farkasházy Zsigmond és Hoffmann Ottó képviselő urakat illeti még a zárszó joga. Ezenkívül vannak még olyan indítványok, a melyeket tíznél többen írtak ugyan alá, de a melyek részben módosítás természetével birnak, részben pedig olyanok, a melyek itt, ennél a második pontnál szavazás alá sem bocsáthatók. Ezek benyújtóit tehát a zárszó joga nem illeti meg. Módosításokat nyújtottak be, a melyek a második pontnál jönnek döntés alá: elsősorban Nagy György képviselő ur, a ki ezt az egész Nagy Emil-féle anyagot négy szakaszba akarja öntetni. Tekintettel azonban arra, hogy a ház már akkor, a mikor Lengyel Zoltán képviselő urnak határozati javaslatát elfogadta, elhatározta, hogy a Nagy Emil-féle indítvány anyaga három szakaszba osztatik be, — ez a módosítás tárgytalan, így tehát a zárszó joga nem illeti meg a képviselő urat, és — ezt különben majd a kérdés feltevésénél fogom formulázni — ez az indítvány szavazás alá sem bocsátható. Itt van azután ugyancsak Nagy György képviselő urnak egy módosítása arra vonatkozólag, hogy a sürgősségi szabályok hatálya megszűnik, ha a házszabály módosítás elfogadása után tiz nappal a választói reform be nem terjesztetik. (Zaj.) Tekintettel arra, hogy már az első szakaszban megállapittatott, hogy milyen esetekben rendelhető el a sürgősség és ez az ott megállani*